Keleti Ujság, 1935. február (18. évfolyam, 25-48. szám)

1935-02-04 / 28. szám

XVIII. ÉVFFOLYAM. 28. SZÁM. KUETlUjsm vBxssmmsmmm Színészi ünnepel ma a város magyarsága. Huszonötéves színészi jubileumát tartja ma Réthely Ödön, a legmagyarabb színész. Hogy Réthely Ödön ki, azt fölösleges magyaráznom. Korrekt, meg nem alkuvó, gerinces, talpig úri­ember. Egy-egy alakítása soha el nem múló emléJcet hagy maga után. Hogy mást ne em­lítsek, a Vadkacsa előadásán senki olyan mé­lyen nem érezte át az ibseni hangulatot, mint ö. Kitűnő Tiborc, felejthetetlen népszinmüéne- kes, ha kell ur, ha úgy adódott, Mágnás Miska. Mert neki nincs kimondott, meghatározott sze­repköre. Mindenben megállja a helyét, tud éne­kelni, tud beszélni, van szive és van intelligen­ciája. Megkértem Réthely Ödönt, mondja el, ho­gyan lett Réthely József honvédezredes fiából — színész? — Édesapám, szigorú, katonás ember volt, — feleli, — súlyos rendszabályok kormányoz­ták a családot. Hallani sem akart arról, hogy „komédiás1" legyen a fia. Ezt annál is inkább ellenezte, mert ő is átment a színész nyomorú­ságon. Miután az érettségit letette, megszö­kött a szülői háztól és beállt — vándorkomé­diásnak. Hat hétre szorítkozott egész „művé­szi mult“-ja, aztán szépen, bűnbánóan vissza­ment és beiratkozott a hadapródiskolába. Jól is tette! Sokkal jobb katona volt, mint amilyen színész lett volna. Mert bár gyönyörű hangja volt, de a tehetség teljesen hiányzott belőle. „Te akarsz színész lenni? Te, amikor az még nekem sem sikerült! Pedig csak különb legény vagyok mint teI“ — beszélt le szándékomról. — Édesanyám Eitler Mária viszont muzsi­kus családból való volt. Őmaga is templomi énekesnő, nagyapám meg Eitler Mihály tem­plomi karmester. (A magyar zenészeli lexikon mindkettőjükről megemlékszik.) Áldott jó édesanyám mellém állt és sikerült is katonás, keményszívű apámat is megpuhitania. Így az­tán nem kellett a családi háztól nekem is lopva eljönnöm. — Mióta tagja a mi színházunknak? — 1915 óta. Bizony annak már húsz eszten­deje. Háromnapos próbaszereplésre jöttem. Legelőbb a Szibill nagyhercegében léptem föl. Másnap a Falu rosszát, harmadik este meg a Lengyelvért játszottam. A színház direkciója rögtön leszerződtetett. Nem panaszkodom, hogy ide kerültem. Szeretett az én kedves kö­zönségem, sok sikerben volt részem. Pedig ne­héz helyzetem volt: a felejthetetlen Csapó Jenő után jöttem, Csapó Jeríő után, akiért a közön­ség rajongott és akinek az emléke már hősi ha­lála miatt kétszeresen kedves volt. Nagyszerű partnereim voltak: a tüneményes Baranyay Jolán, Berky Lili, Sugár Jolán, — Hogyan van az, hogy mindenben meg­állja a helyét, de nincs meghatározott sze­repköre? — Véleményem szerint a művészet egessen más, mint például az orvosi tudomány. Az ör­vös legyen speciálista, ne a színész■ Abban a szóban, hogy színész, benne van hogy száz, ezer arcú ember. Aki beskatulyázza magát egy úgynevezett szerepkörre, ha véletlenül hang- csökkenés, vagy kiöregedés miatt alkalmat­lanná válik a szerepkörére, elmehet koldulni, És véleményem szerint