Keleti Ujság, 1935. március (18. évfolyam, 49-75. szám)
1935-03-04 / 52. szám
iS KuiTiUfsm XV ill. ÉVFOLYAM SI. SZÁM. Kereskedelmi Hitelintézet R.-T. cluji főelárusitó szerencsés játékosai a lefolyt IV, osztály húzásában ismét megnyerték az 1*00(1,000 fejes főnyereményt a 299,517 számú melléksorsjeggyel, a 100,000 lejes nyereményt a 294,555 számú mellék sorsjeggyel és ezenkívül számos nagyobb és kisebb nyereményt. Szerencsés sorsjegyek az új játékra már kaphatók I rrtcy : A leg nagyobb szerübb találmánynak mégis csak a rádiót tartom. Mennyi embert szórakoztat, mennyi beteget vigasztal. Fiatalnak kellemes időtöltés, öregnek nélkülözhetetlen jóbarát. Nagy előnye és külön is rokonszenvessé teszi az a körülmény, hogy semminemű hadi célra nem használható, nem segíti elő a háborút■ Hasznos, üdítő, tanító. Még a csodált repülőgépnél is többre tartom. Egy Angliában élő asszonynak a lánya messzi Ausztráliába ment férjhez. Aztán kis lánya született, akit meglátogatni készült az öreg asszony. Vágyott rá, hogy egyetlen unokáját magához ölelhesse■ De valami mindig megakadályozta benne. Addig- addig, mig beteg lett, súlyos beteg. Tudta, meg kell halnia, anélkül, hogy látatlanul is imádott négyéves unokáját megismerné, hangját hallaná■ Panaszkodott is orvosánál:. „És ha a hangját hallhatja, ennyivel beéri?“ — kérdezte tőle orvosa. Az asszony helybenhagyó válaszára aztán táviratilag intézkedett és egy bizonyos meghatározott időben megszólalt egy vékony, kis hang a rádióban: „Nagymama, sajnálom. hogy beteg vagy és nem ismerhetlek meg. De ha meggyógyulsz, ugy e eljössz és megnézed a kis kutyáimat, ma szüléitek. Es van szép babám is és papám, és mamám. Es téged is szerellek, mert anyukám mondta, hogy kedves vagy és nem vagy mérges“. Még egy üde kacagás a rét-dióban - és az öregasszony végtelen, boldogsággal a szivében halt meg pár nap múlva. Hát hogyne volna mindennél értékesebb találmány a rádió. # Mióta a nagy Napoleon Mária Lujzához íródott lángolóan szerelmes levelei napvilágra kerültek és árverésen horribilis áron elkeltek, sokat beszélnek újból a gőgös Habsburg kisasz- szonyról. Beszélik, hogy lánykorában milyen esetlen volt, rosszul öltözött, milyen darabos volt. Ha az estélyeken törékeny és bájos udvarhölgyei társaságában megjelent, a kívülálló legkevésbbé sem sejtette, hogy ez a rossz mozgású, csúnya, ízléstelenül öltözött nő a — király kisasszony. Mostoha anyja, pedig már nem is volt fiatal, szépségnek sem volt mondható, mégis mindenkit elbájolt megjelenésével Nagyszerűen értett az öltözködés művészetéhez és ahhoz, hogy sár raját érvényre juttassa. Mikor aztán Mária Lujza Napoleon felesége lett, és kocsin, fényes kíséretével elutazott, rendes szokás szerint a hatéiron Braunauban átöltöztették. Párisi ruhát hozott magával a francia udvar, párisi kalapot, csinos kis párisi topánkát. És ahogy átöltözött a csássárkisasz- szony, — egyszerre más nő lett belőle. Mintha kicserélték volna. Nem volt már esetlen, ügyetlen mozgású, a párisi ruha csodát müveit! Biztos mozgást, önbizalmat kapott abban a ruhában, melyről érezte és látta, hogy kitünííen illik arcához, termetéhez. Erezte, hogy szép benne. Mert nem elég a jó kelme, a szabás. Ha 'nincs a ruhában sikk, nem ér semmit. Mert lám, egy sikkéi készült ruha más nőt csinált Mária Lujzából is. Annyira, hogy egyszerre érthető lett Napoleon lángoló szerelme iránta, aki pedig igen nagy ismerője volt a női nem vek. * Br. Kemény János né mesélt egy angol könyvről, amely kétezer különböző, csak nőknek való foglalkozást sorol fel. Egy amerikai lap meg egy cikkében felemlíti azokat a foglalkozási ágakat, amelyhez a nő értelme, tapintata, finomsága, tudása elengedhetetlen. Ne a férfiak kenyerét veszélyeztessék a nők, — írja a cikk, — vessék rá magukat azokra a pályákra, melyeken valóban nélkülözhetetlenek. Felemlít egy párat azokból a foglalkozási ágakból: Ilyen volna a „doppingoló nő“. Hivatásuk a szomorúakat, kétségbeesetteket felvidítani, öngyilkosokba■ újra életkedvet önteni, ügyetleneket, gyámoltalanókat társaságokba bevezetni. Aztán a „segítő nők“, akikre a szülők nyugodtan bízhatják