Keleti Ujság, 1935. március (18. évfolyam, 49-75. szám)
1935-03-02 / 50. szám
7viselöház ___________________ BUDA P ES T V. Ti» post&IA plttitft Is Bomez-s.: Ma «JW-1927. Szombat, M« március & — Ara 3 W Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 300, egy hóra 70 lej. Magyarországon: egy évre 60, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ebusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP. XVIII. ÉVFOLYAM. — 50. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Öa| Baron L, Fop-ucca 5. szám. Telefon: 608. — Levélcím; Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség. Mi, az alapkövek védelmezői Simon megérkezett Páriáiba, de további ntiprogranaja még bizonytalan A* angol külägyminisiter elsősorban a berlini látogatás miatti francia idegrcsségct igyekszik lecsillapítani A moszkvai at nehézségeit még nem sikerült legyőzni Xeni volt miniszternek, aki a liberális pártnak parlamenti föszóndkai közé tartozik, éppen, mint ahogyan ilyen főszónoka Istrate Micescu is, a nyilatkozata juttatja eszünkbe, hogy mégis különös feladat szakadt a nyakunkba nekünk, kisebbségeknek itt Romániában. Mi védelmezzük az alkotmánynak a szentségét, a békeszerződéseknek a sérthetetlenségét. Alaposan megfordult a világ körülöttünk s ha Vaida Sándor mostanság egyszer elgondolkozna akár unalmában, akár újfajta tevékenységének a lázában, talán rájönne erre az ördögi visszásságnak arra a formájára, amely komikus volna, ha nem lenne kegyetlenül keserű. Gonaolta-e ő valamikor, annak idején, amikor az erdélyi román nemzeti ábrándok a megvalósulás útjába fordultak, hogy mi fogunk szót emelni s ha nem is kardot, de tollakat ragad- gadni a román állam alkotmányának védelmére — vele szemben? Hogy azokat a békeszerződési okmányokat, amelyek a mostani Románia alapkövei és a román állam alaptörvényei,, mi mondjuk sérthetetleneknek szembefordulva ővele, aki azokat aláirta? Bizony itt nagyot változott valami és még, nagyobbat fordult a saját tengelye körül valaki. Ha tréfának hallatszana, akkor is igazság van benne, hogy annak a Romániának, amelynek bennünket állampolgáraivá tettek, az alapköveit mi védelmezzük. Ggy-egy bátor nyilatkozat a segítségünkre érkezik -néha, elvétve, a nagy nyilvánosság előtt is. Nem a mi érdekünkben, hanem inkább abból a megfontolásból, hogy mi lesz a végén azokkal az alapkövekkel, amelyek a mi kisebbségi, alaposan megtámadott erőinknek a puszta védelmére maradnak? Senki sem gondolhat arra, hogy Xeni volt miniszternek a kisebbségek megtámadott életsorsa fáj. Mi nagyon jól tudjuk, hogy mit szögeztek le és hogyan szögezték a békeszerződés párisi egyezmény-okmányában. Kiírjuk, idézzük, hivatkozunk rá nap-nap után. Egészen bizonyos, hogy van olyan igyekezet, amely a román közvélemény előtt ezeket az alaptörvényeket eltakarni és elhomályosítani akarja. Nagy ügyvédi szofiz- mával csinálja ezt most Istrate Micescu is. Ma mi tennök ezt, akkor valóban irredenták volnánk. Ha a román sajtóban román ember a román írástudók elé citálja ezeket a sorokat, amiket mi már álmunkban is fel tudnánk mondani, az újszerűség hatását kelti, ügy jelenik meg a nyilvánosság előtt, mint aki az idézetekkel újat mond. Még- jogi felkészültségű ügyvédeket is szükséges arra figyelmeztetni: alaptörvény. Talán nem is kell hozzá jogi magyarázatot is fűzni arról, hogy az alaptörvény megváltozhatatlan. Csak egy mód van a megváltoztatásra: a hatalmakkal kötött szerződésnek a felmondásával. Hogy ez mit jelent, annak a megfontolására mégis csak illetékesebb Yaida Sándor és minden más román, mint mi, kisebbségiek. Mi álljufc azt a feladatot, amit a sors emigyen reánk fordított és védelmezzük az állam alapköveit, ameddig bírjuk, Vaidávaí és másokkal szemben. Mi csak ennél maradunk fe várjuk, ami jön. • (London, február 28.)' Sir John Simon angol külügyminiszter csütörtökön délelőtt 9 óra 30 perckor Párisba utazott. A külügyminiszter párisi tartózkodása alatt feltétlenül módot talál arra, hogy beható megbeszéléseket folytasson La vallal a külpolitikai helyzet mai állásáról. Politikai körökben nagy érdeklődéssel tekintenek a párisi látogatás elé, mert ez van hivatva Franciaország idegességét és bizalmatlanságát eloszlatni az angol külügyminiszter közeli berlini Htjával kapcsolatban. A berlini ut végleges időpont jának 'megállapítása' is a párisi megbeszélések eredménye lesz. Hir szerint a francia kormány mindent elkövet, hogy Simon külügyminisztert a moszkvai és varsái útra rábeszélje. Megy-e Simon Moszkváiba ? (London, február 28.) A szerdai angol minisztertanács harmadizben halasztotta el döntését Simon európai utjának végleges programja fölött. MacDonald miniszterelnök nek ugyanis az a véleménye, hogy az angol külügyminiszter moszkvai, varsói és prágai útja nem egyeztethető össze a berlini látogatás célkitűzéseivel. A miniszterelnök attól fél, hogy a berlini látogatás jelentőségét és hálását nagyban csökkentené, ha Simon egy nagy európai utazás egyik állomásaként keresné fel a német fővárost. Angol politikai körök véleménye szerint rontaná annak esélyeit, hogy Németországot sikerüljön rábírni az angol-francia elgondoláshoz való csatlakozásra. Németország örül az angol politika ilyen magatartásának, viszont a francia kormány(London, február 28.) Angol kormánykörökben fokozódó aggodalommal figyelik az abessziniai helyzetet. A Londonba beérkezett jelentések szerint a feszültség csökkenéséről nincs szó s a helyzet mindinkább kiélesedik. A Daily Telegraph azt Írja, hogy eddig még csak a semleges határzóna felállítása tekintetében jött létre megegyezés Olaszország és Abesszínia között, de a határkonfliktusok elsimítására és a határok megállaból csalódást váltott ki a fordulat. Francia- ország Oroszországgal egyetemben ragaszkodik Simon moszkvai útjához s a francia kormány nem titkolja azt a véleményét, hogy ha Simon elutasítja a szovjet-kormány meghívását, ■ z csak előbbre viszi a francia-orosz külön egyezmény megkötését. Megérkezés Párisba (Páris, február 28.)’ Simon angol külügyminiszter csütörtökön délelőtt megérkezett a francia fővárosba. A hivatalos jelentések kitartanak amellett, hogy az angol külügyminiszter párisi látogatása szigorúan magánjellegű. Hivatalos helyen úgy igyekeznek feltüntetni, mintha S'imon egyedül azért ment volna Párisba, hogy csütörtökön este előadást tartson az angol parlamentá- rizmusról. A Qui d’Orsay-n délben nagyszabású lakomát rendeztek a vendég tiszte* letére. Németország a keleti paktumban Hir szerint Simonnak az a véleménye, hogy a keleti paktumba be kell vonni Németországot, viszont a paktum lényegét és tartalmát kell megváltoztatni olyan értelemben, hogy az csak megnemtámadási szerződés legyen, nem pedig kölcsönös segélynyújtásra kötelező megállapodás, amint azt eddig tervezték. A „Jour“ jelenti, hogy Laval hevesen ellenzi Simonnak ezt az állásfoglalását s ragaszkodik az eredeti elgondoláshoz, mely a keleti paktumot Oroszországgal közös elképzelés alapján meg akarja tartani eredeti formájában. pitására még csak kisérletek sem történtek. Ugyancsak a Daily Telegraph közli, hogy az angol kormány mindent elkövet a helyzet békés megoldásának érdekében s negyvennyolc órán belül igen határozott lépéseket tett mind Olaszországnál, mind pedig Abesz- sziniánál. Az angol kormány hír szerint Mussolinival is haladéktalanul közölni, szándékozik az olasz-abesszin konfliktus ügyében elfoglalt álláspontját. Az afrikai háboríts viszály egyáltalában nincs még£ éli nfé* ve
