Keleti Ujság, 1935. február (18. évfolyam, 25-48. szám)
1935-02-11 / 34. szám
T&X& pMt&m pIAtlÜ l& owner*.: Sie. Í4JÖ6—IW. Hétfő* m$ä* február II. — Arm 4 lel ?Vl39lflhÄB BUDAPEST V Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 20 lej. Magyarországon: egy évre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.30 pengd. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. MA n YAiiPÁUTI LXP, ÉVFOLYAM. - 34. SZÁM Felelős szerkesztő: 8 7. ASZ E N B BE. Szerkesztőség, kiadóhivatal éa nyomda: ClttJ Karon O. Pop-ucca 5, szám. Telefon: 508. —• Levél dm: Cluj, postaflók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség. Japán-lengyel katonai egyezmény I Oroszország ellen A francia «ajtó nem sokat remél Flandin és Simon tanácskozásától — Vilmos excsászárt Hitler nem hajlandó visszaengedni ! Németország Ismét kolóniálls megbízást fog kapni (Stockholm, február 9.) A szovjet sajtó hatalmas szenzációként közli, hogy Japán és Lengyelország katonai szövetséget kötöttek. Az egyezmény még tavaly novemberéj ben jött létre és kölcsönösen vállalt katonai kötelezettségeket tartalmaz. Az orosz sajtó szerint az egyezség u,«:y szőj, bogy háború esetén, Japán köteles a nehéztüzérség és hadi aviatika terén szerzett tapasztalatait Lengyelország rendelkezésére bocsátani, Lengyelország viszont Japán megtámadása esetén semlleges marad, de köteles nyers és hadianyagot szállítani Japánnak. A katonai egyezmény híre, melynek nyilvánvalóan Szovjetoraszország ellen irányuló éle van, orosz, politikai és sajtókörökben nagy nyugtalanságot ébresztett. Flandin én Simon a késő éjszakai érákig tárgyaltak (Párts, február 9.) Flandin miniszterj elnök és Simon angol külügyminiszter a késő éjszakai órákig tárgyaltak pénteken az angolfrancia megegyezés részletkérdéseiről. Az „Echo de Paris“ heves támadást intéz Flandin és Laval ellen s azt írja, hogy a francia politikának sokkal inkább a szovjet irányában kellett volna tájékozódnia és a fontos lépések megtétele előtt ki kellett volna kérnie Oroszország és a kisantant véleményét is. A lap szerint a londoni tárgyalásokat nem készítették elő eléggé, az ott felmerült kérdéseket angol és francia részről egyaránt felületesen ismerték s azért végül is csak igen gyönge eredmény várható. Hitler nem engedi hazatérni az excsászárt (Prága, február 9.) A Prager Tageblatt szerint a Hohenzollern-ház lépéseket tett Hitler birodalmi vezérnél Vilmos excsászár Németországba való visszatérésének érdekében. Ismeretes, hogy az excsászárt rendkívül elkeserítik a devizatilalommal járó pénzkiviteli nehézségek. A német hatóságok ugyanis nem. hajlandók megengedni, hogy az excsászár hatalmas birtokainak jövedelmét Hollandiába juttassák. Vilmos császár ezért határozta el magát arra, hogy feloszlatja doorm udvartartását és Hitler beleegyezésével viszszatér Németországba. A Prager Tageblatt értesülése szerint a Hitlerrel folytatott tárgyalások nem jártak eredménnyel. Hitler ugyan határozottan nem utasította vissza a kérést, de olyan kitérő választ adott, hogy az excsászár hazatérésére egyelőre aligha kerülhet sor. Mozgalom a csehszlovákiai németek között (Prága, február 9.) A Socialdemokrata cimü prágai lap azt irja, hogy a német nemzeti szocialisták nagyarányú propagandát fejtenek ki a csehszlovákiai szudeta német lakosság között a Németországhoz való csatlakozás érdekében. A propagandát Freuen- feld, volt bécsi városi tanácsos vezeti. A csatlakozás érdekében nagy rádiópropagandát is folytatnak a nemzeti szocialisták. Németország gyarmatokat kap (London, február 9.) Jól értesült politikai körökben az a hir járja, hogy Németország újból kollóniális mandátumhoz juthat. Ennek komolyabb akadálya nincsen s a kérdés részleteit a népszövetségi tanács előtt fogják