Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-24 / 19. szám
£*pvisel $háa BUDAPEST V (s tus postaiá pütiti io earner«.: Na 24-256—1821 Csütörtök, fmnuúr 2f* Arm 3 *«# Előfizetési árak Belföldön: Égess évre 800, félévre -hm negyedévre 200, egy kúra 70 lej. Magyarországon: og.\ évre 50, félévvé 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. UiihZAUÜK MAUfcAlUükiU* XVIII. ÉVFOLYAM. - 19 SZÁM Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. S-z v r k e s'ü tőség, kiadóhivatal és nyomda*. Cloj ivaron L. Pop-uoea 5 szám. Telefon: 508. — Levélcím! Cloj, postafiók 101. ftcám, Kéziratokat senkinek sem küld vissza és uem is őriz meg a szerkesztőség. lámánál a kamarában kimag jarázta ma^át S£ijelentette, hegy legfeljebb csak elszólás történt, de ezért nem lehet őt hazaáruSőnak bélyegezni —Tiltakozott az ellen, hosfj beszédé» es a budapesti revizionisták utak szállított volna érveket —- „A kolozsvári mantfesztáeiő szónoka, Tatarescn és közöttem nincs ellentmondás I4* A többség,' ünnepelte famandit és Popeseu Äeesesti is belenyugodott, hogy latnaddá helyesbítette szavait (Bukarest, január 22.) A Iamandi-ügy, amely a miniszter külföldre utazása után valósággal tengeri kígyóvá nőtt, ma a parlament elé került és minden jel arra vall: Iamandi ta- karodójával közmegelégedésre el is intéződött, tamandi most semmi olyasmit nem mondott, ami a közvéleményt felizgathatta voma, sőt még Popescu-Necsesti képviselőt, a Iamandi ellen folytatott támadás fővezérét is sikerült megnyugtatnia- Iamandi ezúttal a kisebbségekkel kapcsolatban csak annyit mondott, hogy a liberális párt megértő politikát folytat velük szemben és azt is kijelentette, hogy az ő beszéde miatt megrendezett kolozsvári mtini- fesztáció szónokaival cs igy természetesen Ta- farescu miniszterelnökkel is a legteljesebb harmóniában van. Csak azt ismerte be szerényen, hogy háromórás beszédébe esetleg belecsúszhatott egy nem eléggé világos szó. Nem hiszi, hogy emiatt árulónak kellene őt tekinteni. Megnyugtathatjuk lamandit, hogy komoly ember csakugyan nem tarthatta őt múltkori beszéde miatt árulónak. De még akkor sem volna áruló, hogyha mai beszédében szavakat talált volna a kisebbségi kérdés becsületes megoldására is és ha már a városokról nem beszélhetett, legalább annyit mondott volna, hogy többmillió ember sorsát mégsem lehet az Universul koncepciójával elintézni, Popescu- Necsesti urnák pedig azt üzenjük, hogy a nemzeti politikának nem okvetlenül szükséges mások, tehát a kisebbségek nemzeti érzéséi ledorongolni és hazoái iváí.iak minősíteni. Tőlünk lojálitást várnak, de a kenyerünket és az egzisztenciánkat elveszik. Ez az, amit sem a kormány, sem a többi pártok nem tudnak megérteni- Iamandi megpróbálta megérteni, de őt lehurrogták. A megértést aztán most visszaszivta. A kormány helyzetét ezzel nyilván megmentette, de a kisebbségek helyzete éppúgy a levegőben lóg, mint ezelőttA kamara üléséről ez a tudósításunk: Kormánypárti interpelláció a trösztökről. A kamara mai ülésén Hmrías,' kormány- párti választ kér az üveg- és cemepttrösz- tökre vonatkozó korábbi kérdéseire. Manolescu-Strunga miniszter kifejti, hogy ez a kérdés tanulmányozás tárgya. Az üvegiparnál árcsökkenést ért el és reméli, nem lesz szükség az áilam intervenciójára, Deleanu georgista a deviza-rendszert kifogásolja. Manolescu-Strunga cáfolja Deleanu állitá- eait. lannasadi liy^vlhiirlian kezd beszélui Ezután Iamandi miniszter szólal fel, akit a («ormánypárt nagy tapssal fogad. Hangsúlyozza. hogy az Universul által ellene intézett kampány valósággal erkölcsi gyilkosság- Hivatkozik a december 17-i ülésre, amikor emlékezetes beszédét tartotta és bár az összes ellenzékiek jelen voltak, senki sem emelte fel szavát kijelentései ellen, amelyeket az erdélyi városok elrománositásáról tett. Calinescu: Ha itt lettem volna, felszólaltam volna- * _ , Iamandi: Én kész vagyon mindig levonni a konzekvenciákat, ha szavaimban olyant találnak, amit nem kellett volna mondanom. Popescu-Necsesti. kormánypárti: Majd a miniszter ur után logok szót kérni. Radu Lasen georgista közbe. akar. szólni de a kormánypártiak igy aposztrofálják: Politikai áruló! Imposztor! Nagy lárma keletkezik erre és csak nehezen áll helyre a rend. Nincs ellentét köztem és Talaregeu között. Ezután Iamandi hangsúlyozza, hogy min- 3en keviselőnek joga van beszélni ö utána. Ha a nemzeti érdekeket megsértettem volna, akkor a Ö00 jelen volt képviselő közül bizonyára felhívta volna valaki erre a figyelmét. Sőt majd- uem 10 percig ünnepelték beszéde után. Ezzel szemben két nappal utóbb az Universul a nemzet szegényének nevezed. De nem volt itt szó az állam érdekeinek védelméről, hanem az én kompromittálásomrób A lapban közölt gyorsíró jegyzetek fakszimiléit nyilvánvaló rossz- akarattal publikálták. Ezek a támadások nem érhetnek el engem, mert a gyorsról jegyzeteket én nem láttam és nem javította)) át. Egyszerűen kihagyták azt. ami nem felelt meg a követett célnak. De éppen a kihagyott részek tartalmazták a libmalis párt igazi álláspontját a felvetett problémával szemben. Ezek a kihagyások bizonyítják• a jóhiszeműség hiányát rágalmazóim részéről. Ilyen eszközökkel nagyon könnyű bárki ellen a hazaárulás vádját emelni Miután el kellett utaznom az országból, távollétemben a kampányt a kormány elleti fordították, Erre a kolozsvári maritfesztáeuV volt a válasz, ahol a miniszterelnök kifejtette, hogy nem lehet ellentét nemzeti, kérdésekben. románok között. Ki kell jelentenem, hogy Jalarescu és az én szavaim között nincsen semmi ellentmondásNégymillió kisebbség Iamandi ezután kifejti, hogy a liberális párt megértő politikát folytat a kisebbségek irányában Ezt az a tény diktálja, hogy 4 milliónyi kisebbség nem veszélyeztetheti 14 millió román egzisztenciáját- Emlékeztet 1924, ben mondott beszédére, amely úgyszólván azonos a december 17-iével. mégsem hívták ki Popeecu-Necşeşti tiltakozását, aki akkor is tagja volt a kormánypártnak. A budapesti revizionisták. Tiltakozik a vád ellen, hogy beszédével ér veket szolgáltatott a budapesti revizionistáknak. Végül ismerteti a háború előtt és utáp nemzeti téren kifejtett munkásságát a liberális pártban és azon kívül. Támadásokkal készséggel szembeszáll. de nem rágalmakkal, még akkor sem, ha egy háromórás beszédbe belecsúszott volna egy nem elég világos sió. Nem hiszi- hogy emiatt árulónak kellene őt tekinteni. lamandit beszéde után viereckig ünnepli .a többség és több képviselő kéri a beszéd ki plakátirozását. , Popesco-Necşeşti meg van elégedve Poţmcu-N ecştşti megállapítja, hogy mégis Iamandi volt az. akinek kij Ventése szerint a csatolt területek és főként Erdély városai nem voltak a mieink. Nem íchet 15 év alatt, olyan állami akciót lefolytatni, amely 90 százalékéi idegen számarányt tiszta román lakossággá változtasson. Iarnandi: Számbelileg pem tartoztak hozzánk. 1 Necşeşti: Iamandi mcst is fenntartotta ezf az '.álláspontját és megállapítom, hogy a Viitorul, a kormány hivatalos lapja seni közölte m ő beszédét- Mindenesetre örömét fejezi ki. hogy a miniszter szükségét érezte akkori kijelentéseinek megmagyarázására. Nemcsak az Universul- ró] van szó. Az összes nemzeti egyesületek ugyanígy vélekedtek ,és megállapították, hogy Iamandi beszéde hiba volt. Hiszen a kormány tagjai ezért tartották szükségesnek, hogy Ko lozsvárt hangsúlyozzák az erdélyi városok régi román karakterét. Az Universul által indított kampány tehát módot nyujicut lám and inak arra. hogy revízió alá vegye szavait. Az Universul nem törekedett erkölcsi vagy politikai gyilkosságra, hanem kizárólag a nemzeti érdekek védelme vezette. Emlékeztei Títulescu genfi beszédére Eckhardttal folytatott vitájában, amikor az erdélyi románság ezeréves tradícióiról beszélt. Foglalkozik ezután a nemzeti politikával és hibának tartjs azt a felfogást, amely ezt a politikát pszihózis nak mondja. Nem pszihózis ez, hanem a nem zeti érzés és lelkiismeret igazi megerősítése éf kimélyitése, amelyet állandóan támogatni kell Még mindig az erdélyi városok Ezután Giurescu georgista az erdélyi váró sok történetéről beszél. Azt hiszi, hogy la mandi nem tette szándékosan ismert kijelenté seit. Történelmi kontinuitás szempontjából csak a románok jöhetnek tekintetbe Erdélyben, ahová a magyarok csak a X és XI. században jutottak el, mig a szászok még később Iamandi: Mindezeket a dolgokat jól tü dóm. Kijelentem itt. hogy egy félreértés áldó zata voltam, Szavaimat rosszakarattal inter pretálták, ami pedig a támadásokat illeti, nép akarok személyi polémiába bocsátkozni Kije lentem még, hogy nem vagyok a kormány propaganda minisztere, mint ahogy mondották (Folytatása a 10-ik oldalon,)
