Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-19 / 15. szám
XVIII. ÉVFOLYAM. 15. SZÁM. ninm»nniimrnH KumUjsmi ÜWHmniMW.M« -‘SgnBBWHHC 3 Kun Mátyás Fia R.-T. Cluj, Caiea Marecfcal IFa«ft a (volt Calea Victoriei) Legrégibb és legmegbízhatóbb ltésmúves és szakiátszerégz üzlet jaVITÖKÜHIlYÜ mwmwwmwwJ j%a«ztráliában borzalmas módon meS'gyilkoItak egy magyar táncosnőt (Melbourne, január 17.) Albani városban egy nő hulláját találták a városi csatorna vizében. A holttesten fojtogatás és égetés nyomai látszottak. A hatósági orvosi vizsgálat megállapította, hogy a nőt■ megfojtották, denaturált szesszel leöntve meggy ujt ott áh, majd miután a holttest nem égett el elég gyorsan, beledobták a csatornába. A halott, nő szájában lévő két miifog vezetett nyomra: az a fogorvos, aki a miifogakat készítette, a halottban Fellner Katalin magyarországi származású táncosnőt ismerte fel. A rendőrség erélyesen nyomoz, hogy megállapítsa, ki jj követte el a vadállati kegyetlenséggel végrehajtott gyilkosságot. ♦ »»«.o * *■» *+* ISI agy sikert arai óit a színpadra vitt Ba&MÍrese® Mária (Budapest, január 17.) Szerdán este volt a Nemzeti Színházban Bálint Lajos és Andai Ernő „Mária“ cimü darabjának főpróbája. jX magyar sajtó egyöntetű elismeréssel nyilatkozik a két szerző darabjáról. A színdarab hőse a tragikus sorsú fiatal orosz festőnő. Baskir- csev Mária, akinek fenntmaradt íraneianyelvii naplója előkelő helyet foglal el a világirodalomban. A darab kitünően jellemzi a,z állandó művészi szenzációkat kergető, érvényesülni vágyó, önző fiatal nőt, aki csak néhány nappal halála előtt jön rá, hogy tüdővészes és meg kell halnia. Akkor fedezi föl, hogy tulajdonképpen a szerelmet kellett volna megkeresnie, az életnek ezt a szépséges kincsét, azonban őbenne a gőg és az önzés elnyomta a szeretni- vágyó lélek szavát. A darab főszerepét Bajor Gizi játszotta, a szerepnek megfelelően, olykor hisztérikus féktelenséggel, máskor rendkívüli tragikus mélységgel. Vízvári Mariska, Aczél Hona, Gömöri Gyula és Uray Tivadar szintén kitünően alakítottak. A díszletek pazarok voltak. ..............I Mast fizessen eiS u Keleti Újságra hogy részesülhessen abban a komoly irodalmi értékkel bitó ■újévi ajándéHkönyvben, melyet a Keleti Újság INGYEN AD előfizetőinek, ha legalább a jan. havi előfizetési dijakat (az esetleges hátrál ékkai együtt) és 3 lej por tóköltséget (kézbesítési dijat) a. kiadóhivatalhoz bekill• denek vagy a helyi bizományosnál befizetnek 1 Használja ki a jó alkalmat Bizonytalanság a magyar emlékirat tárgyalásánál Véleményeltérés a tekintetben, bogy már most tndo~ másni Teszik a magyar jelentést, vagy elhalasztják a tárgyalást májusra — LavuH támadja a francia sajté, hogy az azonnali tndomásvétel mellett van (Genf, január I7.> A marseillei királygyiikosság ügyében, folytatott magyar vizsgálatról szóló emlékirat sorsa tekintetében még mindig bizonytalanság uralkodik. Szerdán még biztosra volt vehető, hogy a népszövetségi főtitkárság még csütörtökön szétosztja az emlékirat példányait a tanácstagok között. Ez a. kiosztás azonban, a Saar- vidéki kérdés miatt egyelőre péntekre, vagy esetleg még későbbre halasztódott. A kiosztás megtörténte azonban még nem jelenti egyúttal azt is. hogy az ügyet ie is tárgyalják. Az sincs kizárva, hogy Franciaország és Anglia megváltoztatja eddigi nézetét és beleegyezik Jugoszlávia kívánságába, mely az emlékiratnak májusban való tárgyalását kéri: Szerdán Laval külügyminiszter hosszas tárgyalásokat folytatott, a magyar delegáció tagjaival, nemkülönben Aloisival. A magyar delegáció kijelentette a sajtó képviselőinek, hogy semmi körülmények között sem egyeznek bele semmi olyan indítványba. mely a magyar érdekek hátranyát jelentené. Van. olyan álláspont is, hogy Éden főpecsétőr jelentése után Jugoszlávia tiltakozása ellenére is egyszerűen vegyék tudomásul « magyar emlékirat tartalmát. As „Echo de Paris" megrója Láváit. Az „Echo de Paris“ hosszú cikkben foglalkozik Lţtval külügyminiszter genfi magatartásával. A marseillei királygyilkosság ügyében beadott magyar emlékirattal foglalkozva, megrágja Láváit, amiért mindenáron azt akarja, hogy az emlékirat tartalmát egyszerűen vegye tudomásul a Népszövetség. Laval nem számol, _ irja a lap, — azzal a nyugtalansággal, melyet Jugoszlávia es ,a kisautón t táplál az ügynek ilyen fordulata miatt. Holott nyilvánvaló, hogy