különben is jobb egy egész zenekarnak lenni, mint egyetlen szál he­gedűsnek. — Milyen szerepet szeret legjobban? — Elszeretném játszani Hoffmannt. Jágót, és Lucifert. Minden szerepet szeretek, a drá­mát épp úgy, mint az operettet. Csak a bonvi- ván szerepeket nem kedvelem, sőt egyenesen kiállhatatlannak tartom. (Be jó, hogy kiöre­gedtem belőle)! Annál jobban szeretem a nép­színművet. Szeretem közönségével, a kedves, gőgös hóstátiakkal együtt. Büszkén mondom, hogy ők is rokonszenveznek velem, maguk kö­zül valónak néznek. Réthely Ödön most szerződés nélkül, nehéz helyzetbe került, Minden magyar embernek kultUTköielßSsegß a ma esti jubileumon jelen lenni, — melynek jövedelme kizárólag az övé, Az ünnepély a katholikus gimnáziumban lesz nívós műsorral. Reméljük, ott lesz min­denki, aki Réthely Ödönt szereti, akinek valaha egy derűs percet szerzett... Az asszonyokat kérem erre, mert, bár zsarnokság alatt nyö­günk, de azért, az van — amit mi akarunk. * Olvasom, hogy a magyar fővárosban női rendőröket akarnak kiképeztetni, de ugyanek­kor az összes európai nagyvárosok foglalkoz­nak ezzel a tervvel• Eltekintve attól az örven­detes ténytől, hogy ismét pálya nyílik meg a dolgozó nő előtt, ismét egy pálya, melyen a nő alkalmazást találhat, fenn tudja magát tar­tani, ügyességét és rátermettségét bebizonyít­hatja, — egyébként is csak örülhetünk a do­lognak, — emberi szempontból. A női rendőrségnek nem az a hivatása, hogy veszélyes pontokon a forgalmat irányítsa, még az sem, hogy betörőket fogjon el. Elvégzik azt a férfirendőrök. Hanem erkölcsrendészeti, jótékonysági és humanisztikus tervek jönnek szóba a női rendőrökkel kapcsolatban. Szak­májába vágna többek között: a csavargó gye­rekek hazaterelése, vagy elhelyezése, a leány­kereskedelem megakadályozása, durva ucoai kalandok meg gátlása. De az öngyilkosok is az ő szerepkörükhöz tartoznak: a „poruljárt“ ön­gyilkosokba újra. lelket verni, rábeszélni őket, biztatni egy szebb jövő reményével, — szóval csupa olyan dolog, amihez igazán csakis nő érthet. Mindenesetre erős fizikum, intelligen­cia kell hozzá, azonkívül tanfolyamot is kell kijáratok. Előnyben részesülnek az asszonyok, akiknek több tapasztalatuk van, Egyenruha nélkül, „rangrejtve“ fognak működni. Angliában már régebben is voltak női rendőrök. De meglehetősen el volt hanyagolva ez a női foglalkozás. Nem törődtek vele. Most a Scotland Yard is ■ pályázatot hirdetett 55 megüresedett állásra, Egészséges, erős alkatú asszonyokat keres. Legalább 162 cm. magasa­kat, 24—35 életév között. Mint detektvek, mint kémnők már régeb­ben is nagy számban működtek a nők a rendőr­ség szolgálatában. De ez a szerepkör egyálta­lában nem vált dicsőségükre■ Spiclískedni, be­súgni, — csúnya dolog. Ezt a tervet azonban annál, nagyobb örömmel fogadjuk, Ma egyre csak azt halljuk, hogy kiveszi a nő a férfi ke­zéből a kenyeret. Úgy van llát rendjén, hogy tegyenek asszonyokat olyan helyre, amelyre nő való.