Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-31 / 24. szám
V*ia pactaiA pliata ta emnera: Na 8iJ8®~ 1927.-""fjdt*“' •• -1 .-j>u viselőház EÜDAPEST V Cistítörtöte; ţnnudt* 31. - im 3> Előfizetési árak belföldön: Egész évre SOO, félévre 400, negyedévre 300, egy hóra 70 lej. Magyarországon: egy cvre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS M 'sr'YAiü'ARTI LAP, XVín, ÉVFOLYAM. - 24. SZÁM. Eelelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. Szerkesztőség, kiadóhivatal éa nyomda: Clad Baron L. I'op-ueca 5. szám. Telefon: 608. — Levélcím. Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség. Sînfalva 1933. május 29-én történt a sinfaivai emlékezetes, romboló tüntetés, amelynek epilógusaként ma kilenc magyar újságíró állott a vádlottak padján. A vád az, hogy az erdélyi magyar sajtó, elsősorban pedig a kolozsvári lapok, amelyek legelsőnek adtak hirt a kis tordaaranyosmegyei község szomorú vasárnapjáról, a Marzescu törvény által minősített államellenes izgatást követtek el. Ma aztán felvonultak a közvetlenül érdekelt siníalvai károsultak és szemtanuk, felvonultak annak a zajos tordai tanácsválasztásnak szenvedő részesei is, akiknek kálváriáját a magyar sajtó szintén megirta, kommentálta és a kormány figyelmébe ajánlotta. Az első tárgyalási nap elnapolással végződött és a jövő hónap tizenkilencedik napján fog lezajlani a monstre pör második felvonása, remélhetőleg az ügy lezárásával, itéletkihirdetéssel. Sinfalva apró, néhány száz lélekszámú falu, a Hevét is alig ismerte valaki 1933 május 29-e előtt. Sinfalva neve azóta fogalommá nőtt. Egyetlen háromtagú szó és mégis sokat mond. Mi azonban azt szeretnék, hogyha mostani értelme minél előbb megváltoznék és ne a nemzeti türelmetlenség dokumentuma volna, hanem a megértésé. A kormányzat a maga részéről is hozzájárul ennek az óhajnak a beteljesüléséhez, de legalább is megközelítéséhez akkor, amikor kársegélyt osztott szét a szenvedő és anyagiakban is megkái ositott siníalvai lakósok között, bizonyára az: akarva demonstrálni ezzel, hogy a szilfaival magyarok méltatlanul szenvedték el a töniegszenvedély kirobbanásának súlyos és tragikus következményeit. Tagadhatatlan, hogy a kormány ezzel a gesztusával már prcjudikált is a siníalvai ügy megnyugtató elintézésének. Elismerte, hogy a siníalvai magyar lakosságot jogtalanul, meg nem érdemelten érte a bántalmazás és a súlyos anyagi csapás, de a hatóságok elmaradt közbelépése a felelősség kérdését is időszerűvé tette. Nem kutatjuk, hogy a bűnösökkel szemben megtörtént-e a konzekvenciák levonása, úgy, ahogy a vegyesiakósságu vármegye békéjének megbontásáért és a Szerencset len sinfalvaiak megtámadásáért megérdemelték volna. Csak azt látjuk, hogy a másfél évvel ezelőtt történt siníalvai események vádlottjai éppen úgy magyarok, mint ahogy szenvedő hősei is azok voltak, igazán elérkezett már az ideje annak, hogy az ügyet végleg lezárjuk mindkét részről. A vádlottak padjára ültetett magyar újságírók a Icgboldagabbnk, hogy ügyük végre másfél év után főtárgyalásra került, mert módot adtak arra, hogy amit állítottak, he is bizonyítsák. Ügy érezzük, hogy a bizonyító eljárás első szakasza rendjén csakugyan beigazoltuk minden egyes állításunkat. Tehát nemcsak hogy nem izgattunk, hauen). az áUam rendjének védelmét, szolgáltuk, a konszolidációt igyekeztünk munkálni. Aljasul gyávák éS megvetéste méltóan meghunyászkodó!: lettünk volna, hogyha hangot nem adunk magyar véreink fájdalmának cs sérelmeinek. Itt van aztán a lényeges nézeteltérés a vádirat és a mi álláspontunk között. Amit n:i csináltunk, azt komoly raog- uyőzpdcsünk szerint alkotó munkának tartjuk, az Ügyészség pedig békebontó izgatásnak. Felemelt fővel, ny ugodtan várjuk az ítéletet, mert az a becsületes és jc szándékot meg nem bélyegezheti. SINFMVA o Kolozsvári (Onténpzéh előtt sin falvi eseinényeltel egyäli lárgyaljáb a tordai botrányos f ©nácsválasacácassal —- IcotfovsfvArí ma» ffyar Sáp kilenc munkatársát védő