Keleti Ujság, 1935. február (18. évfolyam, 25-48. szám)

1935-02-17 / 39. szám

Ta*» pent»IA plAUli In No. S4.*59~i»r

Waaărnap, t&3&» tefn*vf&r* it* — Am 3> *•#

Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy bérű 70 lej, Magyarországon; egy írre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az lbusz elárusító kioszkjaiban.

ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP. XVIII. ÉVFOLYAM. — 39. SZÁM.

Felelős szerkesztő; SZÁSZ E.NOB&

Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomdai CloJ £taron L, Fop-ucca 5. »iám. Telefon: 60S. — Levélcím: CloJ, postaitok 101. szám. Kéziratokat senkinek «em küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség.

A banScIcoratányzó eyiía'Itofoíí m ér?wt*

feil©si f^nlaHlásaről — I\Iéia*®l példa saserisst fortéoV az étcfeáeieí sxabá!yo«á9e

Amíg mi állunk az ügyek élén. szó sem lehet inflációról!“

 lej sorsa

A romárt valuta sorsa érthetően érdekli az ország minden polgárát. Ez az a kérdés, ahol nincs érdekellentét román és nem román között, ahol mindnyájunknak eminens érdeke, hogy pénzünk értékálló legyen belföldön és külföldön agyaránk

A lej körül történteket hónapok óta élénk figyelemmel és érdeklődéssel kisérték az összes gazdasági és pénzügyi tényezők, akik kellemetlenül állapították meg, hogy a stabilizáció elvének sorozatos hangoztatása mellett a lej belső vásárió ereje lassan kezd lemorzsolódni, az árak minden vonalon emelkedtek és a fekete tőzsdéken a Külföldi valuták és devizák árfolyama lényegesen meghaladta a Nemzeti Bank hivatalos árfolyamaik

Dimitrescu bankkormányzőnak az a hivatalos bejelentése, hogy a Nemzeti Bank hétmilllárd lej értékű uj bankjegymennyiséget hoz forgalomba, ugyanilyen értékű állami kincstári bonok fedezete mellett, ténylegesen nem,'jelent sem inflációt, sem a román valuta átértékelését, aminek szükségességét különböző politikai- pártvezérek szívesen han-. göztatják. Nyugodt megfontoltsággal kell fogadja már saját jól felfogott érdekében is az ország lakossága a bankkormányzó közlését és a hétmil- liárd lej uj bankjegymennyiség kibocsátásáról szóló nyilatkozatát. A bizalom kérdése, hogy a lej sorsa ne legyen veszélyben az uj emisszióval és bár az ércfedezet 33 százalékról 25 százalékra csökkent, ez sem jelentheti azt, mintha valutánk elvesztette volna, vagy elveszítené azt az érték- nivőt, amelynek megőrzésén dogmatikus következetességgel őrködtek az összes eddigi kormányok. Külföldi nagy államokban már régen feladták az aranyfedezethez való merev ragaszkodás konzervatív elvét, anélkül, hogy a gazdasági és pénzügyi életben komoly megrázkódtatások következtek volna be. Példa erre elsősorban Anglia és Amerika, amely országok céltudatos, előre megállapított határok között hajtották végre a jelenlegi világgazdasági és világpénzügyi viszonyok parancsoló szükségességének megfelelően a dollár és az angol font átértékelését. De példa rá Németország is, ahol _ bár a német márka ércfedezete

alig 3 százalék

_az ipari termelés menetében nagyobb zökkenő nem állott be, a kereskedelemben pedig csak annyi korlátozódás, amennyi az általános, divattá lett önellátás természetszerű következménye volt.

Közgazdasági és pénzügyi szakértők évek óta hangsúlyozzák, hogy a több, mint tizenhatmiIIiős népességű, területében hatalmasan megnagyobbodott Románia gazdasági és pénzügyi életének ellátására a jelenleg forgalomban lévő bankjegy- mennyiség nem elegendő. A Nemzeti Bank tehát veszély nélkül végrehajthatja a hétmilliárd tejes uj kibocsátást, mert ennek az uj bankjegymeny- nyiségnek talán az aranynál is értékesebb fedezete van azokban a hatalmas belső természeti kincsekben és értékekben, amelyekben az ország rendkívül gazdag.

