Keleti Ujság, 1935. február (18. évfolyam, 25-48. szám)

1935-02-15 / 37. szám

V. BUDA P EB T i Tas* p&sxaJA piAtiti tn ' scmera: No. S*.m—í®2T JPfnîeH, Î93S. fé&ruár tS. - ám 3 *®F Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800. íélévre 400, ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP Szerkesztősé g, kiadóhivatal te nyomda: Clnj iiegj’odévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: egy TETVI IT (-vmi v A in -.7 «71,, * Baron L. Fop-ucca 6. «útra, Telefon: B08, - Levélcím: évre 50, félévre 85, negyedévre 12.50. egy hósrajsra 6.50 ‘ V/ v1 1 AA*' •*'* ',£"v v* Cluj, postafiók 101, szám. Kéziratokat senkinek sem pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDUE. tüld vissza és nem Is érts meg • szerkesztőség:. Franciaország dlmlnálnl szerelne az olasz-aoesszln válságot meri altó] fari, hogu ez alribal nádora megim űilene az európai cgyensaliji eem Is jj 9a* ndó & ocsánaf kérésre« Olaszország elégtételt kötelei Lengyelország cűfo'ja, hóiig halima] szövetségei hOlati volna J «ipáinál Vaida janicsárjai (ssJ Vissza kell térnem arra a beszélgetésre, amelyet Vaida volt miniszterelnökkel a legfris­sebb keletű politikai. jelszó: a „numerus valaeni- cns“ feltalálójával és propagátorával folytattam. Abbán a cikkben, amit erről a beszélgetésről Ír­tam, igyekeztem lehetőleg hűen visszaadni azt 9 fantasztikus elképzelést, amelyet Vaida alkalmas­nak tart a hon mentésre s a kritikát éppen, azért hagytam későbbre, _ nehogy hézagok mutat­kozzanak abban az amúgy is zavarosan hatŐ kon­cepcióban, amelynek erényeit a volt miniszterel­nök olyan lelkesen magyarázhatta. Mielőtt azon­ban elérkeznék a mondanivalóimhoz, egy feltűnő tünetről kell beszámolnom. A román közvélemény egyszerűen nem veszi tudomásul Vaidának előt­tem tett nyilatkozatát, vagy azért, mert nem tar­totta őszintének Vaidának a kisebbségi újságíró előtt tett megfésült és leenyhített elméletét, vagy mert úgy gondolta, hogy az elmélet voltaképpen mellékes és sokkal fontosabb a Vaida-palota or­mán megjelent soviniszta lobogó, a kormányképes­séget ígérő nacionalizmus szimbóluma, A román közvéleménynek alighanem igaza van, de én mégis megkísérelem komolyan foglal­kozni Vaida gondolatmenetével. Valamiben fel­tétlenül igaza van a nemzeti-parasztpárt el lenfor­radalmárának. Abban tudniillik, hogy csakugyan aggasztó és következményeiben veszedelmes tünet a falvak kiürülése és a falvak népe jelentékeny százalékának sóvárgő tülekedése a város és az ér­telmiségi pályák felé. Vaida azonban elfelejtette hozzáfűzni ehhez a megállapításhoz, hogy a falusi lakosság városbaözönlése jórészben a nemzeti- pártnak köszönhető, amely már a kormányzóta­nács idején léptette életbe a gyorstalpaló mód­szereket, tanárokat csinálva a néptanítókból, köz­iigazgatási vezető tisztviselőket a jegyzőkből, ka­bátos embereket a csizmásokból. Ugyancsak vét­kes a nemzeti, később a nemzeti-parasztpárt, az összes többi román párttal együtt abban, hogy kormányrajutása után kortesszolgálatok jutal­mául ezer meg ezer uj tisztviselőt helyezett el az állam adminisztrációs gépezetében, úgy fölnöveT- ve ezzel a tisztviselői kar számát, hogy a külföldi szakértők nem győzik eléggé hangoztatni ennek az állapotnak egészségtelen voltát. A falu rájött arra, hogy nemcsak földmivelésből lehet megélni, hanem a városi élet számtalan alkalmat ad a testi munkánál lényegesen kényelmesebb és könnyebb megélhetésre. Hiába prédikál most már Vaida szelid és egyszerű erkölcsöket a falunak, nincs aki meghallgassa. Ezt akkor kellett volna meg­gondolni, amikor gondatlan könnyelműséggel fel­húzták a városi sorompókat és egyenesen csalo­gatták a falusi lakosságot a városokba. Ámbár még a mai napig is csalogatják, mert Vaida sem mond ellent annak a divatos jelszónak, hogy a magyarságot s általában a kisebbségeket hala­déktalanul helyettesíteni kell gutgesinnt ele­mekkel. Ami most már Vaidának már az elemi