Keleti Ujság, 1935. február (18. évfolyam, 25-48. szám)
1935-02-09 / 32. szám
vi sei öház BUDAPEST V. iü Szombat, fé&rudn — 4ru 3> Tut pocujA plAUU Is sumer» No StáM—IW? Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 10 lej. Magyarországon: egy évre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibtuw elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYART ÁRU Eá1\ XVIII. ÉVFOLYAM. — 32. SZÁM. Felelős szerkesztő: - Z A S Z E S üiiE, Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cloj Sáron L. Pop-ueca 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem is Őriz meg a szerkesztőség, Gyárfás Elemér ia magyar helységnevek megeenzarázásáról és a cenzúra bahlövéseiről interpeflla.lt a szenátusban Letette a szenátus asztalára az aradi cenEOi* által ttríílt nyilatkozatát — A 'kamarában azt állította eg-y képviseld, liOjS'y Calinescu éá rop «főnél százezreket kaptak, mint a Tiseísler»üg“y ddattUrói '(Bucureşti, február 7.)' A cenzura tulka-' pasait, elsősorban pedig a magyar helységnevek kérdését tette szóvá a szenátusban ma Gyárfás Elemér. Súlyos kérdéseket intézett a belügyminiszterhez, akit a sérelmek gyors orvoslására szólitott fel. A kamara illés« A kamarában Argetoianu válaszol Plata reanu előadónak a belső kölcsön felosztásáról szóló javaslat vitájában tegnap tartott be szedőre és visszautasitja az ellene ezzel kap csolatban intézett támadásokat. Madgearu szintén ehhez a kérdéshez szólal fel és tiltakozik az ellen az állitás ellen, hogy a pénzügyminisztériumnál a besugási rendszert vezette volna be. Sajnálja, hogy ezekben a súlyos időkben a pénzügyminisztérium élén nem állnak kompetens emberek. Banescu szerint Calinescu Armand, mint döntő bíró a Tischler-iigyben 500.000 lej honoráriumot vett fel, mig Pop Joan 750.000 lejt kapott. Potárca, aki akkor földművelésügyi miLfyárfás beszéde a szenátusban 'Gyárfás Elemér kifejti, hogy a Magyar Párt mind g a kivételes intézkedésekről szóló törvény ellen foglalt állást, elsősorban az előzetes cenzúrával szemben. A cenzura magatartása a kisebbségi és különösen a magyar lapok ellen minden mértéket felülmúl és a polgári szabadságjogok elkobzásán kívül sérti az állam magasabb érdekeit is. Kifejti, hogy újév alkalmával politikai beszédet tartott Gheorgheniben, ugyanolyan szellemben, mint azt január 29-én a szenátusban tette, a szenátus tapsaitól kisérve. A cluji ‘niszter volt, kijelenti, ho^y Calinescu, amikor kinevezték döntőbírónak, levélben közölte vele, hogy nem fogad el semmi honoráriumot. Serdici nemzetiparasztpárti meginterpellálja a kormányt a külkereskedelem kérdésében. Rámutat arra, hogy 1932-ben külkereskedelmi mérlegünk aktiv volt. Az azóta bevezetett kontingentálás aggodalmatkeltö helyzetet teremtett. A nemzetiparasztpártiak megfelelő intézkedéseket tettek, Madgearu a helves irányba vezette a kontingentálást és amikor a jelenlegi kormány átvette az ország vezetését, sikerült a kontingentálás! rendszernél is aktiv mérleget átadnia utódának. önök ünnepélyesen megígérték, hogy megszüntetik a kontingentálási rendszert. Hivatkozik Assan akkori alminiszter beszédére, valamint Constantin Gheorghescu államtitkár kijelentéseire. Szóváltás támad Leon és Madgearu között, majd Serdici folytatva beszédét támadta a kontingentálási rendszert és a külkereskedelem fokozását követelte. magyar lapok teljes egészében közölhették H beszédet, amelyet a megértés szózatának címeztek. Az oradeai cenzor azonban egyes lényeges, de ártatlan mondatokat kivágott. Az aradi más fontosabb kijelentéseket nem hagyott megjelenni, a ciuci egész részeket vágott ki, amelyeket még az Universul is közölt. Legtovább ment a timisoarai cenzor, aki 3 napra felfüggesztette a Temesvári Hírlap megjelenését annak a beszédnek a leközlé- séért, amelyet a legjobb intenciók vezettek és amelyért egyébként is vállalja a felelősséget. Numerus valachicus