Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)

1935-01-31 / 24. szám

ÍO Mmrt'UsMG XVIII. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM­GUJABB ‘ JA VIRAX - RÄDIO* TIIXIO^ A ifiaőuar parlamenti csoport megállapítása szerint a magánaiHaimazottaStra voMozd hőr- rendeicfci non lenei a HisebDsegeh ellen fordítani A kcrdiőámek a nemzclíségre vonatkozó rovata azon­ban JörvénySefcn, meri a munlcaadóncm nyilallkozliatiSi alkalmazoftja helyei! • (Bukarest, jan. 29.) A magyar parlamenti csoport foglalkozott a nemzeti munka vé­delméről szóló törvény végrehajtási utasítását megelőző körrendelettel és megállapította, hogy a szöveg nem ellenkezik a törvénnyel és nem veszélyezteti azoknak a kisebbségi magán- alkalmazottaknak helyzetét, akiknek román állampolgárságuk kifogástalan. A rendelethez mellékelt szövegminta egyik rovata azonban (origina etnică) az alkalmazottak nemzetiségét firtatja, ez a kívánság törvénytelen és a rovat kitöltése nem kötelező. A nemzetiséget az iskolai beiratásnál sem kell bevallani és így méltánytalan lenne, hogy ebben a kérdésben a munkaadó önkényesen dönthessen. Mánya magyar knlü^ymiaifszter reuiényét fejezte ki, hogy ax ntédállainok olyan meg­értést tanúsítanak Magyarországgal, siilnt JLavai és Mussolini e^ytuással izemben (Budapest, január 29'i. Kánya Kálmán ma­gyar külügyminiszter Gömbös miniszterelnök je­lenlétében január 28-án a képviselőház, 29-ón dél­után a felsőház külpolitikai bizottságát tájékoz­tatta a népszövetségi tanács üléseinek Magyaror­szágot is érintő tárgyalásairól. A jugoszláv-magyar vita ügyében, — mon­dotta Kánya külügyminiszter, —• Magyarország január 12-én átnyújtotta azt a magyar emlékira­tot, amellyel bebizonyította békés szándékait. A másik oldalról azonban technikai nehézségekre hi­vatkoztak, azt állítva, hogy a magyar emlékiratot kellő tanulmányozás nélkül nem lehet tudomásul venni. A népszövetségi tanács bölcsen határozott, amikor a két szempont összeegyeztetésével 1 ügy döntött, hogy esetleges megjegyzéseiket még a legközelebbi tanácsülés előtt írásban terjesszék a népszövetségi tanács elé. Nyugodtan figyeljük a fejleményeket s reméljük, hogy mielőbb pontot te­hetünk a vitára. Tájékoztatójának második részében a» olasz­francia kormány között létrejött egyezményrőt számolt be. Az egyezmény felhívást intéz a dunai államokhoz, hogy a Népszövetség keretében kösse­nek olyan megegyezést, hogy. egymás belügyéibe be nem avatkoznak, egymás határait tiszteletber tartják s egymás belső rendjét nem zavarják meg. Olaszország, Franciaország és Ausztria konzulta­tív paktumot is kötött, ilyen értelemben, mely­hez minden érdékelt állam hozzájárulhat, ha ezt magára nézve kívánatosnak tartja, Az egyez­ménnyel szemben ideges érdeklődés nyilvánult meg, mert egyesek feltételezték, hogy ezt az egyezményt is az ortodox status quo szolgálatába fogják állítani. Sikerült azonban kiegyenlíteni az ellentéteket, mert a szerződés kimondottan csak az erőszakosan („pár la force“) megvalósított be­avatkozásokra vonatkozik. Különben sem; az,Írott, betű dopt) hanem az a szellem, mellyel megvalósítják a szerződést. Ma­gyarország állásfoglalása csak örvendetes lehet amiatt, hogy a két latin nép a béke szellemiben összetalálkozott. Jóslatokba bocsátkozni még nem lehet arranézve, hogy mit jelent ez az egyezmény Magyarország számára, de ha a szomszédos álla­mok olyan, megértést tanúsítanak Magyarország­gal szemben, amilyent Laval és Mussolini tanusi- : tollak egymással szemben, akkor remélni lehet, hogy az egyezmény jelentős és áldásos követhez- . menyeket von maga után. A Magyar Párt nevében Gyárfás Elemér nagyfoniosságu kijelentéseket tett a szenátusban Válaszol lamaradí míaíszter beszédére — Iofga nagyjelentőségűnek mondotta a deklarációt (Bukarest, január 29.) A szenátusban Gyárfás Elemér a Magyar Párt részéről Ia- mandi miniszternek az erdélyi kisebbségekről mondott ismeretes beszédével foglalkozott. A beszéd teljes szövegét — annak fontosságára való tekintettel — legközelebb közölni fogjuk. Gyárfás Elemér dr. kijelentéseket tett a Iamandi—Popescu Necsesti-féle vitáról. Kije­lentette, hogy Necsesti állítása.,amely szerint ő a múltkori szenátusi, beszédében a magyar ki­sebbségi politika még mindig Budapest felé tekint, nem felel meg a valóságnak. Ellenkező­leg, azt mondotta: a magyar kisebbség minden, következ­ményét levonta