isko­lában megkezdődő tehetségkutatását s az állami­lag eltartott és majdan a tisztviselő-hadseregbe beosztandó elit-diákjait illeti, ez a terv el nem leplezhető kisebbségellenes éle nélkül is erősen meggondolkoztató és gyakorlatilag is kivihetetlen­nek látszik Nemcsak pénzügyi okokból, mert arra (Páris, február id.) Megírtuk, hogy Mus­solini öt- pontba foglalta össze követeléseit Abesszíniával szemben és kijelentette, hogy csak abban az esetben kerülne sor fegyveres elintézésre, ha Abesszínia nem volna haj­landó eleget tenni ezeknek a követeléseknek. A „Matin“ római tudósítója Írja szerdán, hogy Affenwork, Abesszinia római követe ma két táviratot kapott az abesszin kormány tói, mely egyrészt a lejátszódott incidensek leírását tartalmazza Abesszinia megvilágí­tásában, másrészt határozott utasításokat ad a római követnek, hogy milyen magatartást tanúsítson Mussolini követeléseivel szemben. Abesszinia kijelenti, hogy semmiféle bocsa natkérésre és jóvátételre nem hajlandó as összeütközések miatt, mert azok előidézésé ben nem érzi bűnösnek magát. Az abesszi- niai császár viszont kijelentette, hogy na­gyon szívesen bocsátja az ügyet a népszövet­ségi tanó.cs ítélete alá. IKussoEin! nem altar bátorul (Róma, február 13.) Olasz kormánykö­rökben kijelentették, hogy a honvédelmi ta­nács összehívása nem áll összefüggésben az abessziniai eseményekkel és az elrendelt mozgósítással. Az összehívást már több hete tervezik s a tanács most permanensen fog működni. Természetes, hogy az abessziniai kérdés is szóba kerül. Az olasz közvélemény általában nem hiszi, hogy háborúra kerüljön a sor Olaszország és Abesszinia között, mert Mussolini nem hive a háborúnak. (Róma, február 13.) A honvédelmi ta­nács Mussolini elnöklete alatt szerdán dél­előtt ismét összeült. Mussolini kifejtette azt az álláspontját, hogy Abesszíniával a lehe­tőségek szerint el szeretné kerülni a fegíjve­Vaida nem tért ki, hogy az úgy is örökösen inga­dozó állami költségvetésbe hogyan fogja beillesz­teni ezt a horribilis tételt, hanem azért sem. mert egy ilyen protekcióban fogant és már diákéveiben is agyontámogatott tisztviselő-osztály hivatását még kevésbé töltheti be, mint akár a mai is, ame­r«5 összeütközést, de îi a máskép nem fu9 elégtételt szerezni Olaszországnak, kénytelen fegyverhez nyúlni. Francia erőfeszítések a (tábora «*»eşja>k®«lâly ozására (Páris, február 13.) Francia politikai körökben még mindig remélik, hogy a kelet­afrikai viszály békés megoldást nyer. A szélsőbal kivételével Franciaország minden pártja magáévá teszi Olaszország ügyét. A francia politikai vélemény szerint meg kell akadályozni, hogy Olaszország olyan túlsá­gosan veszélyes és költséges kalandba bo­csátkozzék, amilyen az Abesszíniával való háborúskodás volna. Félős, hogy egy ilyen háború esetén megrendülne Olaszország euró pai helyzete s a keleteurópai és balkáni egyensúlyt sem lehetne többé fenntartani. Ezenkívül az esetleges háború csak alkalmat adna Németországnak is arra, hogy gyar­mati követelésekkel lépjen elő. Cáfolják a japén-’engyel baionai «gyeimé nyl (Varsó, február 13.) A külföldi lapok­ban közölt szenzációs hirt, hogy Japán és Lengyelország között katonai egyezmény jött létre Oroszország ellen, a lengyel kormány energikusan cáfolja■. Kormánykörökben azt állitják, hogy ezek a hirosztelések célzatosak s terjesztésük arra akar szolgálni, hogy sür­gessék a keleti szerződés megkötését. (Brüsszel, február 13.) Belgium ma hi­vatalosan közölte az angol és francia köve­tekkel, hogy hozzájárul az Anglia és Fran ciaország között létrejött londoni légvé­delmi egyezményhez. lyet a Iétfentartásért vívott harcai kikben szí­vóssá és ellentállóbbá tett az ólét s amely igy lé­nyegesen gyakorlatiasabb és világosabb szemmel és aggyal kezelheti az eléje kerülő problémákat.. A Vaida jeles diákjai azonban _ vájjon minden jeles diák meg tudja állni helyét az ételben? _

Next

/
Oldalképek
Tartalom