Hogy mi mit szólunk a numerus valaehíeus- hoz, azt könnyen meg tudjuk mondani, Szeretnék azonban tudni, hogy mit szól hozzá Titulescu külügyminiszter, aki most is hosszas külföldi tartózkodás után tért haza s aki külföldi nyilatkozataiban sűrűn szokott használni egy másik latin szót. A spirit us-1. Mint külpolitikai átfogó célt, mint európai jövőt szokta emlegetni az országna- tárok spirituaiizálását. Hogy ne kőfalszerü választóvonalak és szuronysorfalak zárják el a szomszédos országok polgári életét egymástól, hanem csak szellemi határok, amelyek nem állanak útjában az é-et, az érintkezés, a forgalom, a gazdasági csereviszony vérkeringésének. A román külügyek lagfelelősebb és legnagyobb bizalommal, mondhatni teljhatalommal rendelkező vezetőjének ez a meggyőződése, hogy a tartós nyugalmat és befejezett biztonságot csak akkor érhetjük el, amikor majd itt fogunk tartani. Az a meggyőződése, hogy ebben az irányban kell haladni, a megfelelő feltételeket ehhez gyűjtögetni. Nemcsak Tiíuies- cunak ez a hite, hanem az európai közvélemény nagyobbik felének is, azoknak is, akik nem a spiritual izálás szót használják e meggyőződésük kifejezésére. Vájjon mi lehet a véleménye Titulesca- nak arról az elméletről, amelyet most Vaida dobott be a politikai közvéleménynek az asztalára, ahol annyira kapkodnak a szélsőségek minden érdekesnek látszó újdonságon? Mert hívják numerus clausus-nak, vagy numerus vaiaehus-nak, azt jelenti ez, hogy égigérö kőfalakat akar épittetni itt benn az országban az állampolgárok kisebb-na- gyobb csoportjai közé. A világ nem birja el azt a gazdasági „isolation“-t sem, amivel az államok zárják el magukat egymástól s az a rengeteg diplomáciai tárgyalás, amelynek láza napjaink történetét betölti, mind arra irányul, hogy ezt lerombolhatóvá tegyék. A világ, az emberiség nem bírja ei a vérkeringésnek ezeket a lekötéseit, elszigeteléseit. Az egész emberi élet szenved emiatt, mégpedig olyan betegségben, hogy menthetetlenné válik a társadalmi rend, ha a kigyógyitás idejében nem történik meg. Mi lenne az országra a következménye annak, ha ezeket a családok befalazásáig menő elszigetelést tényleg megcsinálnák az polgárok között? Ha Vaida Sándor ezt végig gondolja, lehetetlen, hogy észre ne venné a veszedelmet, ’ • *' - • y ”,'«*• -' a gyakorlatban egy kicsit nehezen is menne, hogy az iparosinasokat csak vérvizsgálatok faji megállapítása alapján és bonyolult arányszámítások tabellái szerint lehessen felvenni. A cipőtalp felszegezé- séhez csak az kapjon képesítést, aki beleesik a faji numerusba. S hol, ki, hogyan állapítaná meg az arányszámokat? Hiszen van a romanizálás fajel- méietei között sokféle ellentét. így péidául komoly ellentétbe kerülne a Vaida ....-ur,.,-,, r.> . „y.-f, amejy vj. szont az erdélyi magyarság egy részéről azt állítja, hogy elmagyarosodott románok. Eles ellentétbe került Vaida viszont azokkal is, akik nemcsak hogy nem elszigetelni akarják a kisebbségi tömegeket, hanem egyszerűen beolvasztani. Vaida szerint megállapítanák a kisebbségeknek azt a létszám határvonalát, amelyből átbújni nem lehetne a numerus vaíaehus tömegébe. Se felszívódni, se renegáttá lenni. Nem mondjuk meg, hogy ez ellentétes • ’ t f kísérletezések közül melyikkel... szemben könnyebb és eredményesebb a védekezés Bizonyos csak az, hogy az emberségesség megtagadása itt már nyilt és tökéletes. Ha Vaida világpiacra viszi ezt a tervét, nem fog elmaradni az a megállapítás, hogy Hitler ezzel szemben a liberalizmus védöbajnoka. Mi, magyarok, sokkal kevesebb mértékben kapunk diplomát és képesítést, mint amennyi lélekszámúnk szerint bennünket megilletne.  numerus clausus-unk csak tágíthatja a mostani érvényesülésünk határait. Mégis megdöbbentő, hogy ma ilyen ötletekből olyan emberek akarnak tervet, programpontét készíteni, akiket érhet a kormány- etnökségrejutás szerencséje, vagy balesete.
