Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-17 / 13. szám
C&títöriök, fanuáv if. — Arm r v ,üej. öhá2 BUDAPEST V. I Ttia şeatali jiîâtilâ. Sa ausa«r*; Ne. 1«27 OTrr^.^T,TOI.,, .... Előfizetési árak belföldön: Egísz'l6||w> SOJhifélévre 400. negyedévre 200, egy bóra 70 lej. Magyarországon: egy évre SO, félévre 35, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.60 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYAKPÁiiTI LAP, XVIII. ÉVFOLYAM. - 13. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ E SÍDBE. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Ciul Baron L, I’op-ucca ö. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség. §@'0i sgsialák abszolul többség Németország javára A S?$ar»ifidéit népe ®s ©gést éffe t ébren iölíölie és ieifhatsiian Örömujjongással üMepeiie a német gy#» zsimet — Ax e .keseredett szeparatisták pucesra ke* szüzek, de a rendőrség raj ukütöti és l&tartéstaita a vexeiőket — A francia $ajfö őrömét feiexl kis csak ettél fái, hogy emíiránsok r>a§y tömeg© meg- ;. . r rohan?© Franciaországot Hitler rádidbosiédében megismételte azt a kijelentését. hogy Németországnak többé nincs területi követelése Franciaországtól A Sáar-vidéki népszavazás eredményét ma délelőtt végre hivatalosan is közzétették. A csatlakozás híveinek többsége nem meglepetés, csak a lehengerelő arányszám múlta" felül a különböző forrásból eredő jóslások szám- oszlopait. A franciák 65 százalékos horoszkóppal kezdték cs felmentek nyolcvan százalékig* a végső konklúzió pedig pontosan 90.08 százalékot mutatott. Az a 48.000 lélek, akinek a francia sajtó már eleve emigráns sorsot szánt, kísértetiesen precíz számot adott, mert a status quora és a franciákra leadott szavazatok végösszege csakugyan 48.000 és egynéhány. - A Saar-terület átadása a népszavazás után már igazán csak formaság. A Népszövetség, ságához. A végső sxavaiáil arány (Saarbrücken-, Január 15.) A szavazatok összeállítását reggel 5 óra 20 perckor, a mi időszámításunk szerint 7 óra 20 perckor fejezte be a bizottság Rhode elnök vezetése alatt. Az eredA szavazásra jogosultak száma 539 541 volt. Leadta szavazatát 528 005 szavazó, vagyis a szavazók 97.09 százaléka. A szavazatok a következőképpen oszlottak meg? Érvénytelennek nyilvánítottak 2249 szavazatot. A status quo mellett szólott 46.513 szavazat, vagyis az összes leadott szavazatok 8,87 százaléka, Franciaországra szavaztak 2127-en, vagyis az összszavazatok 0.04 százaléka, végül Németországra 477119 szavazat esett, amely szám az összszavazatok 99.98 százalékát teszi ki. amely a népszavazást olyan pártatlanul vezette le, bizonyára megtalálja a formát arra is, hogy a visszacsatolás gyorsan és a viharanyag elkerülésével történjék még. Hogy Francia- országban is ez a tendenciái, azt a francia lapok koneiliáns kommentárjai is bizonyítják. Annál is inkább, mert Hitler most már félreérthetetlenül nyilvánította ki, hogy ezek után területi vita nem lehet a két orsság között. A Saar- vidék kérdésének megoldása tehát mindkét felet kielégítheti: Németországot, mely visszakapta az ország integráns részét és Francia országot, amely hatalmas pillért kapott biztonményről több jelentés számolt be, melyek azonban csak jelentéktelen eltolódást mutattak- A hivatalos eredményt reggel 8 órakor (nálunk tízkor) hirdették ki a következőképpen: A német büszkeség* Németországban minden templomtoronyban érákon át zúgtak a harangok és ezzel is azt a nagy nemzeti eredményt ünnepelték, amit a saar- vidéki népszavazás hozott. Hálaadő ünneplése volt ez annak az örömnek, hogy a nemzettestből tizenöt esztendővel ezelőtt kizárt tömeget az ország, a nemzettörzs ismét keblére ölelheti. Ünnepeli az egész németség azt a hűséget, amivel a tizenöt éven át idegen uralom alatt állott lakosság erre a döntő szavazási napra felkészült s aminek a nemzeti öntudatosságáról az egész világ előtt méltóságteljesen tanúbizonyságot adott, A birodalmi vezér az egész németség nevében mondotta ennek a saar-vidéki népnek: büszkék vagyunk reátok. Németország és minden német büszke erre a népre és ennek a népnek a vallomástételére. Olyan nemzeti büszkeségről zugnak a német harangok,' amelyről csak elismeréssel szólhat mindenki, az is, aki ellenfélnek érzi magát és az is, aki rokon- szenwel figyelte ezt a felvonulási. Ahogyan ez a szavazás lefolyt, amilyen magatartást az a lakosság tanúsított, arra valóban és joggal büszke lehet a német nemzet. Amilyen komoly elszántsággal, közelből és tengereken túli rengeteg távolságból, ifjak és vének elzarándokoltak hitet, tenni a szavazásra jogosultak, abból tanulhat a világnak sok más nemzete. A Francia- országra esett pár ezernyi, számba sem vehető szavazat nem azt mutatja, hogy azok a franciák, akik azon a területen illetékesek, ne szavaztak volna le, habár már a megelőző néphangulatból érezhették, milyen elenyésző csekélység a néptengerben az ö számuk. A végeredmény szerint aligha akadt valaki, aki a szavazást elhanyagolta volna. Ha volt francia, aki annak tartja magát, az is megtette a maga hitvallását. Az eredmény arról adott fényes bizonyságot, hogy öntudatos polgárságot el- nemzetiűtlcniteni nem lehet. A háború után meggazdagodott Franciaország sokkal nagyobb polgári jólétet ígért és mutatott a saar-vidéki bányák és gyárak népének, mint a megnyomorított, munkanélküliség kigyőgyithatatlannak látszó súlyos betegségben szenvedő Németország. Ha igaz volna az a pusztán materiálist a elmélet, hogy ott van a haza, ahol könnyebb a. boldogulás, akkor ma Németországban nem az örömünnep, fényének lángjai - csapnának fel az égig, hanem gyászharangok szomorú kongass- verne fel zajt Európában. De ha ez így volna és ez volna az igazság, akkor nem fordulna az egész világ olyan megbecsüléssel a német nemzet felé, mint amilyen nagy az elismerés ma, a nemzetközi fórumokon és a többi nemzeteknek a közvéleményében. A hazát nem: a jobb munkabér, a jövedelemtöbblet adja, mert ez nem elég a boldogsághoz, hanem, a lélek. Az emberek ma már nem gulaépit.ő rabszolgák, nem számozott kulik, hanem lélekkel kitöltött, emberi életet akarnak. Értéket kívánnak jelenteni a társadalomban s ezt nem érhetik el nemzeti hovatartozás nélkül. Akinek nincsen nemzete, annak a se- honnai bitangolása nem tarthat megbecsülést senkinek a részéről. Mit szólanának ma Londonban, Gertiben, Nevvyorkban és Parisban az olyan saar- vidéki lakósokhoz, akik azt mondották volna, hogy „mi jó németek vagyunk ugyan, de- a körülmények és életmentő feltételek miatt ezúttal mégis Franciaországra szavazunk“ ? Aligha akadna komoly vélemény, amely az ilyen magyarázat előtt kalapot emelne. Nem a magyarázkodásban, hanem a próbatétel cselekedeteiben lehel: valamely nemzethez tartozni. Az olyan odaiarto- zás, amely az öntudatos cselekedetekben nem nyilvánul meg minden alkalommal és mindig, értéktelen, a nullával egyenlő, mint ahogyan értéktelen és nulla az ilyen embereknek az egész, élete az emberi társadalom részére. Németország és á német nép büszke lehet n saar-vidéki nép re.. Ez a nép megmutatta, hogyan kell számolnia a világnak a német nemzeti öntudattal. De az elismerés általánossága tanúsítja, hogy csak ilyen, öntudatos cselekvőkészség jelent hasznot, a nemzetek számára és. csak ezzel lehet emberséges ember a földnek halandója,