annak a ténynek, hogy ennek az országnak alkotó elemévé lett. A romániai közéletbe való belépésünk pillana­tában számot vetettünk azzal a ténnyel, hogy itt kell keresnünk s megtalálnunk a mi népünk elhelyezkedési s életlehetőségét. Tizenhat esztendő alatt a mi népünk vezetői részéről egyetlen olyan cselekedetet sem lehe­tett tapasztalni, mely igazolná, az állandóan hangoztatott- gyanút. A mi magatartásunk a román állammal szemben, mindig lojális volt Mi csak a kormányzó hatalom velünk szem­beni magatartásának megváltoztatását kér­tük s azt, hogy as ország folytasson olyan kisebbségi politikát, mely független a nemzetközi viszonylatoktól s csak a belpolitika el­veitől vezettetik. Gyárfás Elemér szenátor ezután Iamandi- nak arra a kijelentésére reflektált, hogy az er­délyi magyarok lelke nem változhatott meg olyan gyorsan és nem fordulhatott el néhány év alatt Budapesttől. Iamandi összezavarja az érzelmi elemeket a politikai magatartással. Az a nép, mely oly hamar el tudná felejteni erede­tét és kultúráját, a többség részéről sem érde­melhetne tiszteletet. A politikai magatartás kérdése azonban egészen mást- jelent. Egy nép vezetőinek szá­molni ok kell a politikai keretekkel, a földrajzi, néprajzi és számbeli viszonylatokkal, a nem­zetközi lehetőségekkel s az ő saját jogi és tény­beli helyzetével. Ezt az erdélyi magyarság ve­zetői megtették­A beszéd általános kedvező visszhangra ta­lált. Lelkes taps után Iorga szólalt fel, kije­lentve. hogy szeretné a kormányválaszt hallani Gyárfás Elemér nagyfontosságu kijelentéseire. ~ Nagyon fontos, — mondotta — hogy a magyar kisebbség nevében ilyen szép és lojális kijelentéseket tesznek. Nistor miniszter szólalt fel s közölte, hogy a kormány megadja válaszát Gyárfás beszé­dére alkalmas pillanatban. Samoila nemzeti-parasztpárti az adóvégre­hajtások fokozásának terve ellen beszélt, majd újból Gyárfás Elemér kért szót és a nyugdíja­sok ügyében a következő interpellációt adta elő: — A Monitorul Oficial 1932 május 9-i, 105. számában megjelent törvény rendelkezéseit, mely a sok éven át hangoztatott egyenlő elbá­nás alapján a nyugdijak egységesítését mondja ki a gyakorlatban egyáltalán nem valósították meg. Hogyan lehet az, hogy az érdekelteknek minden erre vonatkozó kérését és kezdeménye­zését elutasítja a nyugdíjpénztár. H iciréiiirdetéseik ALI, AST KERES mmmammmamm R afcí áreoki vagy pénztárnoki állast vállal garanciával fiatal­ember. Cím Hirlapitoda. Tg.-Mureş. K 543 ALKALMAD AS mmammmmmmmma ispán, nős, románul fi iudö kerestetik azon­nali belépésre. Ajánla­tok bizonyítvány máso­latokkal: Ulíiek. Fiilöp, I Alba-Iulia. K 549 AI> AS-VÉTEL E züstöt legmagasabb napi áron vesz a „TACAMUL“ Str. Gén. Neculcea t>. K 389 E ladó: Mazdaznan: „Éleítudomány*' ci- inü népszerű tudomá­nyos folyóirat 1925,1923, 1027, 1928, 1929. cvlö:va­ma, jókarban, 66.»*— lej eredeti ár helyett Solt­iéiért. (Testápolás, rit- mikuslélegzés, husmen- tes gy. gyeitan stb.lCim a kiadóban. G 817 U ribirtokoS raep véteírá keresek. Részletes ajánlat .cím- z?ndő: Dr. Ligeti Mik­lós, Cluj, C. Mareehalul löeli 39. K 3133 H áromszemélyes, ke­veset haszná t rodii eladó. Str. Chinez 2A, I. ént. E ladók Jóállapotban, díszes vászonkötés­ben. Antiquar példány. Modern könyvtár: Kül­földi színmüvek I. kötet tartalmazza: Ibsen HenrikRosmersholm, Maeterlinck Maurice: Szent Antal csodája, Schnitzler Artur: Anatol és Mici grófnő. II. kő- tét tartalmazza: Ibsen Henrik: Kis Eyoif, Rice Alice Hegaü: Ä bagdadi vőlegény, Strindberg August: Számum. Kürt­iében 0. Erich ; A Lori, Heijermans Herman: Ahasvér, Wedekind Frank: A höstenor. IV. kötet tartalmazza Shaw Bernhard * Blanco Pos- netárultaíásn.Don Pedro Calderon; Úrnő és Ko­moran, Pathelin meşter, Ibsen Henrik: Helda Gabler. Költői müvek, fi, kötet tartalmazza; Reichard Piroska: Az életen kivül, Peterdi Andor: A pacsirta éne­kel stb. Kötetenként 50 lei. Kaphatók a Keleti Újság kiadóhivatalában, Baron L. Pop ucca 5 sz. Vidékieknek a megren­dül könyv ám és 10‘— lej portó beküldése ese­tén azonnal száilitjuk. Utánvéttel könyvet nem küldünk. KÜLÖNFÉLÉK g cgeSöfceíöMí buka- “*• resti szállodákban kedvezményes áru szobákra (esetleg teljes panzióra is) utalványo­kat ad a kiadóhivatal. Baron L. Pop ucca 5. sz. Nyomatait a kiadótulajdonos LAPKIADÓ R-T- nyonuiájában- ... <L/Cju,ux>u

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom