Keleti Ujság, 1935. március (18. évfolyam, 49-75. szám)
1935-03-04 / 52. szám
KEienUjsßfc TVÎÎL ÉVFOLYAM. 52, SZÁM. Iratkozzon be idejében Földközi tengeri utazásainkra áprili s 3—24-ig az OCEANIA (20,000 tonna) olasz luxus gőzössel Siracusa, Cadix (Sevilla), Madeira sziget, Ceuta (Tetuan), Alger, Zara április 24-től májas 11-ig Csodás húsvéti szabadság Olaszország, Görögország, Törökország és Bulgár ába .0 AE MATTI A gőzössel Vezezia, Milano, Genova, Napoli, Messina, Catania, Atena, Istambul, Varna, Coestanţa Felvilágosítások és beiratások, valamint prospektusok az összes 1935. évi utazásokra: Italia — Cosalieh _ Lloyd Tries t mo Bucureşti, Calea Victoriei 53. — Timişoara, IV. Str. J. C. Brătianu 18. és Biroul de voiaj ING. ERBES Bucureşti, Calea Victoriei m i Wagons-Liits-Cook ügynökségeinél asz egész országban. lám, Val da nr, már a gyermekek Is rémülettel hallják a nevét. Repill a nehéz kő... Ax élet már reagál a numerus milaehieus felszarára Vaida Sándor, aki a magyar irodalombon való jártasságát gyakran szokta csillogtatni, bizonyára emlékszik Arany János ,.Toldi"-jóra, amelyből fejére olvassuk az alábbi sorokat: Képül a nehéz kő, ki tudja hol áll meg, KI tudja hol áU meg, kit hogyan talál meg? ... Ha Arany János sora! eszébe jutottak volna, mielőtt kiállt a rivalda elé és nyíltan, ország-világ előtt felmutatta torz politikai csecsemőjét, a numerus val&chicuat, mint a román jövő uj Messiását, akkor az ember, az orvos, a humanista megrettent volna attól, vájjon milyen hatása lesz a szélső jobboldali, Vaida politikai múltjához egyáltalán nem Illő akciónak, talán visszatért volna az alkotmányhoz, az alba- iullal határozatokhoz, amelyekről gúnyosan beszélt, de amelyek mégis csak alappillérei Xagyromániának, De Vaida ur, ne idézzük a múltat. Feledjük el, hogy fiatalsága, legszebb férfikora a kisebbségi harcokban telt el, s most megtagadta a múlt legszebb eszményeit, négyszeres miniszterelnöksége után Guza politikai nivőjára sillyedt s a demagógia szekerén lángoló ostorral csapkodja az olcsó népszerűség paripáit. Ne foglalkozzunk azzal, hogy széles e hazában kinő» meglepetést keltett numerus valachicusa, ne tulajdonítsunk nagy jelentőséget annak sem, hogy nemzeti- paxasztpárlban bombaként hatott uj politikai hitvallása, ami könnyen szétrobbanthatja az ország egyik legnagyobb, kormányképesebb pártját, hanem a politikai frázisok helyett néhány filmfelvételt vetítsünk arról, hogy a saját csomagolású numerus valachicusa milyen hatást váltott ki a kisebbségek s általában az Itt élő ncpek körében. Csak a ml városunkban tapasztaltakról beszélhetek, de bizonyára így van ez másból is. * Kezdem az újságírókkal. Cinikusak ezek is, mint Vaida ur. fis mégis megdöbbenve meredték egymásra. Lehetséges volna? — kérdezgették. Voltak, akik lázongtak, az asztalt vertek s a mélységes indulat hangján dühöngték ki magukat. Képül a nehéz kő, ki tudja hol áll meg;... Ki tudja, hogy az amugyis Izgatott atmoszférában az eldobott kő hol Idéz elő robbanást?! Hol suhog a bot, hol csap le az ököl, hol robbannak ki a szenvedélyek és hol kap vájjon újabb sebeket a gyönge kisebbség?! A magam részéről »okkal hűvösebben fogadtam Vaida ur pálferdulását, A román politikai életben már nagy viharokat láttam, de a tenger, a román nép mindig nyugodtan maradt. Nálunk a politikai viharokat rendszerint színpadokon rendezik és onnan mditják el, tehát csak müvlhar ez. Vaida ur haragszik Maniu urra. Majd megmutatja, hogy ki a népszerűbb, ki tud „gyönyörűbb“ jelszavakkal dobálózni, ki tud a nép kegyéhez közelebb férkőzni?! De a nép, a román nép hallott már tetszetősebb jelszavakat Is, A színházból haza megy és otthon megbeszéli, hogy bizony nagy az adó, gyenge a termés, sok az Ígéret, de bizony nem Igen szokták betartani, Vaida ur, én bízom a békés, józan munkás népben et ktaMfUy hogy »» 8n robbantó eszmél csak a színpadi vihar hatását fogják kelteni, mórt a jő Isten őrizzen meg mindnyájunkat attól, hogy Erdély népei még a száraz kenyeret is elirigyeljék egymástól és egymás házát gyújtsák fel. Mert Vaida ur tudja legjobban a múltból, hogy nemcsak a „valach'-nak, hanem a magyarnak. szásznak és zsidónak is joga van az élethez 8 a mindennapi betevő „il thoz. De ne kanyarodjunk eí a Vaida-félc politikai akció hatásaitól. Itt felvetítek néhány meggondolkodtató képei, amiket a volt többszörös miniszterelnök ur figyelmébe ajánlok. * A családban napok őfca Vait Iáról beszélnek és a numerus valachicusről. Hogy milyen véleménnyel lehetnek róla, az mindjárt kiderül. Délután négy óra. Együtt ül a magyar család, A férj, alá a nyelvvizsgán elbukott, a feleség és az ötéves leányka. A férj még hivatalba jár, de a családi légkörben már ott remeg az elbocsátás, a nincstclen- ség, a keayértelenség Idegtépő gondolata, A férj az a írlak bau áll és egyszer csak megszólal: — Erzsiké, jöjjön csak ide. Hamar, hamar! Erzsiké az ablakhoz megy. — Nézze, ott jön Vaida,,, Most rémült sikltás rázza meg a szoba levegőjét. Férj és feleség ijedten fordulnak hátra. Istenem, ml történt a gyerekkel? Nem történt semmi, csak az ötéves kislány' az ágy alá bujt, mert meghallotta, hogy Jön Vaida, akiről már napok óta beszélnek a családban , . , (Timisoara, március 2.) Az a hírhedt színházi botrány, amelyről a Keleti Újság többizben részletesen beszámolt, kezd végkifejlődés felé haladni. Nicolau Avram szenátor és felesége Ma- rioara Cinszky bánsági színtársulata, amely négy és félmillió szubvenció ellenére rövid két hónap alatt dicstelenül kimúlt, végre a legmagasabb fórumokat is érdekelni kezdi. A városi ideiglenes bizottság tagjai, ugyan tesséb-lássék felszólították az igazgató házaspárt, hogy az előadásokat azonnal kezdjék meg, de a bejelentett büntető eljárást, ők tudják miért, nem tették folyamatba. Ma azonban váratlanul megjelent a timisoarai * Más felvétel. Egy házban lakik két Iparos család. Ab egyik magyar, a másik román. Valamikor jó viszonyban éltek. Akkor még nem kérdezték egymástól, ki a román, ki a magyar, A jó szomszédok megbecsülték egymást és ha mégis összevesztek, az nem nemzetiségi villongás volt, hanem mindössze a cseléd, vagy a gyerekek miatt bakalódtak össze. Egy idő óta a túlzó nacionalizmus itt la megmérgezte a légkört. A többségi néphez tartozó Iparos fennebb hordja az orrát s lenézi sorstársát, aki éppen olyan szegény Iparos, mint ő. Igen, mert a gyermeke azt tanulja az Iskoláskönyvből, hogy a magyarok görbe lábúak és barbárok. De azért még mindig megférnek valahogy, A román iparos influenzában megbetegedett, A lázmérő már magasra ugrott a hóna alatt, de aztán a betegség megfordult és a beteg lábbadoznl kezdett. Azt mondja a magyar Iparos felesége a férjének: — Hála Isten, a szomszéd túlesett a veszélyen. Nem haragszol meg drágám, ha ma ebédre egy kis csirkét és befőttet viszek neki? — Jó édesem. Szegények vagyunk az iga*, de jól fog esni a figyelem a szomszédnak. Ez kedden történt délelőtt tíz órakor. Egy óra múlva a férj hangosan felolvasta a cikket az újságból, Vaida operaházi szerepléséről, állt gondol Vaida ur és mit gondolnak az olvasók, ml volt a cikk hatása? A férj az asztalra csapott. Magából kikelve adta ki az utasítást az asszonynak: — Sem csirke, sem befőtt pines ezek után! Az asszony egy óráig sirt a konyhán, «ie titokban, hogy a férj ne tudja meg, mégis elküldötte a csirkét es a befőttet^,. * Más eset. Két román emberen tapasztaltam a Valda-féle zászlóbontás mérgező hatását. Eddig mindketten udvariasan köszöntöttek. Az egyiket tiz esztendő előtt a városhoz kisebb állásba prctezsáltam be. Eddig mindig hálás szemmel nézett rám, A másikkal együtt ültem a börtönben. Én azért, mert magyarul beszéltem a városházi közgyűlésen, mint annakidején Vaida Sándor, aki románul beszélt a magyar parlamentben, Vaida Sándort a román beszéd miatt kitessékelték a parlamentből, engem becsuktak s ott kerültem össze a szóbanforgó román urra!, akiről a hozzátartozói egyenesen megfeledkeztek, néha éhezett, tehát hozzám fordult —- kenyérért, cigarettáért, olvasnivalóért és én —, mindig adtam neki. Érthető tehát, hogy a Valda-beszéd elhangzása előtt mindketten élőre köszöntek nekem, A gyűlés után pedig, amelyen valószínűleg resztvettek, a legnagyobb meglepetésemre félrefordltották fejüket, fin azt hiszem, hogy nem ők, hanem Vaida ur a hibás, fis én nem haragszom érte mert ha a jövőben Is bajban lesznek s módomban lesz segíteni rajtuk, ón nem fogom elfordítani a fejemet, . . ■ <#• Csak még egy esetet mondok el: Az egyik magyar családban az asszony nagybeteg. Addig román orvos járt hozzá. A Vaida Sándor politikai beszéde és elvet azonban annyira meggondolkoztatták őket, hogy magyar orvoshoz fordultak ... íf Meg kellett mindezt írni, mert meg vagyok győződve arról, hogy Vaida Sándor a politikai népszerűség hajhászásában nem gondolt arra, hogy a könnyelműen elindított akciónak milyen mélységesen, elszomorító és megdöbbentő hatása volt és van Tománra, magyarra egyaránt, Éb befejezésül Is Aranyt idézem, mert soha sem volt Időszerűbb: Repül a nehéz kő, ki tudja hol áll meg. kit, hogyan talál meg?... Krizbaí Domokos, városházán Stefanescu belügyminiszteri vezér- felügyelő, aki egyenesen a bánsági színház koncessziójára vonatkozó aktákat kérte el és bezárkózva Gredinariu Emil kulturtanáesnokkal a legrészletesebb vizsgálatot indította meg. Sem küldetéséről, sem vizsgálatánál! eredményéről nyilatkozni hajlandó nem volt, hanem a felvett jegyzőkönyvekkel egyetemben jelentéstételre vissza utazott Bueurestibe. így remény van reá, hogy az a csúnya panama, amelyre megszületése pillanatában egyetlen egyedül a Magyar Párt bánsági tagozata mutatott reá, a legmagasabb fórum előtt kerül tisztázás elé. Vésjre a feelf&ffyinsiMSírtérBiiiii is* felfigyelt m bánsági szinlrázi panamára Be' figYutcitiszleri Texérfelűgyelő érkciell limisoaram és jegyiőIiSnyret vett fel a hallatlan feinllMrboIráraYról