megtárgyalni. Leszögezik azonban, hogy a kolóniális mandátumhoz való jutás, Németország részéről nem lehet a Genfbe való visszatérés teltétele. Goga a kisebbségért A kisebbségvédelemnek uj harcosa van: Goga Octavian, Annyi dörgedelmes harci hangot hallottunk tőle, különösen az utolsó esztendőkben a kisebbségek elleu, hogy most egészen hihetetlenül hangzik az, ha Gogát, mint a kisebbségvédelem aktiv harcosát emlegetjük. KÎ akarja tisztítani a városokat,. korlátokat kíván építeni a kisebbségeknek az országban való érvényesülése elé s különösen azóta, hogy önálló pártja van, a békétlen jelszavaival igyekszik megszerezni a tábor- gyüjtéshcz szükséges szélesebbkörü, politikai népszerűséget. Hihetetlen volna, ha nem lenne igaz, hogy az ő lapja most kisebbségvédelmi tevékenységnek a trombitáját fújta meg. A trombita megszólalt, hangja erélyesen követelő és élesen sérelmező. Ha mi írnánk ilyen erélyes és éles hangon, kellemetlen következményei lehetnének. Az az olvasó, aki ismeri a mi erdélyi életünket, nem is hiszi el, hogy ez a hirtelen fordulat lehetséges volna. Igaza is van, ha nem hiszi. S nekünk is igazunk van, amikor a kisebbség melletti harci állásfoglalásról adunk hirt. A valótlanság abban áll, hogy fordulat következett volna be, vagy legalább is jelszóváltoztatás. Mert a tényleges igazság az, hogy Goga és lapja és politikai jelszava maradtak mind a régiek — velünk szemben. Románia kisebbségeivel szemben. Fordulatot ő akkor élt csak át, amikor úgy lelépett a csúcsai paktum álláspontjáról, hogy emlékezni sem akar rá. Ama paktum idején még a szabadelviiség r zsaszinü hajnalát képzelte Románia fölé. Azóta megnézte a Hitler felkelő napját és azóta számolnia kellett sok olyan itthoni román politikusnak a felülkerekedésével, akiket egykoron nem tartott olyan ellenfeleknek, akik az opportunitásban megelőzhetnék. Mindegy különben, hogy mi, hogyan és miért történt, a valóság kíméletlen ténye nem változott. Nem változott az a kegyetlen tény, hogy a romániai kisebbségek polgári jólétéért, komoly sérelmeiért nem tud szót szólni. Ellenben kemény vizsgálatot követel Csehszlovákiától az ott élő románság néhány zaklatott .életű román falujának a békéjéért. És ha igazak a csehszlovákiai románságnak ezek a súlyos sérelmei — mint ahogyan valószínűleg igazak — akkor joggal áll a szegény elnyomottak és meggyötörtek mellé. Az emberséges érzés is, a politikai belátás is feljogosítja erre. Most csehszlovákiai románok kisebbségi fájdalma kapott hangot a román állam fővárosában. Az utóbbi idők román kormányai különös gondot fordítottak a másik szövetséges, kisantant-áliam területén élő románság kisebbségi jogainak, kulturális és gazdasági életfeltételeinek a biztosítására. A két állam között létre is jött egy kisebbségi egyezmény Romániának területi igényei is voltak valamikor a jugoszláviai bánságra vonatkozóan. Ezek azonban kiegyenlítést nyertek abban a kisebbségi egyezményben. S meg van a legteljesebb békesség, a legszorosabb szövetség a két állam között. A kisebbségek panaszait elhalkitották ezen a területen s igy a békezavarő elemet eltolták az útból Mfist Gogáék Csifaszlcvikia ellen lépnek fel kisebbségjogi követelésekkel. Vájjon nem lehetne-e a kisebbségi létnek olyan általános rendezését kezdeményezni, amely itthon is, egyebütt is, mindenütt meghozza azt a nyugalmat, amire országoknak és polgároknak, az emberi fejlődésnek szüksége van. Goga Octavian ezzel a kisebbségvédelmi barcia«ftájsAtaJ kapcsolatban volna az a gondolat is a fejében. De nem. Nem tartja ma ezt politikusnak. Messze, nagyon messze vagyunk attól, hogy ami igazságot követel a kisebbségi sorsban lévő románok számára, azt elismerné a romániai kisebbségek javára is. Pedig a kisebbségek jóléte az országnak is java volna™
