Keleti Ujság, 1935. február (18. évfolyam, 25-48. szám)

1935-02-27 / 47. szám

ij?visel őház

BUDAPEST V.

!Tm poétáit putut& ín

sasiéra: No. HMS—1337,

&xmrAm9 fe&rwrfr 2f. — Arti 3 I«f

Szerkesztőség, kiadóhivatal éa nyomda: Cl ni Baron L. Fop-ucca S. arám. Telelőn: 90S. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség.

Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: egy évre 80, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban.

ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP. XVIII. ÉVFOLYAM. - 47. SZÁM.

Felelős szerkesztő: SZÁSZ E N D BE.

Még egyszer a vérvizsgálat

A dunai egyezményről tárgyaltak

Párisban

az osztrák államférfiakkal

Schuschnigg kancellár Londonba utazott és meg van elégedve a párisi eredményekkel

(Párts, február 25.) Schuschnigg osztrák kancellárt és Bcrger-Waldenegg osztrák külügyminisztert ünnepélyesen búcsúztatták Párisban. A pályaudvaron katonai diszszázad tisztelgett az osztrák államférfiak előtt. Schuschnigg kancellár elutazásakor kijelentette, hogy a párisi tárgyalások eredményével meg van elégedve. Flandin miniszterelnök, továbbá Laval és Rcgnier miniszterek búcsúztatták Schuschniggot és Waldenegget a pályaudvaron.

A francia lapok a tárgyalásokkal kapcsolatban azt Írják, hogy a párisi megbeszélésekről nem vettek fel jegyzőkönyvet, de

a szóbeli megállapodások mindenesetre a dunai egyezmény alapjául fognak szolgálniA lapok meleg hangon emlékeznek meg az osztrák államférfiakról, akiknek. széles látóköre és ügyes tárgyalási módszere biztosította a megbeszélések eredményességét.

Pertinax azt írja az Echo de Paris-ban, hogy a kisantant szempontjait és óhajait ezúttal nem tették komoly megvitatás tárgyává, az osztrák államférfiakkal való tanácskozások során, erre

majd később fog sor kerülni, amikor a ’ dunai államok ülnek össze,

Schschnigg kancellár a francia határról táviratot küldött Flandin miniszterelnöknek. A táviratban azt az óhaját fejezte ki, hogy a Fran- ciaoi'szág és Ausztria között levő baráti kapcsolar tok a párisi tárgyalások következtében fűződjenek még szorosabbra. Flandin miniszterelnök vá- lasztáiratában azt kívánta, hogy Ausztria őrizze mpg függetlenségét és találja meg a felvirágzás útját. Berger-Waldenegg osztrák külügyminiszter Laval külügyminiszterhez intézett táviratot és annak az óhajnak adott kifejezést, hogy a franciaosztrák együttműködés minél nagyobb eredményekre vezessen. Csak olyan szellem biztosíthatja Európa békéjét, mely minden állam szuverenitását és belügyeit tiszteletben tartja. Laval meleg hangon válaszolt az osztrák külügyminiszternek s reményének adott kifejezést, hogy sikerült a béke ügyét elömozditani.

Londonból jelentik: Az osztrák államférfiak vasárnap este érkeztek meg Angliába. A kikötőben MacDonald miniszterelnök s a londoni francia nagykövet fogadta Schuschniggot és Berger-Waldenegget. Az osztrák államférfiak megérkezése alkalmával kisebb tüntetések voltak a londoni uccákon, de a rendőrség azonnal közbe lépett. Több tüntetőt letartóztattak.

valószínűleg Olaszország elnöklete alatt, hogy megkössék a dunai egyezményt.

Bcrger-Waldenegg a Petit Journál-bm. nyilatkozott a párisi tárgyalásokról s kijelentette, hogy nem akarják huzni-halasztani a dolgokat, hanem szeretnék a dunai egyezményt mihamarci>b megvalósítani. Az újságírónak arra a kérdésére, hogy mi a felfogása a Habsburg-restaurációval kapcsolatban, Berger-Waldenegg a következőket válaszolta— Erről a kérdésről ne beszéljünk. Hallották-e Ónok, hogy valaki Ausztriában komolyan foglalkozott volna evvel a kérdéssel? A Habsburg uralom

visszaállításának problémája csak a

külföldet foglalkoztatja, Ausztriában ez nem kérdés.

_Jelenleg nem szándékozunk restaurálni a

Habsburg-uralmat, viszont azonban méltóságunkon esnék csorba, ha lemondanánk arról a jogunkról, hogy belügyeinket úgy intézzük, amint azt jónak látjuk. Ami Németországnak az ausztriai népszavazásra vonatkozó kívánságát illeti, ki kell jelentenem, hogy ez nevetséges. Éppen olyan, mintha mi kivánnók, hogy Hitler mondjon le. Mi azonban ezt nem kívánjuk, mert jól neveit emberek akarunk lenni.

Schuschnigg kancellár Londonba való érkezése után kijelentette az újságíróknak, hogy nem pénzkérési szándékkal jött az angol fővárosba.

— Ausztria nem koldul többé, _mondotta

az osztrák kancellár, _ nem kér több kölcsönt, •mert nincs kedvezőtlen pémzügyi helyzete.

Ausztria ma már külföldi segítség

nélkül is ki tudja elégíteni szükségleteit.

Az osztrák kancellár azt is kijelentette, hogy a londoni tanácskozások alkalmával nem lesz szó a Habsburg-uralom visszaállításáról. Az osztrák szocialista, párt teljesen széthullott s többé nem játszik komoly szerepet Ausztria belpolitikájában. Ausztria őszintén

szeretné megalapozni a dunavölgyi békét, ez azonban Anglia hozzájárulása és közreműködése nélkül lehetetlen.

Az osztrák államférfiak londoni látogatásával kapcsolatban irjá a Daily Herald, hogy a középeurópai be nem avatkozás! szerződés tulajdonképpen Németország ellen irányul. De a kisantant semmi körülmények között sem hajlandó be írem avatkozását garantálni a Habsburgok visszatérése esetére.

_Tertium comparalionis. __

így nevezte latinul a bölcselet az összehasonlítás kiinduló pontját. Dolgoknál: mihez akarok valamit hasonlónak minősitni. Embereknél: ki az a valaki, akihez hasonlónak akarom találni X. Y. embertársamat. A hasonlatbahozásnak ez a harmadik fontos tényezője: Tertium comparationis.

Hárman szerepelnek ebben: az, aki összehasonlít, második az, akit vagy amit hasonlóságba akarunk hozni, harmadik, akihez, vagy amihez a hasonlóságot mérjük.

Ha hasonlóságokat akarok felfedezni emberek és dolgok közölt, legelsősorban magam kell, hogy tisztalátó legyek, _ ment minden elfogultságtól. Másodsorban azokkal kell egészen tisztában lennem, akik, vagy amik között a hasonlóságot meg akarom találni.

Eszembe jutott pedig ez a bizonyos logikai, elemi szabály a Keleti Újságban nemrég megjelent ujságbetét révén. Az ujságbetét szerint egy fiatal statisztikus ur a vármegyeház dísztermében a székely váj megyék vérvizsgálatainak eredményéről értekezett. A statisztikus ur e vér- vizsgálat ciídményekép megállapíthatónak véli, hogy a székeiység erejében 85%-ig román vér csörgedez.

Ne vegye tőlem rossz néven a törekvő fiatal nr, ha a teritum comparationis világitó lámpájával magam is vizsgálat alá veszem ezt az állítólagos vérvizsgálati eredményt. Teszem ezt minden elfogultság nélkül, tiszián a nyers igazság érdekében.

Bizonyára egyetért velem statisztikus ur abban, hogy az igazság politikai célzatosságától mentes, becsületes akarása közelebb hozza egymáshoz az embereket innen is, onnan is. S ez talán mégis értékesebb eredmény, mint a pa- litika szolgálatába állított „tudományos* erőszak, — oktroi.

Lássuk hát! Első kérdés: vájjon ez a vér- vizsgálat csakugyan a székelyeket vette-e célba? Az összes székelység átlagára terjedt-e ki, vagy pedig csak néhány, ad hoc kiválasztott családra? Ebben a tekintetben nincs előttünk semmiféle elfogadható támaszték. Az adatok részletes lelkiismeretes közlése nélkül pedig lehetetlen a kérdést alaposan elbírálni.

Menjünk tovább. Feltéve, hogy ez a vér- vizsgálat csakugyan politikamentes volt s csakugyan 85 százalékos eredménnyel végződött, amiként a statisztikus ur állítja, kérdés, mit szól éhhez a tertium comparationis, a harmadik tényező. Melyik nép vérösszetételéhez hasonlította a vizsgálat a székelység vérösz- szetételét? Az erdélyi románsághoz-e, vagy pedig az ókirályságbeli románság vérösszetételéhez?

Azért vagyok bátor ily indiszkrét kérdéseket feltenni, mert esetleges müfelháborodás veszélye mellett is merészkedem a következőket állítani s e tételekért a történelmi kritika előtt nyugodtan vállalni a felelősséget.

Először is közismert tény, hogy az ókirályságbeli románság etnikai összetétele különbözik az erdélyi románságétól. Magában az ókiLondonból nem kér pénzt Ausztria