Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-12 / 9. szám
Wpvíaelöház 3UDAPEST V. rar» poctaJA pliata te Cttmera: Ka 14356—1927. ÍÜ ül :$8m Szombat, 1935. fanná* 12, — Ara 3 W Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400 negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: egy évre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. OttSZÁÜUS AiAUiíAlíi'Aiii'í Laí\ XVIII. ÉVFOLYAM. - 9 SZÁM felelős ezerke száj; SZÁSZ KNBB6 » Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda*. CliíJ Baron L. Pop-ucca 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiúk 101. szám. Kéziratokat senkinek sem Ami most következik A Süfir kcrűés a világpolitika érdeklődésének előtereken Frandaorsfág: «zámit arra, íiogrv nejfj^eiisiyolceaer emíyrránst kell befogadnia — A. római egyezmény ügye a kisantantot és Magyarorszä^ot Is nagyban foglalkoztatja JLaibacis helyett Geufben mhja meg; állág» pont ját a kisaotani a római kezdeményezésre Az emberek találgatják, hogy mi következik most, az után a kétségtelenül nagyfontosságu diplomáciai esemény után, aminek színhelye Kóma volt. Az élet mindenütt csak a régi vágányokon halad, vagy döcög. A téli hideg is éppen olyan mértékben nehezíti és befolyásolja a megélhetési nemiségeket, mintha nem' sikerült volna összeülniük tanácskozásra azoknak a natal mi képviselőknek, akik azt állapították meg a megegyezésük eredményeként, hogy a légkört megenyhi- 1 ették-. Az egyszerű, közönséges emberek, akiknek gundolkodóképességével hagyományos módon tud bánni a diplomácia, amikor a közvéleményt irányítja, igen sokat vártak és igen hirtelen változásokban reménykedtek. A világsajtó néhány héten át végezte a beharangozást és annyira tele volt uz előkészületek lazának ki színezésével, a siker kilátásainak a körülírásával, hogy a halandó újságolvasó a maga hétköznapi ábrándjait is hajlandó volt belekapcsolni azokba a sikerekbe, amiket Kómában kívántak elérni. Yalahbgy olyanformán áü .most a helvzet, hogy az európai tények nem változtak, csajt azokból a láthatatlan, de ijesztő veszedelmekből faragtak le valamit, amelyekké! nem az egyszerű polgároknak, hanem a. diplomatáknak kellett szám ölniük. Mussolininak nagyon régi törekvése volt az, hogy megállapítsa, kik a tulajdonképpeni felelősei Európában a háború és a béke kérdésének. Eo akikre ez a megállapítás ráesik, azoknak vúllah niofc is kelljen a felelősséget, annak minden következményeivel együtt. Annak idején ezért hozta létr,e a négyhatalmi egyezményt, ami azonban papiroson maradt. A négyhatalmiból most már nemcsak öt-, hanem hathatalmi lett és jelenleg mutatkozik a hajlandóság arra, hogy ez az ilyen egyezmény ne csak papiroson maradjon. Mutatkozik, de még nem mindenütt. Az a Németország, amely a_ négyhatalmi megállapodásra az elsők egyikeként jelentkezett, most nem tudja, hogy mit csináljon. Nem tudja egyfelől azért, mert a "saai~ vidéki népszavazás minden figyelmét leköti és énnek a szavazásnak az eredményétől is függ a további magatartása. Függ azonban attól is, hogy mit jelent számára, különösen az osztrák kérdésben a római egyezmények olyan szándéka, amit mindinkább tisztázni kíván. S ha minden nagyon jól megy és a nagyhatalmak együttese a Mussolini elképzelése szerint a kezébe veszi az európai történelem irányítását, akkor a kis államok diplomáciájának a világpolitikába való befolyása alaposan lecsökken. Ezt nagyon jól tudják az érdekeltek s a négyhatalmi megegyezés életbeléptetése ellen elkövettek minden elkövethetőt. Most mindenek előtt azzal védekeztek a készülő terv ellen, hogy a római megállapodásokba igyekeztek belevétetni szándékaiknak, álláspontjuknak a biztosítását. Az, amit belevettek, a szavaknál nem sokkal több. Mert a lényeg ott van a megegyezésben, hogy a nagyhatalmak majd döntenek, tanácsolnak, irányítanak. A francia külpolitika az elmúlt esztendőkben igyekezett egymaga döntő tényezővé emelkedni s maga köré gyűjtötte a hatalmi csoportosulásokat, hogy megszerezze azt az erőt, amely a döntő szót a maga számára biztosítja. Ez a mód nem mutatkozott jónak, mert a fontos nagyhatalmak részben eltávolodtak ettől a magatartástól, részben ellentétes irányban kezdettek hasonló módon