Keleti Ujság, 1935. március (18. évfolyam, 49-75. szám)
1935-03-06 / 53. szám
■pvisel 6káz BUDAPEST V. lui portal* plitlti Sn BBOur*: No. 8CS5®—1*27. r Szereim, $933, március 6, - Ara 3 *•! TIUJSX( Előfizetési árak beUöldön; Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hőn 70 lej. Magyarországon: egy évre 60, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengd. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. Erre is kérünk egy elméletet! Elhangzott Vaida bánsági beszéde is, amely nagy vonalakban ugyanazt tartalmazta, mint amit eddig mondott numerus valachicusáról Csak éppen az volt a különbség, hogy mellékesen a demokráciának is szerelmet vallott. Mintha nem tudná, hogy a demokrácia és a numerus clausus tűz és viz és legfeljebb csak egy népgyülési beszédben tudnak megférni egymás mellett. Akármennyire is komolytalan a Vaida-kon- cepció, de azt a cél elérte, amitől félni lehetett. Tovább fejlesztette azt az amugyis népszerű, demagógiával és a demagóg sajtó megtévesztő fra- zedógiájával elhintett elmélete?, hogy Romániában a kisebbségek „nyomják el“ a többséget. Vasárnap az ci szag két városában is alkalmat találtak az ügyvédi karnak _tehát a román intelligencia egyik vezető osztályának _tagjai arra, hogy teljes szimpátiájukról és együttérzésükről biztosítsák a kisebbségek teljes háttérbe szorításáért csatasorba álló Vaida Sándort. Dcván. a megyeszékhelyen a vármegye román ügyvédei két ellentétes felszólalással szemben egyöntetűen határozták el, hogy követelik a numerus valachicusnak _ vagy ahogy Vaida meghatározását átmódositották — a numerus roma- rusnak törvénybe iktatását. Vaida Sándor voltaképpen orvos és bár többizben volt Románia miniszterelnöke, a jogélet terén csak amatőr. Az ügyvédek azonban a törvényből élnek, a törvény hivatott őrei, tehát az ő megnyilatkozásuk kétszeresen is meggondolkoztató. Arról, hogy az állampolgároknak két osztályba való sorozása éppen- ugy beleütközik az alkotmányba, mint a békeszerződésbe, egyszerűen megfeledkeztek. Pedig a gyűlés egyik román szónoka emlékezetükbe idézte ezt. A dévai ügyvédek azonban úgy gondolkoznak, hogy a törvény mellékes, amikor az ő pecsenyéjüknek a kisütéséről van sző. A kisebbségi konkurencia megakadályozása fontosabb előttük, mint az alkotmánytörvény. Az emberek hamar felejtenek. A numerus valaehicus mellett tüntető ügyvédek között bi- zoryára sokan vannak,olyanok is, akik még a magyar uralom alatt szerezték meg diplomájukat. Jól tudják, hogy bár a magyar állam nem zárta be kapuit a románság előtt, ők mégis szívesebben mentek a szabad pályákra és értelmiségük jelentékeny része ügyvéd volt. A magyarság előtt az ál- é*mi alkalmaztatás lehetőségét teljesen elzárták ts a végzett magyar diplomások közül évek óta egyetlen egy sem kapott állást a kormányok jóvoltából. Ha most már a szabad pályák szintén megapadt életlehetőségeit is tilalomfa rekeszti el, akkor a kisebbségeknek igazán nincs mit keresniük ebben az országban, >■< »rrţji? **7»*'’ f / 'TTtf V fi fg Tf 'ywj »! t,\\\ f V nnii f.v'í \ 11 1 r '« '" ! f ►' * ■<i?r v > j 11 pedig a kisebbségi szerződések korszakában mégsem lehet hermetikusan elzárni minden érvényesülési módtól. A sokféle elmélet között ari'ól szeretnénk hallani Vaidától, vagy mástól egy elméletet: milyen szerepet szánnak a jövőben mi- nisztaek, volt miniszterek és más államférfiak a kisebbségeknek! ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP. XVIII. ÉVFOLYAM. - 53. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. Szerkesztőség, kiadúiüvanal és nyomda; Uoj Baron L. Pop-uoca 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 10L szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem Is őrts meg a szerkesztőség. Megtörtént a Gömbös-kormány átszervezése A kormány lemondása után percek alatt megralaknlt Gömbös nj kormánya — Keresztes*Fischer Ferenc helyett Kozma Miklós lett az uj belügyminiszter, Bornemisza Oéza a kereskedelmi miniszter Gömbös miniszterelnök sajtönyilatbozatá« ban reformprogramjáról beszélt (Budapest, március 4). A magyar kormány hétfőn délelőtt tizőnkittokör minisztertanácsra ült össze, melyen elhatározta lemondását. Gömbös miniszterelnök azonnal kihallgatásra jelentkezett Horthy kormányzónál, akinek bejelentette a kormány lemondását. A'kormányzó tudomásul vette a lemondást s az uj kormány megalakításával Gömbös Gyulát bízta meg. A miniszterelnök nyomban megkezdte a kormányalakítás munkáját. A lemondás indokolása úgy hangzik, hogy a legutóbbi hónapok során mesterségesen szitott nyugtalanság s az ennek következtében előállott kül- és belpolitikai bizonytalanság késztette a kormányt erre a lépésre. A zavaros helyzetnek véget kellett vetni s az nj kormánynak az államfő bizalmának s a közvélemény támogatásának birtokában kell megkezdenie működését a fontos külpolitikai események és belpolitikai reformok küszöbén. Kozma Miklós az nj belügyminiszter. Gömbös miniszterelnök gyors egymásutánban folytatott tárgyalásokat Kányával, Fabinyival, * Darányival és Lázárral, majd magához kérette Kozma Miklóst, a Magyar Távirati Iroda igazgatóját és Bornemisza Gézát. A miniszterelnökségen folytatott rövid megbeszélés után szinte percek alatt alakult meg as uj magyar kormány. A régi kormányból egyedül Keresztes-Fiseher volt belügyminiszter maradt ki, akinek helyébe Kozma Miklós lépett. A kereskedelmi tárcát Bornemisza Géza kapta, mig Fábinyi kereskedelemügyi miniszter pénzügyminiszter lett. A miniszterelnök déli fél egy órakor az uj kormánylistával jelentkezett már Horthy kormányzónál. Gömbös miniszterelnök nyilatkozata A kormányzói kihallgatás után Gömbös miniszterelnök Antal István sajtófőnök jelenlétében fogadta a sajtó képviselőit, akiknek a következő nyilatkozatot tette: „ Megtettem jelentésemet a kormányzónak a miniszteri tárcák uj betöltéséről s a kormányzó elfogadta az nj kormánylistát. A kormány eddigi összetétele alig változott s ez biztositéka annak, hogy továbbra is a nemzeti munkaterv célkitűzései alapján állunk. Reformörekvéseink végrehajtása lesz a cél ezután is. Pénzügyi és gazdasági téren is fontos újításokra készülünk. El vagyunk késsülve a külfölddel való tanácskozásokra s reméljük, hogy a többi tárgyaló államokkal egyetemben elő tudjuk mozdítani as európai béke ügyét. A legteljesebb megértés szellemében óhajtunk tárgyalni, azonban ugyanakkor önérzetesen szállunk sikra a magyar érdekekért. Bízunk benne, hogy ezúttal is számíthatunk egyes külföldi államok kipróbált barátságára. Belpolitikai reformok. _ Belpolitikai célkitűzésünk, amint mondottam, a reformok megvalósitása. Az alkotmányos hitvallás megőrzésével haladó konzervatív politic v.. folytatunk. A reformok közül különös súlyt helyezünk a választójogi, felsőházi és a sajtó-luormjavaslatok végrehajtására, továbbá a kormányzói hatáskör kiterjesztésére. A felépítés és hitbizományi reform szintén az uj kormány elsőrendű törekvései közé tartoznak. Megkezdjük a családvédelmet és harcot indítunk az egyke ellen. Nem tévesztjük szem elől az érdekképviseleti reformot s a közoktatás teljes újjászervezését. A kormány reformpolitikája egységes és összefüggő 6 abból egyetlen pont sem szakítható ki. Ezekben a munkákban számítunk a magyar tömegek támogatására, s arra a bizalomteljes atmoszférára, mely nélkül csak rombolni lehet, de építeni nem. Erre a támogatásra és atmoszférára annál is inkább számíthatunk, mert reformtörekvéseink nem politikai természetűek, hanem általános érdekű nemzeti jelleggel bírnak. Kerülnünk kell a szélsőségeket, hogy mint külpolitikai lépéseinkben, mint pedig belpolitikai vonatkozásban megőrizzük egységünket. Munkánkban számitok a nemzeti egység pártjának feltétlen támogatására, a többi pártok rokonszenvére és a magyar közvélemény egységes állásfoglalására terveink mellett. _Munkánk, ha az a teljes nemzeti egység jegyében folyik, a magyar jövő kialakulásának alapja lesz. Második reformkorszak kezdődik Magyarországon, melyre egykor büszkén tekint majd vissza minden magyar. Felszólítok tehát mindenkit, hogy munkájával és együttérzésével támogasson minket.