-n Kemál pasa kezd nagyon szimpatikus lenni előttem, Az alábbi történet legalább is nagyon rokonszenvesnek állítja be. Az történt ugyanis, hogy a törökországi orvosok gyűj­tést indítottak a pasa megajándékozására nö­vel nagyon sokat, tett a közegészségügy fedésre tésére: kórházakat, men áőe gyesit leteket, cse­csemő és tüdőgondozókat létesített. Óriási pénz gyűli be. Nagy gond, mivel örvendeztessenek' meg hát egy török pasát? Hiszen már a mesékből is tudjuk, hogy annak a nagy hasán hívül is, és ez összes velejáró (celle» esetlenségek : mell., hát- és fejfájások, ideges zavarok és a láz, oly szerrel gyógyitan* dók, amely mindezekre háti csökkenti a lázat, enyhíti a fájdalmakat és megnyugtatja az idegeket. E teljes hatáské* pesség csak egyetlenegy gyógyszerben van megéseza» flEVRALGINE JURIST mindene van. Van neki kincse, aranya, ezüstje, drágaköve, van palotája, virágos és árnyas parkja, kincseket érő rúnája is van. Mi az hát, aminek még egy török pasa is örülhet? Sokat törhették a fejüket a törökök, amíg megoldott­nak vélték a helyzetet. Fürdőkádat vettek neki. De nem akármilyen fürdőkádat ám! Szín­tiszta aranyból. Ragyogott, csillogott, tündö­költ, amint Kemál pasa elé vitték, De a pasát ez a tündöklés sem csábította. Azt tette erre, hogy — beolvasztotta a csillogó csodakádat és értékét szétosztotta olyan kórházak között, ahol egyáltalán nncs még fürdőkád■ — Jó nékem a bádogkád is, — szólt és —- cselekedett. Sz. G. Heti étlap HÉTFŐ: Borsópüréleves, borjupörkölt galuskával, ve­gyes gyümölcssaláta. Vacsora: Fekete gyökét tejfelesen, gesztenye mézzel. KEDD: Gerslileves, gombás tekercs makarónival, ma­dártej. Vacsora: Tejfeles tojás, krémsajt re­tekkel. SZERDA: Hamisleves, töltött káposzta, tojásos ga­luska. Vacsora: Disznótoros vacsora. CSÜTÖRTÖK: Hurutos leves, felsárszelet paradicso­mos burgonya főzelékkel, Barack rizs. Va­csora: Sonkapástétom. PÉNTEK: Bableves, lialpaprikás, almás pite. Vacsora: Velős felfújt, mos burgonya főzelékkel, Barack-rizs. Va­csora: Töltött paprika, (konzerv). VASÁRNAP: Májgombócleves, rántott bárány burgo­nyasalátával, csokoládé pudding. Vacsora: Hi­deg bárány, gyümölcskenyér, tea, Été í-recep tek Szalonnás gombóc vadas húshoz, 2—5 vizes zsem­lyét apró pici kockákra vágunk, zsirban megpirítjuk. Amikor kissé kezd pirulni, hozzá adunk ugyancsak apró kockákra vágott 10 deka szalonnát. Együtt meg­pirítjuk. Ha meghűlt két tojást adunk hozzá, tejjel és liszttel felverjük galuskának. Barack nagyságú gombó­cokat formálunk belőlük és fövő sós vízbe főzzük. Gyümölcskenyér. Kell hozzá: 5 deka datolya, S deka malaga, 5 deka füge, 5. deka citronád, 5 deka cukrozott narancshéj, 5 deka cukrozott sárgabarack, 5 deka cukrozott körte, 5 deka mandula, 5 deka mo­gyoró. 5 deka csokoládé. 25 deka cukor, 5 tojás, 3 ka­nál rum, 15 deka liszt A gyümölcsöket apróra vágjuk. 5 tojássárgát a cukorra! habosra keverjük, beletesz- azük a rumot, a kockára vágott gyümölcsöt és végre a 15 deka lisztet. Nyujtódeszkán jól összeállítjuk, hosz- szukás vekni formát sodrunk belőle és vajjal kikant lisztezett pléhen mérsékelt tűznél 1 óráig sütjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom