Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)

1935-01-11 / 8. szám

2 KtLETlUjsm KV HL ÉVFOLYAM. S. SZÁM. érdekeit, A „Pester Lloyd“ ezzel a megjegyzés­sel kapcsolatban kijelenti, hogy Olaszország még soha sem kezdett egyet­len hatalommal sem tárgyalásokba anél­kül, hogy valamelyik lap rá ne akarta volna bizonyítani Magyarországtól való elfordulását, „Ezek a lapok vagy Olaszországban, vagy Magyarországon akarnak zavarokat kelteni, — irja a Pester Lloyd“, — azonban minden ilyen irányú igyekezetük eredménytelen marad erről előre biztosíthatjuk őket Megnyugtat­hatunk mindenkit, hogy semmi körülmények között sem fog sikerülni a magyar nép belső egységét, nyugalmát megzavarni 6 reméljük, hogy Olaszország sem hallgat a kiabálásokra “ — A rémai megegyezés — folytatja a lap -- Magyarországon nem keltett aggodalmat mint­hogy nem is kelthetett. Magyarország ismeri Mussolini politikai célkitűzéseit, valamint az európai építő erőket és ismeri saját igazságos és egyenes törekvéseit is, melyektől semmi hamis hir nem tudja eltántorítani. Azt is han­goztatják egyesek, hogy Mussolini az egyez­ményben kötelezte magát arra. hogy Magyar- ország jogos követeléseit a jövőben nem fogja támogatni. Erre csak azt jegyzi meg a Pester Lloyd, hogy a magyar-olasz barátság sokkal mélyebb gyökerű annál, semhogy egy harmadik hatalommal való tárgyalás kettészakít- hatná a közöttük fennálló intenzív poli­tikai és kulturális kapcsolatot. Közzétették az olasz-francia egyezmény szövegét (Róma, január 9.) Hivatalosan közzétették a francia-olasz megegyezés szövegét nagy vo­násokban. A gyarmatokra vonatkozó megálla­podás szerint Franciaország a tripoliszi (lí­biai) határ mentén 114.000 négyzetkilométert átenged Olaszországnak és Szórnál ban is ha- tárkiigazitást hajtanak végre. A Tuniszban le­telepedett olaszok olasz állampolgárságukat 1965-ig tarthatják meg. , / A jegyzőkönyv második része Ausztria és Középeurópa kérdésével foglalkozik. Megálla pitja, hogy ebben a kérdésben is teljes a meg­egyezés a két hatalom között. Az olasz és francia kormányok Ausztriá­nak és a szomszédos államainak azt fogják in ditványozni, hogy kössenek kölcsönös be nem avatkozást szerződést és ennek a szerződésnek alapján kölcsönösen tartózkodjanak minden olyan akciótól, mely a szerződő államok társa­dalmi, politikai, vagy területi rendjének erő­szakos fölforgatására irányul. Ezt a szerző­dést Ausztria, Olaszország, Csehszlovákia, Ju­goszlávia, Magyarország és esetleg Németor­szág kötnék meg és nyitva hagynák a csatla­kozás lehetőségét Franciaország. Lengyelor­szág és Románia számára is. Franciaország és Olaszország ezenkívül megegyeznek, hogy abban az esetben, ha Ausz­tria függetlenségét veszély fenyegetné, azon­nal érintkezésbe lépnének egymással a szük­séges rendszabályok ügyében. A jegyzőkönyv harmadik részében afrikai vasúti kérdésekről van szó, főleg Olaszország abessziniai érdekeinek érvényrejutásáról a Dzsibuti-addis-abeba közötti vasút építésénél. A negyedik pont a leszerelés kérdésével foglalkozik és kijelenti, hogy mindkét hatalom a leszerelési értekezlet 1931 december 11-én ho­zott fegyverkezési egyenjogúsági határozatára való hivatkozással megállapítja, hogy a nem­zetközi szerződések által előirt fegyverkezési helyzetét egyetlen állam sem módosíthatja egyoldalulag. A két hatalom minden