Keleti Ujság, 1935. március (18. évfolyam, 49-75. szám)
1935-03-22 / 67. szám
á fíUEfíüjsm %VllL ÉVFOLYAM. 6?. SZÁM. A magyar lakosság: kisebbség:! adónyomás terhe alatt nyög: A könyörtelen adőfelhajfás és az adóztatás egyenlőtlensége ellen emelt szót a Magyar Párt a miniszterelnöknél 'A Magyar Párt parlamenti csoportja a műit hét végén, amikor a miniszterelnöknél testületileg jelent meg Bethlen György gróf pártelnök vezetésével, felsorolta az adópanaszokat is. Azt a sok adógyötrelmet, amiket a magyar lakosságnak kell elszenvednie s ami kétségbeejtő helyzetekbe sodor vidékeket, foglalkozási rétegeket. Két memorandumot adtak át erről Taterescu miniszterelnöknek A könyörtelen adöfelhajtás pusztításai. Az egyik memorandum az£ adja elő, hogy a közadók és taxák behajtása Erdélyben s főleg a Székelyföldön és különösen a magyar kisebbséghez tartozó állampolgárokkal szemben olyan kiméiellenséggtl folyik, amely minden képzeletet felülmúl. Az adózó családjában előforduló haláleset, súlyos betegségek, vagy vagyoni veszteséget okozó elemi csapások, állatkárok, vagy egyeb, a legnagyobb méltányosságot érdemlő esetekben is az adóbehajtó közegek könyörtelenül hajtják fel a tartozásokatA kincstári közegek nem respektálják azon törvényes rendelkezéseket, melyek a foglalkozás alól mentes vagyontárgyakat megállapítják. E jogtalanságok naponta oly tömegesen fordulnak elő, hogy a törvény által biztosított jogorvoslatok igénybevételé lehetetlenség, mert az ügyvédi költségek óriási kiadásokkal terhelnék meg a szegény embereket. Bár a behajtó pénzügy igazgatóságok a visszaélések tömegéről szereznek tudomást, mégis semmiféle intézkedést uem tesznek azok megismétlődésének megakadályozására, vagy fegyelmi utón vuló megtorlására. A törvény a lefoglalt tárgyak elszállítását csak azokban a kivételes esetekben engedi meg, ha a lefoglalt tárgyakat az elidegenités, vágy megsemmisülés veszélye fenyegeti. A magyar lakosságú községekben azonban a foglalásokkal egyidejűié© a kincstári közegek csaknem mindig elszállítják a lefoglalt tárgyakat, hogy az adózót megfosztva mindattól, ami életfenntartásához a legszükségesebb, a behajtandó összegnek bármi módon való előteremtésére kényszerítsék. A községek .uccáin a legkülönbözőbb házi berendezésekkel, ruha- és fehér nemitekkel, élelmiszerekkel, termények kél megrakott szekerek, az istállókból összeterelt és ■ éheztetett állatok, az ezeket jajgatással kísérő lakosok; naponta döbbenetes jelenségeket mutatnak. Az adóbehajtásnak ez a könyörtelensége iszonyatot kelt mindenfelé, amit az államhatalom nem nézhet tétlenülSzámos esetben az adózó távollétében feltört, lakásokból szállítják el-a legszükségesebb házi felszereléseket és élelmiszereket. Valamely ipar, vagy kereskedés felhagyása esetén annak szabályszerű bejelentését az illetékes pénzügyi hatóságok számos esetben éveken át elintézetlenül hagyva. ■ az adó törlését elmulasztják .és, azon ; hajtják fel az adót, aki régen Uem folg tatja iparátSokszor már befizetett, de el nem számolt adókat hajtanak fel, semmibe véve a felmutatott nyugtákat. Ezen esetekben a törvény; által biztosított jogorvoslat semmi védelmet nem ad, mert az összeget letétbe kell helyezniAz illetékes hatóságok hosszú évek óta teljésen elhanyagolták a birtokváltozásoknak a kataszteri birtok-iveken való keresztülvczeté- sét is és emiatt a falusi földművelőkön olyan adókat hajtanak fel, melyek másakat terhelnek. Mindezeket a sérelmeket évek óta sokszor panaszoltuk- de orvoslásra nem találtunk. Az adóbehajtás kíméletlensége pedig a magyar lakosságú vidékeken azt eredményezte, hogy a hátralékok más vidékekhez képest összehasonlithalattanul kevesebbet tettek ki és amikor az állam adóbonokat bocsátott ki, azokat potom áron összevásárolták ama vidékeken, ahol a behajtás sokkal kíméletesebb volt és igy az adótartozásoktól könnyen szabadultak meg. E sérelmekre kér a memorandum orvoslást. Az iparosok, kereskedők, szabadfoglalkozásúak kisebbségi adényomora A másik memorandum szerint az tij adóévre most veszi kezdetét az iparosok és kereskedők adójának kivetése. E kategóriákba tartozó adózók összehasonlíthatatlanul magasabb adóterhet viseltek Erdélyben, mint az ország máé vidékein és ama adózók között is a magyar nemzetiségüeket sújtotta az egyenlőtlen adóztatás- Jogos aggodalom tölti tehát el a magyar kereskedőket és iparosokat az újabb adókivetés előtt aziránt, hogy az eddig orvoslás nélkül hagyott panaszaik meghallgatásra találnak-e? Utánzat sok van, de a valódi jó csak a gyermekhintőpor 16*—» és 24'— lej ________ Az egyenlőtlen adóztatás főleg a kisiparosokat és kiskereskedőket ezegényitette le, kik közül sok ezeren