A kormány és a Nemzeti Bank azonban azzal az intézkedéssel egyedül, hogy hétmilliárd iej uj bankjegyet hoz forgalomba, még nem oldotta meg az ország súlyos gazdasági és pénzügyi kérdéseik Nem elég megfelelő mennyiségű fizetési

(Bucureşti, február 15.) A pénzügyminiszter és a jegybank kormányzója tegnap este végleg megállapították azokat az intézkedéseket, amikkel kapcsolatosan a Banca Naţionala alapszabályainak módosítási ügye is felmerült. Antonescu miniszter szükségét látta, hogy a megbeszélés után határozott hangú nyilatkozatot adjon a sajtónak. Ezt a nyilatkozatot ma, mint a pénzügyminisztérium hivataias közlését adták ki. A kérdéseket ismertető nyilatkozatot adott a sajtó számára a bankkormányzó is,

Hivatalosan küzlib

A pénzügyminisztérium a következő közleményt adta ki:

A Banca Naţionala alapszabálymódo- sitó javaslatai között, amit a tanács fog a közgyűlésen elvégezni, nem szerepel egyetlen olyan rendelkezés sem,

eszközről gondoskodni, szükséges az is, hogy az ipari és kereskedelmi, pénzügyi életet mentesítsék a túlzott állami beavatkozástól, aminek káros következményei a nemzeti termelő munka menetében sorozatosan megnyilvánuló zökkenő, a nélkülözhetetlen külföldi nyersanyag hiánya, aminek következményeképpen közel nyolc hónapja nem tudták a romániai vásárlók külföldi tartozásaikat rendezni, bár tartozásuk lej-ellenértékét a Nemzeti Bankhoz portosan befizették.

De gondolnia kell a kormánynak arra is, hogy a fizető eszközök mennyiségének szaporítása mellett nem lehet az ország teherbiróképességét újabb súlyos megpróbáltatásoknak kitenni, nem lehet az adóterheket, a munkásbiztositó dijakat ismételten emelni, nem lehet a lisztet, a legfontosabb közszükségleti cikket uj adó bevezetésével megdrágítani és szerencsétlen intézkedés volna az

amely javasolná a papírpénz arany* fedezetének leszállítását és a bank erre vonatkozó kötelezettségeinek módosítását.

A bankkonaányió nylIalLoiala

Dumitrescu, a jegybank kormányzója, a következő nyilatkozatot adta:

— Hangsúlyozni akarom, hogy amig mi fogunk az állami ügyek élén állani, addig nem lehet szó inflációról, de restabilizációról sem.

*3$

Szigorúan tartjuk magunkat ebhez az elvhez és nem távolodunk el tőle. Olyan módozatok után kutatunk, amelyek hitelt tudnád nak nyújtani a piacnak. Rendelkezésünkre állanak az államtól kapott bonok a konverzió első részletéből befolyt összegek és rövidesen bevételezzük a második részletet is.

rj házakba befektetett tőkék visszamenő megadóztatása is és az ipari jövedelmi adó kulcsának

a kereskedelmi adók kulcsára való felemelése.

Amig tehát a kormány egy részről a gazdasági életbe uj vérkeringést akar bevinni, a váh lalkozási kedvet és szellemet fokozni, addig mái oldalról a köztisztviselői fizetések újabb- leszállításával, az adók és illetékek felemelésével önkéntelenül lerombolja azt a kedvező hatást, amelyeb az uj hitelek folyósítására szánt bankjagyszaporí- tástói remél. A tisztviselői fizetések megnyirbálása csak a korrupció újabb felburjánzását fogja eredményezni, ennek pedig általános kihatásai lesznek az egész gazdasági és társadalmi életre.

A helyes pénzügyi politikát helyes társadalmi politika kell kövesse, ha a kormány és a Nemzet: Bank azt akarja, hogy az ország életében uj fejlődés és virágzás kezdődjék.

Hét milliárd lej

né vériéi™ bankjegyet bocsát lei aBancallaţionala