ják a Marzescu» törvény alapján államellenes izgatással A ford ai és sirafalvi (anule mindenben igazolták a magyar újságíróit átiltásait (Kolozsvár, január 29.) A kolozsvári törvényszék negyedik osztályának Linzmayer— Boea tanácsa ma tárgyalt annak a kilenc kolozsvári újságírónak az ügyét, akik annak idején az emlékezetes tordai tanácsválasztáso- kat, valamint a szintén Tordán. rendezett an- tireviziós gyűlés hatása alatt elkövetett sin- falvi és borrév! rombolásokat lapjaikban megírták. A tárgyaláson az összes vádlottak megjelentek, úgyszintén a tordai és siníalvai tanuk is. A „Keleti Újság11 munkatársainak védelmét dr. Péterffy Jenő, az „Ellenzék“ munkatársainak védelmét dr. Szeghő Imre látta el. Kilenc vádlott. Linzmayer tanácselnök ismerteti a vádiratot, amely Szerint a Marzescu—Mironescu- rendtörvény 8. és 11. paragrafusa alapján, valamint a büntetőtörvénykönyv 172. paragrafusa alapján nemzetgyalázás és gyülölctszitás címén vádat emel Végh József, továbbá Szász Endre, Zágoni István, Olajos Domokos, Bakos Aladár, Szent imrei Jenő, Zomora S. János, Walter Gyula cs Kovrig Károly hírlapírók ellen. A vádirat szerint Végh József és Szentim- rei Jenő az „Ellenzék“ hasábjain „Torda a rom bolások éjszakája után“, „A feldúlt Sinfalván halottja is van a felbujtogatott tömeg kétórás látogatásának“, „Pusztulás és döbbenet képei a sinfalvai rombolás nyomán“ című cikkeikkel merítették ki a íenntemlitett paragrafusok kritériumait. Olajos Domokos „Magyarellenes romboló tüntetés Tordán“, „Két órán keresztül szabadon tombolhatott Tordán a felizgatott tömeg“, Zágoni István „Megrohanták és feldúlták Sinfalva sok magyar házát", valamint Bakos Aladár „A borzalom napjai Sínfalván“ cimek alatt a „Keleti Ujság“-ban Írott cikkek miatt kerültek a törvényszék elé. Szász Endre ellen szintén a Keleti Újságban „Ki a felelős Torda-Aranyosmegye nyugalmáért“ címmel megjelent cikk miatt indítottak eljárást. Walter Gyula a Kolozsvári Friss Újságban „A Magyar Párt a kormányhoz intézett memorandumban kér elégtételt" és „Elégtételt kér és vár Sinfalva magyarsága“ cinjü cikkekben számolt bo a sinfalvi eseményekről, Zomora S. Jánosnak: „Újabb megrázó részletek a sinfalvi rombolásokról“ és „Asszonyveréssel és rombolással tüntettek“ cimii, a „Jó Estét"-ben közölt cikkeit inkriminálta az ügyészség. Kovrig Károlyt viszont egy tudósításért vonták felelősségre, amelynek alapján Zágoni István irta az első cikket a sinfalvi tüntetésekről. A vádlottak Mindenekelőtt a vádlott újságírókat hallgatják ki. akik egyöntetűen azt vallják, hogy a cikkeiket közérdekből írták, állításaikat pont ról-pontra igazolni tudják. Ezután a tanúkihallgatásokra került a sor A tanuk első csoportját a tordai tüntetésekre nézve hallgatják lei. A vifiafos lorda* fanJcsválasztás A bíróság dr. Baráti István tordai ügyvédet szólítja be elsőnek, aki az 1932 április 23-án Tordán lezajlott tanácsválasztás alkalmából rendezett romboló tüntetés alkalmával a legsúlyosabb károkat szenvedte. Kihallgatása alatt megelevenedik a rettegéssel teijes két óra. Ba- róti elmondja, hogy körülbelül esti nyolc órakor. mikor visszatért a szavazásról, szomszédai tudomására hozták, hogy mintegy kétszáz fii- bő! álló- botokkal felfegyverkezett tüntető tömeg közeledik az nccán lakása felé. Bezárta a kaput, de más óvintézkedést az idő rövidsége miatt már nem tudott tenni. A tüntető tömeg néhány perc múlva valóban meg is jelent a ház előtt, botokkal, rudakkal teljesen összetörték a tiz, uccura néző nblakot. majd hatalmai kődarabokat hajigáltak be a lakásba, erősei megrongálva a bútorokat. De a tüntetők neu elégedtek meg ezzel, hanem tovább vonulva más magyar házakban is igyekeztek minél na gyobb kárt termi, — Na és karhatalom nem volt? — kérdi dr Szeg hő ügyvéd. — Sehol egy szálat sem láttunk, — feleli a tanú, — csak jóval a rombolások után jót tok elő jegyzőkönyvet felvenni. Elnök: Volt valami eredménye a jegyzőkönyv felvételének! Tanít-: Nem, egyáltalán semmi. 1
