Keleti Ujság, 1935. február (18. évfolyam, 25-48. szám)

1935-02-08 / 31. szám

XVIII. ÉVFOLYAM. 3t SZÁM, Ftimnrsm Felforgatta a hatalmaskodó tossEolgatiIré a székelj kisváros egész isyngalmát Edííg nem tadta as emberiség-, hogy mi a szeretet, m ijd Bordisia sár fogja xneu tanítani ■— Bezárassa! fenyegetett meg minden jótékon v^ágí egyesületet és nem engedi a működésűket C?nak a masryarókát óvja a járványtól, a román egyesületet nem (Cri^tűr-Sacuesc, iebruáv 7.) Az a hatalmi szellem,. amellyel Bordasiu főszolgabíró uralkodik az itteni'magyarság fölött, napról-napra elkesere­dettebb hangulatot idéz elő. Legújabban a jóté­kony nőegyletek ellen indította meg hatalmi tá­madásait. Már pár héttel ezelőtt magához, idéz­tette a jótékony nőegyletek elnöknőit és amikor a kiváló személyiségek társasága együtt volt, a következő szavakkal kezdett hozzájuk beszélni: •— önök nem tudják, hogy mi a szeretet, az Önök munkássága nem a szeretet jegyében folyik, majd én megtanítom önöknek, hogy mi a szeretet. Az egybegyült nőegyleti vezetők lelkében mélységes felháborodás visszhangját keltették fel e|ek a szavak. Ezek az egyesületek sok évtizeden keresztül nagy munkásságot fejtenek ki, s olyan egyesület is van közöttük, amelynek múltja meg­haladta a fél évszázadot. Mindig felkarolták a vá­ros elhagyatott szegényeit, özvegyeit, árváit, ru­hát adtak a ruhátlanoknak, élelmet az éhezőknek, gyógykezelést a betegeknek. Aggmenházat építet­tek, amelyben 18—20 hajléktalan nyomorult kap állandóan meleg otthont. Ha a város egészén sze­gény családjai közül valamelyiknél szerencsétlen­ség történik, vagy betegség okoz nagy gondot a saégények között, a nőegyletek mindig ott van­nak idejében, segítő kezükkel. Halálesetnél, teme­tési költségekről gondoskodtak. Karácsonykor pe­dig mindig felállították a szegények karácsonyfá­ját s pénzt, élelmet, ruhát osztottak ki. Most jön valahonnan egy ilyen fiatal ember, aki azt mond­ja, hogy a székely városban eddig nem. tudták mi a szeretet, majd ö megtanítja. S tényleg tanítja. Azt tanítja, amit ő tud s aho­gyan ő tudja. Az isten őrzi a város népét, hogy senki tőle ne tanuljon. Bordasiu ezekkel a szavaival ugyanis azt az intézkedést akarta megmagyarázni, amellyel egy­szerűen letiltotta <t jótékony egyletek jótékony- célú gyűjtéseit, .Vem enged semmiféle gyűjtést. Most már kará­csonyfájuk sem volt a keresztúri szegényeknek. Meri azt hiszi, hogy az a Krisztusi szeretet, amit ö rendel el, jogában áll megreformálni az embe­reknek a szerétéiről eddig vallott minden hitét és fölfogását. Betiltotta a karácsonyi gyűjtést azért, mert ,a nőegyletek elnöknői nem siették csatla­kozni az ő elgondolásához, nem akartak a szolgá­latába állam és a vezénylete alatt dolgozni, ha­nem mindenik jótékony egyesület, a már eddig is .jól bevált rendszerrel szerette volna a gyűjtéseket és' kiosztásokat végezni. Kilátásba helyezte a főszolgabíró, hogy lyeknefc a vállalása túlságos nagy megalázkodást jelentene, vagy ha bizonyos feltételek kikötésével ki :s adja az engedélyt, a tapasztalatok alapján attól kell tartani, hogy oz utolsó percben tiltja le az estélynek a megtartását. Sok ilyen eset fordult már elő. Legutóbb egy da- j iosünnepél-y alkalmával kifogást emelt a műsor-1 nak egy olyan énekszáma ellen, amit a megelőző két vasárnap ugyanaz a dalárda két helyen, a megye székbe ivén és egy községében zászlószentelő ünnepélyen már előadott. A megyeszékhely cen­zúrája nem kifogásolta az éneket, de Bordasiu kifogást emelt, A megyei prefektus közbenjárá­sára volt szükség, az énekszám előadásának enge­délyeztetéséhez. Ennek dacára az előadás folya­ma aiatt, egy jól kiszámított pillanatban, amikor a dalárda éppen a színpadra- vonult fel, hogy az énekszám előadását megkezdje, megérkezett a főszolgabírói ukáz, amely közölte az ünneplő közönséggel, hogy a pre­fektusi ígéret dacára is, az ő akarata érvényesült. Az engedélyezés „téves“ volt s a már egyszer megadott engedélyt visszavonták. Nem lehet cso­dálkozni azon, ha ilyen és ehhez hasonló esetek után, semmiféle estélyt vagy mulatságot nem : rendeznek a városban, addig, amíg ezek a kibírha­tatlan állapotok meg nein változnak s amig a Bor­dasiu különleges „szeretete“ ilyen telhatalommal kormányoz. *. ' ' ' ’ . \' ' Ennyi megszégyenítés után nin­csen ke elv a mulatságra. Az impérium vált ozás utáni tizenöt esztendő alatt a magyar kulturális intézmények a román jótékony egyesületekkel békés együttműködésben voltak. Támogattak egymást a kulturális törekvé­sekben s kölcsönösen résztvettek a jótékonycélu estélyeiken; a báb kon is együtt mulattak. A tár­saságbeli és családi érintkezés is kifejlődött a ro­mán és magyar családok között. Amióta rácsapott a Bordasiu-íele „szeretet“-csapás a városra, azóta ez a jóviszony kezd mindinkább elhidegülni s ta­lán nemsokára be is. áll, a szakadás,, mert ngylát- szik. ezt a következményt akarja elérni a Bordasiu hatalmaskodása. Azt mégsem lehet elvárni a ma­gyar társaságoktól; hogy .amikor jótékony egyesü­letei nem dolgozhatnak és ünnepélyeket sem ren­dezhetnek, akkor megjelenjenek olyan bálokon, amiket Bordasiu. ur maga rendez, vagy rendezett, A főszolgabíró úgy akar magán segíteni, hogy a magarendezte román estélyekre berendeli a meg állásaikban levő tisztviselőket és a környékbeli íal-; m Iliin—IMII IW111> 111111)1111 llllll»l»IWL'Ji8BWBBWWIWWBWWMg vakból a szegény jegyzőket, akik kénytelenek a rendeletnek engedelmeskedve megmutatni magu­kat, képzelhető azonban, hogy milyen jókedvvel. Bizonyos, hogy az ilyen főszolgabírói hatalmasko­dás nemcsak a román közigazgatási tekintélynek árt, hanem ártalmára van a román kulturális tö­rekvéseknek is. Ennek a városnak a magyarsága mindig tisz­telettel és megbecsüléssel volt az eddigi főszolga­bírókkal szemben, mert megértéssel volt a lakos­ság a hivatali köLciességteljesités iránt. Az egyik román nemzetiségű főszolgabíró érdekében, ami­kor azt átnevezték, száztagú magyar küldöttség járt a belügyminiszternél, kérve az ő visszahelye­zését. Bedig azon ? régebbi főszolgabírók is meg­feleltek törvényéé kötelességeiknek és nem enged­tek a magyarság számára a törvények korlátaín kívüli szabadságot. Eddig soha egyetlen egy itteni főszolgabíróról sem jelent meg semmiféle panasz­hang az újságokban. Most tele vannak a lapok a mostani főszolgabíró dolgaival. Bordasiuról azt sem rthet mondani, hogy azért volna vele szemben ez a nagy harag, mert román. Köztudomású, hogy régebben jó magyarhangzásu nevet vi­selt, Bordásnak hívták és egyáltalában nem mondotta, hogy román volna. Véletlenül itt, ebben a .városban teljesí­tett a háború alatt, mint magyar tisztjelölt, sz gálatot. Magyar felesége van. aki jelenleg is magyarországi szüleinél él­vezi a magyar vendégszeretetet anélkül, hogy valami bántódása lenne. Bordasiunak az újfajta „szeretet“-tanai fel­dúlták egy békés kisváros egész nyugalmát. Elke­seredéssel töltötték el a lelkeket. Tönkretette azt a békés jóviszonyt, ami a románság és magyarság között tizenöt éven át fennállott, Megbénított minden magyar kulturális törekvést, de éppen ennyit ártott ugyanakkor a románságnak is. Le­hetetlenné tette, hogy egy város szegénysége jó­tékony gondozást kapjon. Minden ~ intézkedését gyászos pusztulás követi. * Már többször megemlékeztünk arról, hogy a helyi hatóság tífuszjárvány ürügye alatt nem en­gedélyez magyar összejöveteleket. A dr. Wilier és Abrudbányai képviselők sem folytathatták Itt képviselői beszámoló Htjukat a járvány miatt. Azóta a spanyolnátha és influenzás megbetegedé­sek járványa ide is elterjedt. E miatt a járvány miatt az itteni iskolák legtöbbje jelenleg is be van zárva. Ennek dacára a román tanitóképzőintézet cserkészcsapatának a bálját a hatóság engedé­lyezte. Ugylátszik,, mintha ez a hatósági vezetőség, ez a főszolgahiróság csak a magyarokat akarná megóvni a betegségektől. A románokat könnyel­műen, vagy szándékosan kiteszi a járványok pusztításainak. A: EGY VEN MILLIÓVAL CSÖKKENT AZ IDEI JANUÁRI KIVITEL A MULT ÉVI­VEL SZEMBEN. A külkereskedelmi hivatal tanulmányi igazgatóságának kimutatása sze­rint Romániából a folyó év január havában csak 900 millió lej értékű árut exportáltak. A múlt év januárjához viszönyitottan a kivitel értéke 40 millió lejjel esett vissza. Az export­csökkenés oka a külkereskedelmi rendszer gya­kori megváltoztatása és az a bizonytalanság, amely a gátló intézkedések következtében az egész romániai kereskedelmi életét megbéní­totta­miiden jótékony egyesületet bezár, fog ö erre jogcímet találni. íSzijite felesleges azonban, hogy fárassza magát a; bezárással, mert az egyesületek amúgy sem tud­nak dolgozni. Ugyanis a szegények gondozására és ellátására szükséges összegeket a jótékonyáéin estélyek rendezésével szokták előteremteni. Bor­dasiu ffiszolgabiró azonban lehetetlenné tette az ilyen jólékonyeélu estélyeknek a tartását. Tőle leéli kériji az engedélyt, amit ő rendesen meg szo­kott tagadni, x agy olyan feltételekhez köti, a me­Lányok kftnvytfái*» tcöteten seéni S3*— Lbí. Kaphatók a Keleti Újság kiadóhivatalí- •b.n, C’u’, Str .da Baron L. Pop 5 szám alatt. Vidékieknek a pénz és 10 lej portó be;ül- clése esetén az nini szá'IUmt. 150 lej értékű ■ íönyvre idelésnci, az ö szeg bevételezése után, portómentes szállít ,s. A nagy költ érre való tekintettel, utánvéttel nem szántunk. ’RÓZSASZÍN KÖNYVEK SOROZATA H. de Vere Síacpoo’.e: A kék laguna A. M. Wi 1 ams n: ...... Pénz Courths-Mahler ... .. .. A megvá'tó szeretet A gyöngysor Gvőze em Bar tnők „ A sidnevi aranvember

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom