Keleti Ujság, 1935. február (18. évfolyam, 25-48. szám)

1935-02-23 / 44. szám

4 XVIII. ÉVFOLYAM. M. SZÁM. RuznUisifo ki állami iskolák nyelvvizsgán elbuktatotf kisebbségi tanerőit nyugdíjazni akarják ájigSielescn miniszter elSterjesztéil tett a pénzügrpmniszteriiigBalioz Fővárosi tudósítónk jelenti: A közhivata­lokban még szolgálatot teljesítő csekély számú kisebbségi tisztviselők sorozatos nyelvvizsgája során, mint ismeretes, az elmúlt évben újabb nyelvvizsgára kötelezték az összes kisebbségi tanerőket, tanárokat, tanítókat, függetlenül attól, hogy felekezeti iskolánál, vagy állami intézetnél teljesitenek-e szolgálatot. A szegény magyar tanítók az elmúlt év nyarán külön tanfolyamokat is rendeztek s a nyári pihenés idején, a vakációban igyekeztek nagy szorga­lommal és lelkiismeretességgel tökéletesíteni a hivatalos nyelvben való jártasságukat. A nyelv vizsgát meg is tartották, még pedig a kisebb­ségi tanerőkre lesújtó eredménnyel. Tömegesen buktatták meg a kisebbségi tanítókat és tanárokat, akiket a korábbi miniszteri rendelet értelmé­ben az állásvesztés, a kenyértelenség vigaszta­lan jövője rémitette meg. A Magyar Párt so­rozatos közbenjárására Anghelescu miniszter megígérte, hogy a nyelvvizsgán elbuktatott és a tanítás* tói eltiltott kisebbségi állami tanerőket nem hagyja minden végkielégítés és nyugdíj nélkül sorsukra, hanem nyug­díj jogosultságuk elismerése mellett le­hetővé teszi részükre derékbatört élet sorsuk elviselhetőbbé tételét. A miniszter reudelete alapján az elmúlt év végén és a folyó év elején már igen sok olyan kisebbségi tanárt és tanítót tiltottak le a katedráról, akiknek a román nyelvben való tájékozottságát a vizsgabizottság nem fogadta eí kielégítőnek. Ezek a tanárok és tanítók fize­tés nélkül, a megélhetés, a napi kenyér súlyos gondjával vállukon nem hagyhatták szerzett jogigényüket veszendőben. Jogorvoslati eljá­ráshoz folyamodtak, mert a nyugdíjpénztárba évtizedeken át pontosan befizették a nyugdíj­já rulékot­Most egy félhivatalos jelentés közli, hogy Anghelescu közoktatásügyi miniszter a pénzügyminisztériumba, előterjesztést tett a román nyelvvizsgán elbukott ki­sebbségi tanerők, tanárok, tanítók, óvó­nők jogosultságának megállapítása vé­gett, számításba véve az eltöltött szol­gálati éveket és a befizetett nyugdíj járulékokat. Hogy mi lesz ennek az előterjesztésnek az el­intézése, azt nem tudhatjuk. Bizonyos, hogy költségvetési szempontból is jelentős kár szár­mazik az államra a kisebbségi tanerőkkel szem­beni kíméletlen elbánásból. S bizonyos az, hogy a nyugdíjjogosultságot el nem vitathatják. — Meg akarták lincselni a rablókat. Dicio- sanmartini tudósítónk jelenti: Marian Juon és Moldovan Gheorghe Becerdea Granioase köz­ségben lakó legények elhatározták, hogy be­törnek Ogteanu Karolina földbirtokosnőhöz, akiről tudták, hogy nagyon gazdag éq kirabol­ják az asszonyt. Az elmúlt éjjel, amikor a falu már elcsendesedett, belopóztak a földbirtokos- nő házának udvarára és- a betört konyhaabla­kon keresztül behatoltak a »szobába. Az érté­keket összeszedték és már távozni készültek, amikor a zajra felébredt a szomszéd szobában alvó háziasszony. Felkelt és benyitott a szo­bába, ahol megdöbbenve látta, hogy lakását fosztogatják. A két legény reárontott a föld­birtokosnőre és súlyosan összeverte. A megtá­madott asszony kiáltásaira a ház személyzete és a szomszédok jöttek segitségül és elfogták a két rablót, akiket súlyosan elvertek és csak a csendőrök közbelépése tudott megmenteni a meglincseléstől. Vallatásuk során beismerték azt is, hogy néhány nappal ezelőtt ők törtek be Trief Vasilie üzletébe, ahonnan 180 lej kész­pénzt, több csomag dohányt és egyék értéket raboltak el, Újabb hadosztályokat mozgósított Olaszország Az ftltsz sajté Is elkerülhetetlennek mendja az afrikai háborút (RÓMA, február 21.) Az afrikai olasz haderők megerősítésére irányuló intézkedései egymást követik, A Firenzében állomásozó 19. hadosztály is parancsot kapott az Afrikába való átkelésre. Az Afrika felé már útban lévő 29, hadosztály Messinában gyülekezik, Ná* polyban hirejár, hogy holnap njabb különítmények szállnak hajóra és indnlnak az afrikai gyarmatokra. Az olasz sajtó befejezett tényként közli az abesszin-olasz hábora elkerülhetet­lenségét s egész Olaszországot háborús izgalom tartja megszállva, (LONDON, február 21.) Az „Exchange Telegraph“ római távirata szerint Mussolini el­rendelte a Belostian hadosztály bevonulását is, ami újabb tizenötezer emberrel növeli az Afrikába induló olasz haderő létszámát. A hadosztály átszállítására külön két hajót foglal­tak le 'Nápolyban. Az angol lap szerint Mussolinit az késztette erre az újabb behívásra, hogy az Olaszország és Abesszínia között folyó tárgyalásokat végkép megszakadtaknak tekinti. Az angol sajtó is megállapítja, hogy a tárgyalások megszakadása következtében az olasz- nbesszín háború közvetlen kitörése fenyeget. A walesi herceg polgári látogatóhént sétál a pesti uceákon A dunapurii korzón* az üzletekben és a mulatóhelyeken mindenütt felismerik, de tiszteletben tartják inkognitóját (Budapest, február 21.) A walesi herceg szerelán este 10 óra 10 perckor érkezett a ma­gyar fővárosba. Mivel inkognitóban érke­zett, a pályaudvaron hivatalos fogadtatás nem volt. Még az angol követ sem ment ki az állomáásra a walesi herceg elé, mindösz- eze a budapesti angol követség két tisztvise­lője várta a herceg szalonkocsiját. Budapest főkapitánya szigorú intézkedéseket fogana­tosított a rend fenntartására, de egyenruhás rendőrt sehol sem lehetett látni, A rendre polgári ruhás detektívek vigyáztak. A mozdony után következő szalonkoesi- böl lépett ki a walesi herceg, aki barna ru­hát és kemény kalapot viselt. Az állomásfő­nök néhány szóval üdvözölte az angol trón­örököst, aki mosolyogva, szívélyesen nyúj­tott kezet: — Thank you. Kellemetlen incidens volt, hogy az első- osztályú váróteremben a herceg belépésének pillanatában magné-ziumfény lobbant. Köz­tudomású, hogy a walesi herceg nem veszi szívesen, ha lefényképezik s egy alkalommal hasonló esetből kifolyóan azonnal visszatért Biarritzból. Ez alkalommal azonban semmi kellemetlen következménye nem lett az enge­dély nélkül való fényképezésnek, mindössze annyi, hogy a fényképészt és a fényképezés­nél segédkező vasúti pénztárosnőt letartóz­tatták. A walesi herceg sajnálkozását fejezte ki, hogy a sürü köd miatt nem gyönyörködhe­tik eléggé a magyar főváros legendás szép­ségében, melyről már igen sokat hallott. Az állomásról a Duna-palotába hajtatott, szmo­kingba öltözött és kíséretével együtt a bu­ciéi Royal-étterembe ment vacsorázni. Éjfél­kor az Arizona-mulatóba ment át, ahol sört ivott, mig kíséretének pezsgőt rendelt. A társaságában lévő hölgyeket megtáncoltatta. A mulató arra a hirre, hogy a walesi herceg ott van, zsúfolásig megtelt. A herceg éjfél után 2 óráig szórakozott. Csütörtökön délelőtt a kormányzó fia. Horthy István látogatta meg a walesi her­ceget, de csak névjegyét hagyta hátra. A herceg programját nem tudják, mert előre összeállított terve nincs. Azt sem lehet tudni, hogy mit szándékozik megtekinteni Budapesten, Keresni fogja a találkozást Jó­zsef Ferenc főherceggel, akinek meghívá­sára jött a magyar fővárosba. Délután fél háromkor a walesi herceg és kísérete három autóval indult el a Duna- palotából, a főváros megtekintésére. Elin­dulása előtt kijelentette, hogy még nem ebé­del, mert ebédjét angol szokás szerint csak este óhajtja elfogyasztani. A Duna-palota előtt tömött sorokban várakozó közönség lelkesen megéljenezte a walesi herceget. A herceg a délutáni órákban a kísére­tében lévő feltűnő szépségű két hölgy társa­ságában teljes órán keresztül hajadonfővel sétált a meleg, tavaszias, napsütéses duna- parti korzón, majd a Váci uccán. Kellő tá­volságról detektívek kisérik az uccákon a walesi herceget, hogy minden esetleges in­cidensnek elejét vegyék. A herceg séta köz­ben több üzletbe betért, ahol magyar nép­művészeti tárgyakat és ötvösmunkákat vá­sárolt. Az egyik régiségkereskedésben há­rom kardot, több karkötőt, diadémot, fej- diszt és antik gombokat vásárolt. Az üzlet tulajdonosa gyönyörű fekete kardot nyúj­tott át ajándékul a -walesi hercegnek. A de­tektívek azonnal elállták azoknak az üzle­teknek ajtaját, ahova a herceg betért és sen­kit sem engedtek a bolthelyiségekbe. A her­ceg, aki némelyik üzletben másfél órát is el­töltött, nem angolul, hanem németül beszélt. Mikor a hatóságok meggyőződtek arról, hogy a budapesti közönség milyen fegyelme­zetten tartja tiszteletben a herceg inkogni­tóját, azt is megengedték, hogy a közönség bemenjen azokba az üzletekbe, ahol a herceg tartózkodik. A walesi herceg a késő délutáni órák­ban a Dorottya uccán sétált. Majd kíséreté­nek azt az_ óhaját fejezte ki, hogy pénteken szeretne kirándulni a hires magyar Horto- bágyra. A herceg előreláthatóan péntek: estig marad Budapesten, akkor a Semme- ringre megy, ahol nagy bált rendeznek tisz­teletére. Szombaton Bécsoől repülőgépen tér vissza az angol fővárosba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom