Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-02 / 1. szám
TVUL ZVrOÜTAH. 1. SZÁM, KEZETTUjjJtG «aaBww» ■«kub-bmi Déryné és Pergő Celesztin nagy botrány pőrének aktái a marosuásárhelyi levéltárban Dérynének csak nehezen sikerült a bíróság előtt bebizonyítania, hogy meglopták, de az ellopott ékszereket sohasem kapta meg Kolozsvárt halt meg a hires kalandor-színész (Marosvásárhely, december 31.) Marosvásárhely város levéltárában bukkantam rá arra az érdekes okmányra, amely a nagy magyar színésznőnek Dérynének Pergő Celesztin ellen indított, az akkori időkben nagy port felvert perére világit rá. - > Az 1880. évben kelt akta szövege a következő: „Tekintetes Nemes Tana te! Mér,? létráiménak ezen mags eredetében Ide »árt Kérelmeiből, 's a’ Felséges Ki rally 1 Fő Igazgató Tanátsnak arra indorrált&tott Kegyelmes Rendelésből meg látni nem terheltetik a’ Tkts Táti áts, hogy Nemzeti Szin Jáczö Pergő Czelesztln- nek ezen Tanát» előtt vagy személyesen, vagy Procurátora által megkelletik jelenni, különben a’ kérelmesnek y eilene formált Ügyének el-kelletlk láttatni, hivatalosan kérjük aimak okáért a' Tkts. Tanátsot, né terheltessék itt Pergő Czelesztint fel-azollittatní, ’s arra utasítani, hogy a’ következendő Fefcruárlus 3-ik napjára itten jelenjék meg vagy személyesen — vagy Procuratora által — Melynek hivatalos kérése mellett illő tisztelettel maradunk > A* Tkts Nemes Tanátsnak Kolozsvárt, ll-lk Január 830. Atyafi Szolgái VESZPRÉMI ELEK Fő Bíró, a’ T&nátsal együtt Verestől Mihály Fő Nótárius.“ Mellékelve a maros vásárhelyi Tanács válasza, mint alább következik: - , ,,A’ Kolozsvári. Tkts; Nemes Mgrtslioz ^ Január 1830. A’ Folyó Esztendő és Holnap lí-kén költ Hivatalos Requlsitiója következéséül a’ Tkts Nemes Mgrtsnak Nemzeti Szin Jádzó Pergő Czelestln fel hivatván — azon Requisitionak tartalma szerént a’ jövő Februárius Holnap 3-ik napjára a’ Tirts Nemes Mgrts eleibe való meg jelenésre hivatalosan való Választásra — és velünk közhitt Hét darab -Kérelem Leveleknek vissza rekesztések mellett Illő tisztelettel maradtunk atyafi szolgái A’ MaroSTisárhelyi NEMES MAGISTRATE“ Hogy mi elintézni valójuk lehetett egymással jeles úttörő színészeinknek, azt a leközölt okmányokból nem is sejthetjük, mivel az ügyirat mellékletei Kolozsvárra küldettek vissáa. így hát a kolozsvári városi levéltárban kísérleteztem, hogy az ott található okmányok- segítségével derítsek fényt a titokzatosnak látszó ügyre. A kolozsvári levéltár jelenlegi vezetősége azonban ridegen elzárkózott a magyar színészet történelmére vonatkozó dokumentumok rendelkezésre bocsátásától, igy hát a legkompetensebb forrásra, Déryné Naplójának felhasználására szorítkozhattam, melyben a nagy művésznő kimerítően, felháborodásának legteljesebb kifejezésre juttatásával .örökíti meg a hosszan elhúzódó és a botrányig elfajult per részleteit. Az udvarié megugrik 2000 pengővel. Az 182S-ik esztendőben Déryné Nagyváradon vendégszerepeit, ahol Szcntpétery Zsigmond és Pergő Cze- lesztin versengtek kegyeiért. Czelesztin azonban, aki abban az időben egy Székely Zsuzsi nevű színésznővel „több idő óta együtt lakott“, Déryné részéről a legri- íiegebb visszautasításban részesült. De az „ármányos és politikus" Czelesztinnelr mégis sikerült legalább az ifjasszony bizalmát megnyerni, holott a pályatársak figyelmeztették Dérynét Czelesztin fágyatékos jellemére é3 megbízhatatlanságára. Énnek dacára Déryné még sem kételkedett és megbízta Czelesztint, hogy a Pesten elzálogosított, kb. 2000 pengőforint értéket képviselő ékszereit váltsa ki és vigye el Debrecenbe, ahová pár hét múlva mennek majd vendégszerepelni. Czelesztin úgy a zálogcédulákat, „mint a kiváltáshoz szükséges pénzt átvette és' szentül megfogadta,' hogy elintézi a megbízatást és pontosan ott lesz az ékszerekkel együtt Debrecenben, a kitűzött időre. A pályatársak jóslata azonban beteljesedett, mert Czeleg£ün urnák ezután hült hely* támadt s nagyértékü ékszerekkel együtt, amelyeket „mind eladta a zsidóknak imitt-amott.