kénytelenek voltak felhagyni foglalkozásukkal az elviselhetetlen adóterhek miatt, mort a „patenta fixa“-ba való osztályozás igazságtalanul eszközöltetett- Mindazok a kisiparosok és kiskereskedők, akikkel szemben ez az osztályozás most újból meg fog állapit- tatnia foglalkozás elvesztésének féléimével tekintenek az uj adókivetés élé, A szabadfoglalkozásúak kategóriájába tartozó adózók közül a magyar nemzetiségiek szintén aránytalanul magasabb adóterhet viseltek, 'mint ugyanazon kategóriába tartozó és hasonló jövedelemmel biró más adózók, ami teljesen jogosult elkeseredéseket vált > t ki. E köztudomású tények azt kör delik, hogy az egyenlőtlen adóztatás sérelmei igazságosan orvosolhassanak és az aránytalanul magas adók az egyenlő kösieher-viselés kötelezettségének meg felelően jelentékenyen leszáll'Mtassanak. Az az országszerte folyó kísebbségellenes uszítás azonban, mely hosszú idők óta sajtóban és gyülekezetben, főleg a magyar kisebbséghez tartozó állampolgároknak gazdasági visszaszorítására irányul, olyan gyűlöletet szított, amely felkelti azt az aggodalmat, hogy az állandó izgatás az adókivetést essköző bizottsá- (ókat, illetve kincstári közegeket is esetleg áz adózók hátrányára befolyásolhatja. Erre való tekintettel különös szüksége merül fel annak, hogy a pénzügyminisztérium részéről sürgősen kibocsátandó utasítások biztosítsák az adózók teherbíró képességének igazságos mérlegelését és a méltányosság alkalmazásával az aránytalanul magas adók leszállttá* sát- .. ! ■ Fiatai orvosok elhelyezése érdekében akciót indított a Kisebbségi Orvosok ióiéti Szövetsége (Cluj, március 20.) Az erdélyi magyar sajtó az utóbbi időben több ízben foglalkozott az „ egyetemet végzett magyar ifjúság elhelyezkedési problémáival- Annak ellenére, hogy az impériumváltozás után aránylag kevesen végeztek, -elhelyezkedésük'igein nehéz. A jogászok és kereskedelmi akadémiát végzettek mellett, akiknek a helyzete a legsúlyosabb, sok ifjú • orvos is keresőt nélkül áll. A fiatal orvosok elhelyezkedése nem egészen kilátástalan, mert a falvakban ma is nagy az orvoshiány. Sok helyen busz-harminc kiló - méteres körzetben nincs orvos. Helytelenül cselekszenek azok az uj diplomás orvosok, akik mindenképpen városban akarnak letelepedni, amikor a falvakban megélhetési lehetőséget találhatnak. , j , /, A Kisebbségi Orvosok Jóléti Szövetsége segítségére akar lenni a fiataloknak az élet- lehetőségek megteremtésénél, ezért elhelyez kedésük előmozdítása érdekében akciót 'indított. ,w Dr. Kolessár László igazgató-főorvos, a szövetség ügyvezető alelnöke beszélgetésünk során rámutatott arra, hogy sok fiatal orvos él ma a városokban és a megélhetésükhöz szükséges legminimálisabb anyagi lehetőséget sem tudják megszerezni s igy természetesen családalapításra sem gondolhatnak. A jobb jövő reményében tűrnek és áldozatot hoznak s mégsem tudnak maguknak megélhetést, teremteni, még hosszú évek után sem. Ezzel szemben tény a falvak nagyfokú orvoshiánya. Az igazgató-főorvos dr. B. A. Campia Túráiból Zágonba helyezett körorvos leveléből idéz: a falusiak örömmel és lelkesedéssel fogadták. Orvosi téren a falun rengeteg a tennivaló. Nagyon sok beteg hal meg most is, anélkül, hogy betegsége alatt orvos látta volna. A falusiaknak nincs pénzük arra, hogy húsz-harminc kilométeres távolságból hozassanak orvost a beteghez. Egyes vidékeken a szociális betegségek akadály nélkül szedik áldozataikat. A nép- egészségügy terén nagy arányú felvilágosító munka vár az orvosra, mert sok helyen a falusiak a legelemibb egészségügyi kérdésekkel sincsenek tisztában. A fiatal orvosoknak nem szabad- félniük a falutól. Nemcsak bőséges munkateret találnak, hanem anyagiak terén is olyan ellenértékét munkájukért, hogy a letelepedés után rövidesen már családalapításra gondolhatnak. Koleszár dr. igazgató-főorvos nagyon he lyes intézkedésnek tartja a törvényt hozó testületek elé kerülő uj egészségügyi törvénytervezetnek azt az intézkedését, mely kimondja, hogy közkórházi és más állami orvosi szolgálatba a jövőben csak az az orvos vehető fel. aki legalább három éven át orvosi minőségben faluhelyen működött. Ha ez az intézkedés törvényerőre emelkedik, nagyobb arányban fognak orvosokat kapni a falvak, ami által az elhanyagolt népegészségügyi problémák megoldása felé jelentős lépés tétetnék, de másfelől a fiatal orvosok is megszoknék az önálló, saját felelőssgükre dolgozást, A Kisebbségi Orvosok Jóléti Szövetsége (Cluj, Piafa Cuza Voda 8), az\elsők közt jeleni kező fiatal orvosoknak máris több jó lehetőségekkel kecsegtető elhelyezkedési helyet ajánlhat. A vidékieknek a szövetség írásbeli megkeresésükre készséggel válaszol.
