Keleti Ujság, 1935. február (18. évfolyam, 25-48. szám)

1935-02-17 / 39. szám

FriErrüism 5 a-kW—MM T?ni SS; Z23if A Lábald Ne keseredjen el. Elmúltak azok az idők, »mikor lábai kínozták, ăla már könnyen meg' gyógyíthatja kényes, érzékeny lábainak daga­natait, feldörzsöléseit, gyulladásait — bármi is legyen azoknak oka. Szerezzen be egy cso­mag Saltrates Hodell-t és tegyen be egy marék­nyit egy jó meleg lábfürdőbe. Amint beáztatta lábait ebbe a fürdőbe, a gyulladások, dagana­tok eltűnnek, a felizgatott izom- és bőrszöve­tek megnyugodnak és felfrissülnek, a vér­keringés helyreáll és lábai szinte ujjászület. nek. Ez az egyszerű recept naponta hoz meg­könnyebbülést sok százezer szenvedőnek, akik már azt hitték, hogy semmiféle szerrel sem tudnak megszabadulni lábfájdalmaiktól, azon­ban egyetlenegy próba a Saltrates Rodeil-el meggyőzte őket eme nagyszerű gyógyszer csalhatatlanságáról. A tyúkszemek és bőr* keményedések három perc alatt annyira fel­puhulnak, hogy könnyedén cltávolithaíók. A Saltrates Rodel) mindig bevállik. Az ered­ményért szavatolunk, ellenkező esetben vissza­kapja pénzét. Még ma szerezze be egy dro­gáriában, vagy gyógyszertárban. Próbálja ki még ma este! ____ asaHaaeryy.r'ar. «p-tte»» •‘rnmsKsmmraseesssMemm rosszéit c l két dalk&rre osztották Fö~gu-Muresen tartják az iáéi országos hangversenyt (Târgn-Mureş, február 15.) A Romániai Magyar Dalosszövetség marosmenti kerülete csütörtökön délután közgyűlést tartott a re*. Ieáu5 iskola tornatermében. A gyűlés Tóth fa­lusi József, a ref. egyházi dalkör elnöke nyi­totta meg a târgumureşi, reghini és maros- menti dalkörök kiküldötteinek jelenlétében. Sajnálkozással jelentette be, hogy dr. Inczédy- Joksman Ödön országos elnököt betegsége megakadályozta abban, hogy ezen a közgyűlé­sen résztvehesseu. Elnök közölte a jelenlevők­kel, hogy a legutóbbi országos közgyűlés hatá­rozata értelmében, Mureşmegye földrajzi hely­zetére való tekintettel, a marosmenti kerüle­tet két kerületre kell felosztani és pedig alsó- marosmenti kerületre Târgu-Mnreş központtal s felsőmarosmenti kerületre Reghin szék­hellyel. Az országos eluökség nevében Tárcza Ber­talan központi főtitkár üdvözli az alakuló közgyűlés tagiait. Tizennégy évvel ezelőtt Braşovban alakult meg ez a Dalosszövetség 30 dalárdával s ma már 218 dalkör működik a szövetség keretében. Ezután a közgyűlés ki­mondja a felső- és alsómarosmenti kerületek megszervezését s egyúttal megállapítja a ke­rületek határvonalait­A felsőmarosmenti kerület tisztikarának a megválasztását a reghini dalárdák vezetősé­gére bízták, míg az alsómarosmenti kerület élére egyhangúlag Tóthfalusi József ref. lel­készt választották meg. Ezután kandidáló bi­zottságot küldöttek ki, melynek javaslata alap­ján társelnöknek: dr. Kováesy Albertet, ügy­vezető aíeinöknek pedig Kakuts György igaz­gatót választották. Főtitkár lett: Krón Ernő, titkárok: Pécsi Sándor és Kiss József. Pénztá­ros: Müller Róbert, kerületi karnagyok: Koz­ma Géza és Tóth Sándor. A tisztikar megválasztása után Tárcza Bertalan főtitkár bejelenti, hogy az idei or­szágos hangversenyt Târgu-Mureşen fogják megrendezni junius 29. és 30. napjain. Ezelőtt 10 évvel volt még ebben a városban országos hangverseny. Az idei verseny az ötödik orszá­gos verseny lesz. melynek részletes programm- ját beszélték meg az alakuló közgyűlés befeje­zéseképpen, r A helységnevek kérdésében az Universul a magyar törvényt Csalt hivatalos iratokban és iskolai nyomtatványokban köve* telték meg a hivatalos helységnevek h asználatát Az Universul február 11-í számában vezető- cikket ir a helységnevekről. Ezzel akarja iga­zolni azt a rendelkezést, mellyel a kisebbségi újságoknak köteleségekké tették a román hely­ségnevek használatát. Ezt a rendelkezést úgy próbálja igazolni, hogy idézi a magyar tör­vényt a helységnevek kérdésében. A törvényt tévesen 1899. évinek mind ja ki, holott ez az 1898. évi 4. t. c. Az 1. és 5. paragrafust idézőjel között s szerinte teljes fordításban közli. Esze­rint a szöveg szerint az 5. paragrafus igy szól­na: „In actele oficiala stb., inmanuale şi hăr­ţile geografice introduse in şcolile publice, ca şi in imprimatele destinate publicităţii şi in actele notarilor regali se va întrebuinţa exlu- siv numele oficiale ale comunelor“. Ebből a szövegből különösen az aláhúzott