Keleti Ujság, 1935. február (18. évfolyam, 25-48. szám)
1935-02-09 / 32. szám
XVIII. ÉVFOLYAM. 32. SEAM. ftÉlETtŰfSMG Porsche Ferenc dr, önkényesnek mondja Parhew angol tudósnak azt az állítását, hogy a rádióhullámok ideg betegségeket idéznek elő Az idegorvos tapasztalatai a gazdasági helyzet idegromboló hatdsúról — Rövid hullám» vagy hosszú hullám ? (Cluj, február 7.) Délelőtt 11 óra. A rendelés kezdete, { A falon figyelmeztetést felirati „A várószobában betegségektől n# tessék beszélni!“ Természetes, hogy mindenki kizárólag erről beszél. Déli harangszóra teám kerül a sor. — Parancsoljon!,., Belépek a rendelőbe. Jobb oldalt miniatűr gyógyszertár, kis könyvtár, középen íróasztal, székek. Dia- thermia, különböző villanyozó készülékek. — Főorvos ür — kezdem, — nem mint páciens jövök, hanem .., '1' v — Interjú? — kérdi a fehérkabátos Porsche Ferenc dr, — Részben ... Kis tájékoztató a nagyközönség számára nehány aktuális orvosi kérdésről. — Szívesen állok rendelkezésére, — Hatással van a mostani gazdasági helyzet és a megélhetési életküzdelem az emberek idegeire? — A nehéz gazdasági helyzet természetszerűleg nyomasztólag hat széles néprétegekre s ideges tünetek {elburjánzására vezet. Kisérő jelel megállapíthatók a szélsőséges szellemi s társadalmi mozgalmakban bizonyos erkölcsi süllyedésben, az öngyilkosságok számának növekedésében és az élvezetek mértéktelen hajszolásában. Gyakrabban kell az idegorvosnak közbelépnie, mint a nyugodt gazdasági fejlődés idejében. Mindezekről különben a statisztika is tanúskodik, A rövidhullámú gyógykezelés — Lehet-e eredményesen gyógykezelni az u. ti. „rövidhullámú" villamos készülékkel? Milyen jövőt jósol ennek az apparátusnak? ■ — A „rövid hullámú" villamos készülék nem egyéb, mint a már közismert diathermlának módosított faja. Ezért helyesebb ha „hosszú" hullámú és „rövid" hullámú diathermiáról szólunk. Alkalmazásuk javaslatai és ellenjavaslatai is azonosak. A különbség a rövid és hoeszuhuilátnu diathermiák között a rezgésszámban, a hullámhosszban, az alkalmazás módjában s fejlődő meleg eloszlásában áll. A rezgésszám a rövid hullámú diathermtánál 10—1000 millió másodcenként, a hullámok hossza pedig a—30 méter, mig a hosszuhullámu készüléknél a hullám l/2—:1 millió rezgésszám s 300— 6000 méter hosszú. Az uj készülék ruhán keresztül alkalmazható s hatása a mély szövetekre Intenzivebb, elégéstől és más hatásoktól tartani nem kell. Tulajdonságainál fogva használhatósága könnyebb s kétségtelen, hogy a rendes hosszuhullámu diathermiáa apparátust fokozatosan háttérbe fogja szorítani, bár a gyógyeredmények sokkal nagyobbak nem lesznek, mint a régi készüléknél, noha az erős reklámból az utóbbit remélhetné a laikus. Nem okoz megbetegedést a rádió kisugárzása *-> Még egy kérdést! Mennyiben közeim meg a valószínűséget W. W. Parker angol tudósnak -az az állítása, hogy a rádióállomások kisugárzása neuraszténiát és az idegrendszer bizonyos megbetegedését okozza? — Hogy W. Parker állítása valószinüséget nyerjen, pontos vizsgálatokat kellene megejteni olyan egyéneken, kik rádióállomásoknál vannak foglalkoztatva s a rádióhullámok káros, az egészségre veszélyes hatásainak koncentrált mértékben vannak kitéve. Ilyenszerü megfigyeléseket az alkalmazottakon azonban, az eddig már eltelt elég hosszú évek ellenére, nem tapasztaltak ş így a feltevést önkényesnek kell mondanunk. Az egyénre különben sokkal intenzivebb egyéb kozmikus behatások érvényesülnek állandóan, amelyeknek kellő kortan! értékelése az idegrendszerre, — a tudományos tapasztalat ellenére még nagyon bizonytalan. A kozmikus behatások elkülönítése nem áll módunkban ezldö szerint s Így a föltevés szubjektivitása még Inkább szembeszökő. Különben kulturális fejlődésünk számos oly tényezőt termelt ki. mélyeknek káros hatása az idegrendszerre nyilvánvaló — mivel azonban a kultúra fejlődése természetes evoliciós folyamat, ml sem valószínűbb, minthogy az ily hatásokkal az emberi szervezet bámulatos alkalmazkodási készsége sikeresen meg fog küzdeni a jövőre is s ilyen aggodalmak hosszasabban uem fognak bennünket nyugtalanítani * Az idő, amit igénybe vehettem dr Porsche beosztott perceiből, — már letelt. Búcsúzóul arra a nem nyilvánosságnak szánt kérdésemre, hogy tapasztalatai szerint hogyan viselik páciensei a betegség okozta fájdalmakat, kedves anekdotával válaszolt: — Orvostanhallgató koromban egyik professzorom azt mondta, hogy kétféle kategóriába oszthatók a beteg emberek: egyrészük nehezen viseli el a fájdalmakat, mert uj és szokatlan, a másik részük zúgolódik és türelmetlen, mert már nagyon rég szenved tőlük.., — A szenvedést sem igy, sem Úgy, semmiféle formában nem szeretik az emberek... A párnázott ajtó szélesen kitárul s a kitűnő psychiater kedvesen Invitálja a következő látogatót, az újságíró után, a beteget... W. K. 7 MWmmzjek ■■mmméhhmhhhhí Mindennapi esetek Kis, de olyan történetek, amelyek minden kivel megeshetnek, de legalábbis mindenki ki van téve mostanában hasonló dolgoknak. Vegyük sorra őket. 1, Mindenki influenzás. Legalább is mindenkit fenyeget ez a kellemetlen betegség S as ember szinte várja, mikor veszi le á lábáról. így járt például egy ismeri orvos, dr. Hart Albert is. Megkapta az influenzát, vagy mostani divatos neve szerint a grippát, (Csodálatosképpen senkinek sem jut az eszébe, hogyha már fenyeget, magyar névvel fenyegessen a náthaláz.) Szóval Hart dr. is náthalázba esett. Még pedig 40 fokos lázakkal, más súlyos tünetekkel, talán eszméletlen állapottal is. Hantot sokan ismerik a városban és betegségének hite gyorsan szétrepült a külvárosi fertályokban is. Valaki aztán halálhírét költötte. Voltak, akik azt állították, hogy a temetésén is megjelentek- Közben pedig Hart Albert lábbadosni kezdett, elhagyta az ágyat, de egyelőre még otthon maradt. Éppen a rendelőjében rendezgetett, amikor benyitott a szobába egy nagyszakállu, perselyes hitközségi ember és megcsörgelte benne a gyéren koppanó ércpénzeket. Tudni kell, hogy az ilyen perselyes gyűjtök halálesetek alkalmával szoktak bekopogtatni a jáin bor zsidó házakba. Hart dr. bedobta a perselybe a maga obulusdt és ugyanakkor szórakozottan megkérdezte:- Ki halt meg1 — Szegény Hart doktor. Hart Albert tehát azok közé a kevesek közé tartozik, alti a saját halála, illetve halál híré alkalmával rótta le á hitközségi szeretet adományt 2. Autóbuszon döcögök a Vasul felé. Mikor e Mariánum táján leszállók, a múlt százsad szuette delissáncait idéző rozoga bárkéről, cső portosulást látok néhai Szénigyörgyi Pista bácsinak a járdára kiugró házacskája elölt. A csoportból kiválik egy rendőr, aki egy fűrészt cipelő bocskoros falusi fiút iaszigál maga előtt. A legényke azonban nem ijed meg az árnyékától és dühösen szájai a rendőrrel. A csoport közepén pedig egy magas, nagy- szakálla ember magyarázza a kíváncsiaknak, mi is történt velei — Megyek az uccán, — mondja •— s amikor szembetalálkozom a fiúval, se szó, se beszéd, nyakönteremt. Meg is magyarázta, hogy miért: mert zsidó Vagyok. A következő percben pedig mégy a dolgára, mintha mi sem történt volna. Nem is nagyon csodálkozik a dolgon. Szinte termesze tesnek veszi, hogy egy faluról csak tegnap bekerült 15 éves fiú nemzeti nekibuzdulásból arculvágta. Pedig ez a gyerek talán nem is olvasta el (ha egyáltalában tud olvasni) Vaida exminiszterelnök urnák a nemzett-parasztpárt vóyrehajtóbizottságúbán elmondott beszédét. ' ---- -d-. — Kezdődik az adóhátralékosok kiplakáto- zása. A pénzügyminisztériumban Antöaescu miniszter ma megbeszélést tartott államtitkáraival a költségvetési deficit eltüntetésére teendő intézkedések ügyében és újból leszögezték annak szükségességét, hogy az adóbe hajtást nagyobb szigorral végezzék. Ezúttal átvizsgálták az adóbehajtó adminísztrátőrok által a hátralékos adózókról készített kimutatásokat is. Mintán a miniszter személyesre Vs átnézte a kimutatásokat, azokat nyilvános súgro hozzák. KUN MÁTYÁS FIA R.-T. «UJJ, CALEA MARECHAL fOCH 2. Négy nemzedék évszázados tapasztalatait egyesítve, modern technika! Berendezéssel és dúsan ielszereit rakt rral állunk nagyrabecsült megrendelőink szolgálatára. Specialisták vagyunk: acélárukban, látszerássetben, borotva kdasörülésben, orvosi műszerek javításéban.