gyermekeiket, ha el kell hazulról menniök, Beteget ápolni, mellettük virrasztóm is eljárhatnak. Erre főleg diáklányok alkalmasak. Szaporodnak a konyhaspe- fíiáUsták. Ezek a hölgyek menüket szállítanak házakhoz. Vannak, akik konyha-konzultációval foglalkoznak: menüket állítanak össze, tanácsokat adnák, nagyobb estély előtt megbeszélést folytat velük a háziasszony. Egy-egy híresebb, jobb ételükre megtanítják a vendéglőst, vagy a háziasszonyt. Egyre több a tea és uzsonnázó szalon. Úgy az ételek elkészítéséhez, mint felszolgálásához tanult nőket alkalmasnak, Mennyi uj pályalehetőség nyílt meg a nők számára: a vegetáriánus konyhák, gyümölcs vendéglők, gyógy és diétás konyhák, amit tanult nők láthatnak el csakis tökéletesen. Persze, nem mifelénk. Csak mi vagyunk olyan maradiak. Ülünk és várunk... várunk..diplomával a zsebünkben ... Mert az egyik végzett orvosnő, a másikInfluenza ellen használjon: Szí. László fertőtlenítő szappant, megóvja mindennemű járványos és fertőz:« he tegségektől. nak kereskedelmi, vagy művésznői diplomája van — lessük a jószerencsét. Miért nem lehetnénk mi is olyan talpraesettek, mint az amerikai nők... 7. * Érdekes volna tudni az egyes ruhadarabok eredetének történetét. Tudunk a Stuart-gaüér- ról (amely nem is annyira a martir királyitő- nek, mint inkább nagy ellenfélének: Erzsébet angol királynőnek volt kedvelt ruhadarabja). Tudunk Mária Antoinette hires gallérjáról, amely a Szőke királynő törékenységéhez olyan jól illett. Ismeretes Erzsébet magyar királynő hajviselete, mely a föld legszebb arcát keretezte koszorúba. (Érdekes, hogy mindhárom divat egy-egy tragikus végű királynő nevéhez fűződik.) 1 1 Olvastam a napokban a kravátli eredetéül a korpátokat, — akik az osztrák-magyar hadseregnek kitűnő katonái voltak, — krovot- nak nevezték. A horvát katonák hozták -szokásba, hogy vékony kendőiket a nyakukon csomóba kötötték — innen ered a „krovotliilletve nyakkendő. A harmincéves háborúban általánossá kezdett válni: 1660-ban a francia tisztek kezdték hordani és akkor a civilek is felkapták. Nem több Hűi éves divatnál, Idővel a nők is felkapták. ■ * Shakespeare müveiben 2559-szer fordul elő a szeretet szó. És csak 228-szor a; gyűlölet. Ezt több, mint tíz évi kutatás után állapi tóttá meg egy (mondjuk) „mimozalclkü“ ember, aki előzőleg — boxmester volt. bz, G# Heti étlap HÉTFŐ: ÄJ'valaskaleves, füstölt oldalas burgonyupú- révei és káposzta clkával, alma kompét. Vacsora: Hideg oldalas, tea, keksz. KEDD: Zöldbableves (konzerv), siilt szalonnával, aranygaluska. Vacsora: Paprikás burgonya virslivel. SZERDA: Gyöngykásaleves, naturszelet rizzsel és savanyúsággal, alma pudding. Vacsora: Sonkás tészta CSÜTÖRTÖK: Húsleves, főtt marhahús ecetes tormá- m&val burgonyával, hólabda. Vacsora: Paprikás csirke tarhonyával, PENT EK: Burgonyaleves, harcsa naturszelefcnek kisütve savanyúsággal, talkcdli. Vacsora: Tehén- túrós gombóc, SZOMBAT: Gulyásleves, almás pite. Vacsora: Sajtos szalonná« szeletek. VASARNAP: Tárkonyos bárányfejleves. pulykasiltt vörös káposztával és kompóttal, dobos torta. Vacsora: Hideg pulyka, kékesi sajt, tea torta. É tel-receptek Sajtos szalonná« szeletek. 15 deka reszelt par mázán, vagy ementáli sajtot 1 deci tejfellel, csöpp só, késhegynyi pii’os rózsapaprikával lábasban lassú tűznél péppé keverünk és 1 tojás sárgát advaliozzá, félre állítjuk, Ezalatt hosszúkás kenyérszeleteket lehetőleg vékonyra vágva hirţelen pirítunk és megkenjük a sajtos péppel. Füstölt, húsos szalonnát vékony szeletekig vágunk, kissé kiveregetjük, hirtelen kisütjük Minden sajtos szeletre egy darab szalonnát teszünk. Forrón tálaljuk. >í í Datolya torta, 10 tojás keményre vert habjába belekeverünk 25 deka porcukrot, 1 szelet puhított csokoládét, 13 deka őrölt mandulát, 13 deka pörkölt és őrölt mogyorót, 40 deka hosszukéra vágott datolyát. Kikent lisztezett formában lapokat sütünk belőle. Töltelék: 6 tojássárgát elkeverünk 20 deka vaníliás porcukorral, kevés tejben feloldott 2 szelet csokoládét adunk hozzá, hidegen gőzben sűrűre főzzük. Ha kihűlt, 21 deka vajat keverünk bele. Ezzel töltjük és bevonjuk és datolyával dlsizitjük.