olyan esetben, mikor ezt az elvet megszegik, érintke­zésbe lép egymással a közösen követendő eljá­rás kérdésében. Cseh sajtővélemény (Prága, január 9.) A Prager Presse-nek az a véleménye, hogy a római egyezményben nem a határok biztosításáról, hanem azok tiszteiet- bentartásáról van szó, tehát a magyar állás­pontot nem érinti m egyezmény;. A franci- minisztertanács tudomásul Vette az egyezményt (Pórit, január 9.) A tegnapi miniszterta­nácson a kormány tudomásul vette az olasz­francia tárgyalások eredményeként megkötött (Kolozsvár, január 9.) Páratlan tanügyi botrány történt kedden regigei Kolozsváron az Ab bina uccai 2. számú elemi iskolában. Az elemi isko­lának, amelynek igazgatója IJancu Dimitris ta­nár, volt egy Reuter LoHcia nevű tanítónője is. Körülbelül egy hónappal ezelőtt a tanítónő meg­döbbenve állapította meg. hogy az igazgató, aki jómódú ember és több állása van, az iskola tüzelő­anyagából füt. Ez annyira felháborította a taní­tónőt, hogy néhány gyereket tanúként magához véve, az ügyészségre sietett, és feljelentést adott be az igazgató ellen. A feljelentés következmé­nyeit aztán maga a tanítónő mesélte el nekünk. Két héttel ezután az igazgató Bukarestbe utazott és egy rendelettel tért vissza, amely arra kötelezi a harminc éve működő tanítónőt, hogy haladéktalanul hagyja el állását és menjen át a Ferdinánd úti 2. számú elemi iskolába, ahol a magyar szekción fog tovább tanitani. A tanítónő engedelmeskedett a felszólításnak, megjelent az iskolában, de itt és az illetékes helyeken, ahol át­helyezésének okáról érdeklődött, azt a felvilágosí­tást kapta, hogy áthelyezése érvénytelen. Ennek ellenére kedden reggel mégis megjelent az iskolá­ban, hogy átadja a hivatalát az igazgatónak. Ki lene óra volt, amikor belépett az iskolába, de itt _ állítása szerint _ hire-hamva sem volt tanárnak, a gyermekek ültek a padokban és várták a tani­(Déva, január 9.) Másfél évvel ezelőtt szenzációs rablótámadás tartotta izgalomban Vulkán községet. Schatzmann jómódú vulkáni kereskedő asztalánál ült egy este és vacsorá­ját várta, amikor három bekormozott arcú fiatalember rontott be hozzá kezükben hatalmas késekkel. A megrémült kereskedő az ablakhoz rohant és segítségért kiáltozott. A cselédleány éppen ab­ban a pillanatban hozta be a kereskedő vacso­ráját. Amikor meglátta a rablókat, földhöz vágta a vacsorát és elájult. A betörők, látva, hogy a kereskedő kiáltozásai az uccánjárókat is figyelmessé tették, kereket oldottak. Schatzmann kereskedő feljelentést tett a cseudőrségen, ahol azt mondották, hogy felis merték a fiatalembereket. Ennek a vallomás­nak alapján csendőrség letartóztatta Ghila Zsiga cipészlegényt, Lázár Mihály péket és Naricza Ispátot. A csendőrségi jegyzőkönyvek szerint a fiatal­emberek beismerték tettüket, a törvényszéki tárgyaláson azonban visszavonták vallomásu­kat, azt állítva, hogy a csendőrség veréssel csi­karta ki tőlük azokat. Mivel azonban Schatz­mann kereskedő és cselédje megesküdtek, hogy a támadókban őket ismerték fel, a dévai törvényszék fejenként 1 havi fogházra és 1090 lej pénzbüntetésre Ítélte őket Az ítéletet a tábla is jóváhagyta. Nemrégiben történt, hogy a vulkáni Vin- tean-féle vendéglőben Banciu Longin össze­verekedett Popa Juonnál. A verekedés közben Banciu hangos szemrehányást tett Öccsének, hogy azért nem siet segítségére, mert Pópával tart, akivel együtt több betörési és tolvajlást egyezményt. A Matin szerint Rómában biz­tosra veszik, hogy az egyezményhez a kisan- tant, Magyarország és Lengyelország is csat­lakozni fognak. tás megkezdését. Arra gondolt, hogy addig 8 fog­lalkozik majd a gyermekekkel, amíg megjön az igazgató. Éppen a tanrendet tanulmányozta, amikor belépett az igazgató és felszólította, hogy azonnal hagyja el a tantermet. A tanítónő azt vá­laszolta, hogy nem távozhatite, mert nem hagy­hatja magukra a gyermekeket. Az igazgató ekkor előhivatta az iskolaszolgát és együttesen neki­estek az idős asszonynak, a földre dobták, ütlegel­ték és össze-vissza rugdosták. A gyermekek ré­mülten kezdtek sikoltozni, majd pedig felugrálva helyükről, kimenekültek a szabadba. Orvosért szaladtak, aki aztán első segélyben részesítette Reuternét. A tanítónő a tegnapi nap folyamán dr. Kernbach törvényszéki orvosszak­értővel látleletet vétetett fel sérüléseiről, melyek hét-nyolc napon belül gyógyulnak. Ugyanakkor az ügyészségre sietett, ahol megtette a feljelen­tést a brutális iskolaigazgató ellen. Pastia ügyész vette a kezébe az ügyet és holnapra több tanút is megidézett a páratlanul álló tanügyi botrány ügyében. A környék lakősai nagyon fel vannak háborodva, erre legjobban jellemző, hogy mikor munkatársunk egy, az uceán ődöngő gyermeket megszólított, az mindjárt tudta, miről van szó, el­mondotta, hogy ő is látta a sajnálatos verekedést és nagyon sajnálja a tanitő nénit, akit mindnyá­jan nagyon szerettek. követett el már. Ezek az elejtett szavak fülébe jutottak Ba- ragau csendőrőrmesternek, aki azonnal eré­lyes nyomozásha kezdett és csakhamar meg­állapította, hogy a Schatzmann-féle betörést annakide­jén nem az elitéit három fiatalember, hanem Banciu Joan,'Zeller Lajos és Pusenyák Mihály vulkáni fiatalembe­rek követték cl. A nyomozás arra is rájött, hogy a három jő­madár szabályszerű betörőbandát alakított és évek óta folytatta üzelmeit. Számtalan, eddig rejtélyes bűnesetre derült világosság, többek között arra a kazetta-lopásra is, melyet ta­valy követtek el Berkovits épitészválíalkozó lakásán. A kazettában talált arany- és ezüst­tárgyakat Zolier, aki a banda vezetője volt, már régen értékesítette. Banciu egy korcsmá­ban követett el betöréses lopást, mely alkalom­mal több órát, pénzt és kisebb tárgyakat vitt eb Puser. lószerszámokat lopott. Valószínű, hogy a Zsilvöl gyében az utóbbi két évben elkö­vetett nagyobbszabásu bűnesetek szálai mind ehhez a háromtagú betörőbandához vezetnek Érdekes, hogy a három fiatalember valóságos vérszerződest kötött egymással, esküvel fogadva meg. hogy egymást semmi körülmények között el nem árulják. Az uj tettesek kézrekeritésével kellemetlen helyzetbe került Schatzmann kereskedő, aki cselédjével együtt eskü alatt vallotta, hogy betörő fiatalembereket felismerte,'Az ártatla­nul elitéit és szenvedett Ghila Zsiga, Lázár Mihály és Naricza nem hagyják abba most már a dolgot és mindent elkövetnek, hogy az ügyet végérvényesen tisztázzák. Eljárást indí­tottak aziránt, hogy ártatlanságukat a bíróság Is elismerje. Az áláshalmozó iskolaigazgató kcggcticiiti] elterít a taníttató^ A „hősieti“ hex az iskoSaszofqa segilségé! vette igénybe A bíró I» ; Másfél év múlva derült ki9 hogy ártatlanul szenvedtek a betörésért elitéit legények

Next

/
Oldalképek
Tartalom