mondatból téves következtetést lehetne levonni, mert hisz az újság is a nyilvánosságnak szánt nyomtat­vány. A törvény szövege azonban eredeti szöve­gében a következő: „Állami, törvényhatósági és községi, vala­mint egyéb hivatalos iratoknak stb. a nyilvá­nossági joggal bíró iskolákban használt tan­könyvekben és térképeken, úgyszintén ezeknek az iskoláknak nyilvánosság elé kerülő nyom­tatványain, valamint pecsétjén és bélyegzőiá, végül a közjegyzői iratokban stb- kizárólag a község hivatalos neve használandó aszerint az Írásmód szerint, amint az az országos község? törzskönyvben vezettetik“ Tehát csak a hatóságoknak és iskoláknak olyan nyomtatványairól van szó, melyek nyil­vánosság elé kerülnek s az Universul rossz­hiszeműen ferdít és téveszt, amikor céltuda­tosan és szándékosan más szöveget ad román nyelven, mint amilyen a magyarnyelvű szöveg. ***©« w«imw*»tww Pessellg iririattak álTőfsg m H* uptmann-^er ©s§tödtl*i a halálos ítélet kihirdetése után Hsuplntann védőié a vádefom fé’J I« más a* arja adöiiainS az amerikaiakat (Washington, február 15.) A halálraítélt Hauptmann Brúnó Szászországban lakó édes­anyja távirati utón kért kegyelmet fiának Roose­velt elnöktől. Roosevelt nem foglalkozott érdem­ben a kegyelmi kérvénnyel, mivel Hauptmannt nem a szövetségi törvényszéki, hanem a newjer- sey-i törvényszék Ítélte el. Jellemző az amerikaiakra, hogy az itéletki- hirdetés után valóságos báli hangulat lett urra New jerseyben. Az esküdtek hajnalig tartó mula­tozást rendeztek, táncoltak, énekeltek, a mulató­hely padlóján vastagon állott az eldobott ciga­rettavég s a szivarhamu, amit a fékevesztett han­gulatban szétszórtak. Söröztek, boroztak, coetailt ittak, a közönség az uecákon tombolt, mindenki örült, csak két embert sújtott le az ítélet: Haupt­mann feleségét és kisfiát. Hauptmann eleinte kö­zömbösen fogadta az ítéletet, az éjszaka folyamán azonban őrjöngés! rohamai voltak, öngyilkosságot akart megkísérelni. Később teljesen megnyugo­dott, sőt kedélyesnek mutatkozott. Felesége ma délelőtt meglátogatta a börtönben és zokogva bo­rult elitéit férje nyakába. Hauptmann nevelve mondta a siró asszonynak: — Ugyan, ne légy ostoba. Még nincs vége a dolognak. Bízzál bennem, ártatlan vagyok. Hauptmann védője .kijelentette, hogy s$ igazi küzdelem még csak most indul meg « legalább két évig él fog tartani. Felhívást inté­zett az amerikai néphez és adakozásra szólított fel mindenkit. Mint köztudomású, Hauptmannak nincs semmi vagyona, anélkül pedig nem felleb­bezhet. Most az amerikaiak hozzájárulását vár­ják. Macak a horvát nemzeti Önállóságért kezdi meg újból a politikai tevékenységet (Genf, február 15.) Ä „Curír de Geneve“ Zágrábba küldött munkatársa nyilatkozatot szerzett a börtönből kiszabadult Macek horvát népvezértől, aki tudvalevőleg megkezdette az uj választásokban való részvétellel a politikai tevékenységet. Macek elmondotta, hogy két évet töltött a börtönben, ahonnan u-gyanazzal az állásponttal és meggyő-1 ződéssel jött ki, mint amit bezárása idején fogságába magá­val vitt. Semmi okát nem látja annak, hogy magatartásán változtasson. Annak idején mint fiatalember küzdött a jugoszláv eszmé­ért, olyan tanítómesterei voltak, mint Stroşs- meier és Radies, de sem ő. sem mesterei nem gondoltak másra,, mint a délszlávok együtt­működésére. Távol állott tőlük az a gondolat, hogy jugoszláv nemzet kialakulásának létjo­gosultságát elismerjék. Ilyen nemzet nincsen, nem is lesz, A horvát nemzet egységes és politika! személyiség, meg akarja őrizni ezt az egységét ás Jugoszlá­viát csak úgy tudja elképzelni, mint, a jugo­szláv népek népszövetségét, dö nem mint Nagyszerbiát, amivé tették. A borvátoknab külön történelmük van, amiről le nem mond­hatnak. A magyar uralom alatt; megőrizték a horvát nemzet politikai személyiségét és nem­zeti jogait, ki akarják vívni ezt most is. mert ezeknek az eltüntetésébe bele nem nyugodhat­nak. Nem fognak beletörődni abba sem, hogy Belgrad közigazgatási központ legyen, mert a horvát nemzetnek önkormányzathoz van joga. Beszélt üié<* a két nép közötti különböző ellen tétekről, majd kijelentő.m, hogy fizikailag ö szabad lett most. de mások sokan fogságbán maradtak, sőt a legutóbbi időkben is igen sok letartóztatás történt politikai okokból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom