Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-19 / 15. szám
E*pvÍ3elöház Tisa pceWA pSAUtA Eumsra: No. Î4.2&6—1327. gsggaaa * ta I-182?. I BUDAPEST V. • #' Szombat, 1935, jamitr* Î9* — 4r« 3 I«/ t '• '• * Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: egy évre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARBAlái uu\ XVIII. ÉVFOLYAM. - 15. SZÁM, Felelős szerkesztő: SZÁSZ EÎTDKE. .Szerkesztőség, tUadóhivata! és nyomda: Clgj Karon L. Fop-ueca 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím; Clnj, posta fiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem îs őriz meg a szerkesztőség§ ti 1Yos ölleailélcdk a Saar-Itérclés népszUvelsséffi tárgyalásai* J^eaacSísSi a?. óSadlás lerminusaţ Itass« sa* a Saar»t©FŰl©i erőd-eittelt lebontása Ss akadályoz:*;® a ítéScé® sssecp’ ««jyezésí .4« össze® érdeke .1 ssilaasaöls: vozeíő-polí* tikosa* Cresifbe érkozKelc« bogy részt vas ţşyss^ek Európa dí'stSö problesssáiraak; ©Iiesté*ésénéf Franciaors2Eéfj©! erősen siycaff fal® ralija a magatartása Borús fellepek Gsnfben Pár napig aztán igazán Genf a világ közepe. Az államok diplomatái és külügyminiszterei úgy sietnek a Népszövetség központjába, mint a mohamedánok Mekkába és mindegyik azt reméli, hogy az ingadozó mérleg az ő javára billen s az a középutas politika, amire Laval és Mussolini Rómában felesküdtek, visszatolódik a hatalmi diktátum tizenöt évig uralkodó, ellenvéleményt nem tűrő álláspontjára, A francia sajtó máris félrevezetésről beszél: hogy merték azzal altatni, hogy a Sasi-vidéken jelentékeny számú francia kisebbség él és a népszavazás 2000 francia szavazatának kellett jönnie, hogy megismerje az igazságot. Amiben a francia sajtónak kétségkívül igaza Is vári, dfe ez nem lehet ok arra, hogy a tényleges számbeli arány becsületes konzekvenciáit megtámadja. Olyan egyszerűnek látszott minden Róma után! Már-már hinni kezdtük, hogy a káosz és a mindenáron való ellenségeskedés helyét átveszi a jószáudék, egymás kívánságainál "jóhiszemű mér. legelése. És most kezdenek napvilágra jönni a rejtegetett sebek. Egymásután bizonyítgatja mindenki, hogy ezeket a- sebeket nem szabad begyógyulni hagyni, sőt ellenkezőleg, tovább kell piszkálni, hogy minél jobban elmérgesedjenek. A receptet már ismerjük. Jönnek a fenyegetőzések, visszatér az ultimátumok divatja. Ha nem igy lesz, hanem amúgy, akkor-felcserélődnek az orientációk. Jugoszlávia már mutatott is Ízelítőt, amikor a SaarHkérdés tárgyalásának első periódusában a német kívánságok feltétel nélküli teljesítését támogatta. A marseillei kérdés ügyében is vihar fenyeget, mert Jugoszlávia nem hajlandó az egyszerű tudomásulvételt megszavazni, ő még ' tovább szeretné feszegetni a kérdést; piszkálni a kelevényt, hadd legyen belőle mérges: és mérgező hatású tályog. A szépen megindult gyógyulási folyamat tehát,'.kezd visszafejlődni. Ha csak az nem következik Ije, mint a jugoszláv-magyar viszály népszövetségi tárgyalásánál, amikor az utolsó pillanatban mégis csak győzött a jobb belátás. Genfben a külügyminiszterek készülnek > a nagy tornára, pedig be kellene látniok, hoigy a megcsontosodott elméletek recitálásánál helyesebb nt a közvetlen eszmecserék rendszere, ami, ha következetes tervszerűséggel folyik, az úgynevezett nagypolitika számára is kedvezőbb légkört teremt, Itt van például a cşak most befejeződött román-magyar kereskedelmi konferencia, amely Manoîescu Strunga nyilatkozatai szerint kitűnő munkát végzett és nagyon sokat tett a két ország kapcsolatainak megjavítására. Manoîescu Strunga nem tartozik a román diplomácia legelsővonalu gárdájába, első Ízben kapott miniszteri tárcát. Manoîescu Strunga bizonyára azt hitte, hogy Mussolini és Laval kezdeményezése nem ismerhet visszatekintést a múltba és ezen a plattformon elindulva egészen könnyen meg tudott egyezni Magyarország delegátusaival, t Mai nyilatkozatában például elárulta, hogy a két szomszédos ország export-politikája nem fogja keresztezni egymást, sőt éppen ellenkezőleg: támogatni fogja egyik a másikat a közös cél érdekében. Vájjon mit szól hozzá Manoîescu Strunga, hogy amíg ö -Becsben továbbépítette a római békemüvet,. addig Genf (Genf, január 17.) A Saar-vidéki népszavazás után világszerte jelentkező fellélegzés azt a reményt keltette, hogy most már sietve fogják folytatni és betetőzni Laval és Mussolini római békemüvét. A Saar-kérdés azonban a népszavazás után nemhogy egyszerűsödött volna, hanem még Jconiplikálúdott. Ellentétek vannak az átadás terminusával és á visszacsatolás technikai lebonyolításával. A marseillei magyar emlékirat kérdésének gyors elintézése élé is nem várt nehézségek (Genf, január 17.) A ,.Matin’’ híradása szerint Berlin, Genf és Róma között állandó telefonösszeköttetés van és izgalmas beszélgetések folynak U Olaszország, Németország és a népszövetségi tanács között■ A lap szerint az Aloisi elnöklete alatt működő hármasbizottság azt a javaslatot terjesztette volna a tanács elé, hogy a Saar-vidék átadásának napját március ben minden kezd a viszályára fordulni? . Vájjon, csak rémeket látnánk, vágy-egy v átmeneti helyzetrosszabbodás tesz . tennüiiketr pesz- szimistákká? Adja Isten, hogy igy legyen és Géni gördülték, A kisantant államok egyike, Jugoszlávia a német orientációval kacérkodik, ami érthetően idegesíti Franciaországot. A fokozódó nyugtalanság miatt a Népszövetség többször félbeszakította tanácsülését, holott azt lehetett remélni, hogy a gyakorlati megoldás formalitásai zökkenés nélkül nyernek pár nap alatt elintézést, A genfi helyzet uj fordulatáról ezek a jelentéseink számolnak be: a február í-jei terminushoz ragaszkodott. A hármasbizottság javaslatát teljes egészében a német kormány elé terjesztették, azonban valószínűnek látszik, hogy Németország nem fogadja el azt, harem ellenjavaslatot tesz. Mégha a bizottság által javasolt időpontba bele is egyeznék, semmi szin alatt nem hajlandó beié: egyezni abba,, hogy a versailjesi békeszerződés 42—44. szakaszai élteimében kötelezve legyen a ne bonyolítsa tovább, hanem juttassa végre dűlőre Európa vitás problémáit. Adja Isten, hogy Mussolini és Laval nocsak Rómában, hanem Géniben is győzzenek. A S»ar«vGdéBsi eröoíök ©s vasulvoneiak felbontását Itövelezi Franciaországi (Genf, január 17.) A Saar-vidéki kérdés elintézése elé újabb nehézségek gördültek. Né* metország elfogadta ugyan a Versailles! békeszerződés katonai záradékának intézkedéseit a Saar-területrc vonatkozólag, de ugyanakkor kijelentette, hogy a Saar-vidéken levő erődök és vasútvonalak lerombolásába semmi körülmények között sem egyezik bele. Követeli továbbá a Saar-vidék azonnali átadását. Franciaország feltételei abban állanak, hogy a Saarbrückentöl Lndwigshaíeníg terjedő vasútvonalat bontsa le Németország, továbbá ne vezesse be a Saar*vidékre az önkéntese munkaszolgálat rendszeréit, Saarbniekenben ne építsen uj repülőteret, végül pedig 10 méternél szélesebb autóutat sehol se építsen ki a Saar-vidék területén, meri a rendkívül széles autóutak stratégiai célokra kiválóan alkalmasak. A kérdés körül felmerülő nézeteltérések, amelyek még a délutáni órákban sem simultak el, arra kényszeritették a tanácsot, hogy ülésének 4 órára tervezett megnyitását a nap későbbi szakára halassza el, A* áfadíás lena’naséban sena eţfyexief* mé«jr *»©g 1 ve! állapítsák meg. A német kormány viszont «**#**&*#*&&****$•