szervezkedni és a bizonytalanság érzése meg nagyobb lett Európában. Most a nagyhatalmi összefogásra enyhítették meg a hideg cs rideg légkört és voltaképpen ez a római eredmény. Az első nagy akadály, a francia-olasz ellentét elmozdult az útból s most uj közvetítőként lépett akcióba a« angol diplomácia, hogy a nagyhatalmi (Genf, január 10.) Pénteken összeül a népszövetségi tanács rendkívüli ülése, melyet a Saar-vidéki népszavazás alkatából hivtak össze. A világpolitika érdeklődése most a Saar-vidék proipAo^ara összpontosult, de kétségtelen, hogy a római egyezmény által felszínre hozott középeurópai kérdés is bgható megvitatás tárgya lesz (leniben, ha nem is nyilt ülésen, de a kulisszák mögött. Kánya magyar külügyminiszter és Eckhardt fődelegátus ugyancsak Genfbe érkeztek, hogy benyújtsák a magyar kormány jelentését a marseillei vizsgálatról. Szó volt arról, hogy Laval és Mussolini kezdeményezését a kisantant laibatckintély kiépítésére megtegye a további, kísérleteket. Ha a mii befejeződik, akkor a fontos és döntő nemzetközi fórum, ez a hatalmi együttes lesz, amely a kisebb nemzetek vitáiban könnyedén tud chi előértekezlétén tárgyalja meg, újabb hírek szerint azönban a laibachi találkozó elmarad. Elsőnek Siravn érkezett Genfbe (Genf, január 10.) Népszövetségi körökben nagyban készülnek a pénteki tanácsülésre. Sir Simeni angol külügyminiszter máris megérkezett, ami nagy feltűnést keltett, mert elsőnek Edén főpecsétőrt várták. Hírek szerint Simon külügyminiszter korái érkezése nem a Saar- vidék ügyével áll összefüggésben, hanem Flandin és Laval közeli londoni útját akarja előkészíteni. dönteni. A tekintély valódisága és hatásköre kialakul, de ott lesz a felelősség is azért, ami a béke és háború, nyugalom és nyugtalanság, haladás, vagy visszaesés kérdésében történni fog. Izgalmak a Saar-vidék miéit Franciaországban és Ausztriában (Páris, január 10.) A Saar-vidéki népszavazással áll összefüggésben, hogy Franciaország a határ mentén nagyszabású katonai csapatösszevonásokat rendelt el. Arra számítanak ugyanis, hogy amennyiben a többség a Saar- vidék Németországhoz való csatolása mellett döntene, az emigránsok ezrei lépnek át a határt. A francia kormány már rendelkezést is adott abban az irányban, hogy az emigránsok rendelkezésére külön vonatok álljanak. Arról is gondoskodás történt, hogy as ország belsejében 48 ezer emigráns számára helyet készítsenek. - . Ausztria is felkészül (Becs, január 10.) Az osztrák főváros egyik kerületében 70 nemzeti szocialistát tartóztattak le. A letartóztatások azért történtek, mert számítanak arra, hogy a Snar-vidéki népszavazás lezajlása után az osztrák nemzeti szocialisták újabb agitációba kezdenek. A fennti eseményekkel egyidejűleg az osztrák állampolgársági hivatal egy bécsi sportegyesületnek feloszlatását is elrendelte, mert beigazolódást nyert, hogy az egyesület tagjai nemzeti szocialisták. Közülük is negyvenötöt tartóztattak le. Csütörtökön a csendőrség a nemzeti szocialisták uj fészkét leplezte le Felső- Ausztriában. Németország nem járul hozzá Saar-vidék megosztásához (Berlin, január 10.) Bürkei, Hitler Saar» vidéki megbizottja nyilatkozatot adott a világsajtó képviselőinek. Bürkei kijelentette, hogy Németország nem járulhat, hozzá a Saar-vidék megosztásához. Ha a népszavazáson Németország eléri az 51 százalékos többséget, úgy az egész területre igényt tart cs a Saar-vidéket hozzácsatolja a birodalomhoz, ha azonban a szavazás eredménye Németprszág javára csak 49 százalékos .volna, úgy lemond az egész Saar- vidékről- Bürkei Hitler nevében újólag hangoztatta, hogy a Saar-vidék kérdésének megoldása után nem lesz semmiféle olyan területi vita, amely Németország és Franciaország között a közeledést késleltetné. Németország a Népszövetségben (London, január 10.) Az angol sajtó arról ad hirt, hogy Genfben nagyszabású diplomáciai akció indult abban az irányban, hogy Németország visszatérjen a Népszövetségbe. Amennyiben. Németország nem volna hajlandó erre, akkor végérvényeen elszigetelik a Nép- szövetség munkájától. Ezzel az akcióval párhuzamosan mindent elkövetnek, hogy Franciaország és Lengyelország barátságos kapcsolatait megszilárdítsák, mert ezáltal is kény