“ A minden értékétől megrabolt Déryné módfelett elkeseredett és Kontz József súgót bizta meg Czelesztin felkutatásával és az ékszerek hollétének kinyomozásával, akinek fáradságáért 1 váltóforint napidijat Ígért. Ezalatt a „gaz, alávaló rabló" — mint ahogy Déryné nevezi Czelesztint — Kolozsvárra ment, miközben: a kiváltott ékszereket uton-utfélen értékesítette és eladogatta. Per három évig. Ezek után következett a hosszadalmas és szégyen“ letes per, mely három évig tartott és amely perben á „gaz“ Czelesztin megrágalmazta és becsületében megtámadta a minden tekintetben erkölcsös életet élő ® úgy is ismert nagy művésznőt, Czelesztin pörvesztes lesz. A per folyamán felhozott szemenszedett aljas rágalmak, melyekkel Czelesztin ki akart bújni a következmények alól, részletesen olvashatók Déryné Naplója III. kötetében. Mindezen vádak ellenkezőjét azonban Déryné igazolta és Czelesztin pervesztes lett: kötelezték az ékszerek árának megtérítésére. Czelesztin a végzés után elillant Kolozsvárról — megszökött az „executio" elől — és erdélyi kis vándortársulatoknál bujkált. Felkutatására ugyan egyik hatóság átirt a másiknak (egy ilyen megkeresés az általunk közölt is), de Déryné a pénzét sohasem kapta meg, sőt a perre! és kutatásokkal járó tetemes költségek is szegény fejére szakadtak. Déryné annyira gyűlölte Czelesztint, hogv kijelentette: „A gaz rablóval egy színpadon nem fogok játszani!“ Egy színpadon, az ékszerrablóval. Mégis Kassán, 1834-ben Komlóssy társaságánál gróf Csáki, hosszas rábeszélésére csakugyan játszott. „Hogy én ezen emberrel egy színpadon játszana s majd mint szerelmest, majd mint atyát öleljem s nézzek reá epedő, vagy szerető szemekkel?“ Azzal az Ígérettel, hogy lehúzzák fizetéséből havi részletekben az ékszerek árát, végre Déryné beleegye- zett. _ . - . “ „így kényszeritettek éngemet , térmészetensből egészen kivetkezve, durván, dühhel eltelve egy ember arányában viseltetnem .. — írja Déryné. Még egy találkozás Dacára, hogy pénzét az ígéret ellenére itt sem kapta meg, mégis sikerült Czelesztinnel mégegyszer Dérynével összekerülnie. Még pedig 1842-ben, Kilényi Dávid színtársulatánál (Déryné sógoránál), Kolozsvárott találkozott a két haragos. W9Í b&zz*. JA vét«!* myviitmt «indán huBAmhoscton. feva»» Wti® kéayelmea legyen, «S£v*i igényeinek wfc* Hkbmm megteM|en. — fit e^úitfa Ónnak a 3 + 2 «rfvea •ellen kapcsolási» A váratlan találkozától felháborodva, Déryné magából kikelve kiáltotta: — Ki innen, ssiványl Azt a szégyent teszem rajta, hogy kiseprözöm a szemtelent, mint a szemetet! A tapintatos rábeszélésre és a törlesztést Ígéretre Déryné most is engedett. De pénzét sohasem sikerült Czelesztintől bevasalni. Csirkefogó, do nagy színész. .Pergő Czelesztin „jellemtelensége“ mellett nagy színész volt. Azt még Déryné is elismeri, hogy különösen Erdély közönsége előtt (erdélyi s;Át£|té3Ü lévén) nagy népszerűségnek örvendett. Kolozsváron és Marosvásárhelyen jpcifcwr, megfordult A ránk maradt szinlapok igazolj®^ hogy 1815., 1818.. 1821., 1822., 1823., 1829—30., 1841 és 1841—42, években különböző társulatokkal, sőt mint színigazgató önálló társasággal is szerepelt Marosvásárhelyen. . Czelesztin mint jellemszinész különösen erős drámákban utolérhetetlent nyújtott. Hatalmas öblös hangja az akkori idők érzelmi kifejezésére különösen megfelelt. írások Örökítik meg, hogy az „örökség átka" című darabban, melyben a várnagyot alakitottá, olyan hatással érzékeltette az éjjente úrnője befalazott kriptájánál a lelkiisméretmardosó kínjában vonagló bűnöst, hogy a nézőknek ludbőrzött a hátuk és megfagyott a vér ereikben. Egyetlen „Oh!" kiállásától pedig megreszketett a kulissza és a mennyezet vakolata potyogott a frenetikus hatástól. Ezt a jelenetet a felvi- harzó tapsra többször meg kellett Ismételnie. Czelesztin még sokáig szerepelt a fiatalabb szd- nészgenerációval is, de már mérsékeltebb hatással. A „Honmüvész" marosvásárhelyi levelezője ekkor már mint „a hajdani színi iskola veteránjáról" emlékezik meg róla. Meghalt 1358 augusztus 4-én Kolozsvárott, FODOR ISTVÁN