Magyarország jelentése a Népszövetség által megkívánt vizsgálatok eredményéről nem lehet nagyon kielégítő. Laval azt. fogja elérni ezzel a politikával, hogy elriasztja a kisautó ttot Franciaországtól. Végre rendesen! kell a műkedvelői előa Felesleges akadályok, mestersége# brr ve-húrért — A mtsnna k fel katasztert az engedélyezett darabotéból (Kolozsvár, január 17.) Â magyar kultúra és eszme terjesztésének kérdése csaknem egész súlyával a műkedvelőkre és a dalárdákra nehezedik a falvsakban s ezt a nehéz és eléggé nem értékelhető munkát szivvel-Iélekkel végzik műkedvelőink. Lássuk csak mi történik az alatt, attól kezdve, amikor a kezükbe veszik a műkedvelők szerepeiket, egészen addig, ómig megjelenhetnek a közönség előtti Megindulnak a próbák... A faluban, vagy városban a kulturegyesüle- tek, vagy a műkedvelő társaságok vezetői elhatározzák, hogy színre hoznak egy darabot, vagy összeállítanak egy műsort. Néhány példányban legépelik, aztán egyik részét a főszolgabirósághoz, a másik részét pedig Kolozsvárra küldik engedélyeztetés végett a szinészeti felügyelőséghez. Mindennek 21 nappal az előadás előtt kell megtörténnie. A rendezőség pontosan be is tartja ezt a határidőt, sőt gyakran másfél hónappal az előadás előtt kérvényezi az engedélyt. Ugyanakkor a műkedvelők körében megindulnak a próbák. Akik egész napon keresztül hivatalban, vagy munkában fáradnak, este megjelennek a kulturházakban, vagy rosszabb esetben az elemi iskolákban és tanulják, próbálják szerepüket. Hare »z engedélyért. A rendezőség már a kérvény beadásakor drukkolni kezd és állandóan érdeklődik az engedélyezés sorsa felől, hiszen a példa azt tanítja, hogy az engedélyeket túlnyomó részben csak megkésve, vagy egyáltalán nem adják meg. Amint számtalan esetben beszámoltunk róla, a csendőrök és más, vidéki hatalmasságok is örökösen ott állnak, hogy akadályokat gördítsenek a műkedvelők munkája elé. Kezdődik a herce-hurca. A rendezőség százfelé szakad, futkosnak jobbra-balra, kilincselnek a hivatalokban s legtöbbször minden eredmény nélkül, mert apró gondatlanságokon és még gyakrabban a csendőrség, vagy a jegyző- agg rosszakaratán megakad a hosszú hetek túlfeszített lelkiismeretes munkája. Általános engedély bizonyos darabokra. Itt sürgős közbelépésre van szükség. Meg kell találni azokat- az utakat, amelyeken simán, akadályok nélkül lehet eljuttatni egy darabot az, előadásig. Első és talán egyetlen módja az volna ennek, hogy a kolozsvári szinészeti felügyelőség, amely az engedélyeket kiszolgáltatja, ne darabonként éS' esetenként adja meg az engedélyt, Ivar nem' általánosan. Azokat a darabokat, amelyeket a szinészeti felügyelőség előadásra engedélyez, vegyék fel egy listára, s a benne szereplő darabokat minden körülmények között és mindenütt kér- vényezés, akadály nélkül elő lehessen adni. Például, hogyha egyik faluban egyszer előadták a „Sárga csikó“ cimü színmüvet, miért kellene a szinészeti felügyelőséghez legépelve beküldeni ugyanazt á darabot egy másik faluból? Ezeknek a daraboknak egyszersmindenkorra meg kellene adni az előadási engedélyt. A rendezőség a szinészeti felügyelőséghez benyújtott kérvényben csupán azt jelölné meg, hogy melyik darabot akarja előadni az engedélyezett darabok közül s ezzel Kolozsváron js könnyebbé válna a. munka. A népi kultúra előtt szabaddá kell tenni az utakat. Nagyon természetes, hogy Kolozsváron úgy sem olvassák el minden alkalommal a beadott darabokat, hiszen jól ismerik őket. Ezt a könnyítést meg kellene hozni. Ugyanekkor a vidéki hatósá- oknak is, amelyek ellenőrzik a műkedvelő előadásokat, utasítást kell adni, hogy az engedélyezett darabok előadása elé ne gördítsenek akadályokat. A hatóságoknak semmi szin alatt nem lehet céljuk, hogy a műkedvelők munkájában örökösen kifogásolnivalókat keressenek és az sem, hogy az engedélyeket, amelyeket egyszer úgyis csaté megadnak, megkésve küldjék meg. Ezek az újítások a közérdeket szolgálják és mentesitik az illetékes fórumokat is egy egész sereg felesleges munkától. ** ** « » » — Napok óta szünetei a vasúti forgalom Belgrádi és Cjvldék között. Belgrádból jelentik! A Belgrád és Újvidék között megakadt vasúti forgalom még mindig szünetel. A havazás egyre tart. Az Újvidékről szerdán e3tc elindult vonatok még csütörtökön délután sem érkeztek meg Belgrádba. Remélhető azonban. hogy a forgalom még mn teljesen helyreáll.
