Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-16 / 12. szám
Képvisel 6báz BUDAPEST V ilÉt Sasa gíwt&SA fJ&tiä. to erase».: Ke. 34286—S»ÍT, Äiffrif*I, m$S, jfmnuú* iß, - Arm 3* W iüofizatésl árak belföldön: Égés* évre SÍK), félévre 100, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon; egy évre SO, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ihász elárusító kioszkjaiban. OBSZÁGOÜ MAÜYAKFAIUÍ LAi', XVIII. ÉVFOLYAM, - 12. SZÁM. Felelős szerbesztő: SZÁSZ ENDBA Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomdai Ctaj Barom L. Bop-ucca 5. szám. Telefon: 508. — levélciíiu Cluj, postaiiófe 101. szám. Kéziratokat senkinek sem leüld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőségA Saar«vidéki példa \ Saar-vídék-N émelorizágé A legnagyobb rendbe**» fegyelnaeeei fséggel folyt I«! m ViaaÁriBmpii aépn*mssw&mém — Ä franc?» sajt© megáll®* pl!,}». íiogy ®esn|»i£éí© sxavaacósora bciq feli*3k még ilyet» aaaérSéfclíCf» elegei » s*«vo*Así feBieleaseitségnels. Egyediül IVeiiXciircVaenbera voltáig bísebb ifiCíffetsselr Sá®ss*on. repllIoa^épei> utaxoftl fiaza* tmofpy «t német ysujo$|*s&*k€ţ Itérfléaréi az «au- «fol mivainísktertanacsbaxi megtárgyalja A Saar-vidék sorsa eldőlt. Tizenöt évig állott a Népszövetség felügyelete alatt Európának legsűrűbben benépesült része, amely még igy is 'fsak mintegy S00.000 lelket fogad be, azonban a franciáknak és németeknek a történelem folyamán gyakran volt vetélkedés tárgya. Napóleon annakidején Franciaországhoz csatolta és a magánkézben lévő bányákat állami tulajdonoknak nyilvánította. A visszacsatolásnál a németek jóváhagyták Napoleon tulajdonjogi döntését, természetesen azzal a különbséggel, hogy azóta a Saar-vidék felbecsülhetetlen értékei nem a francia, hanem a német állam tulajdonában vannak. A győzelem mámorában Clemeneeau az erőszak g&gáit akarta rátenni a kezét a Saar-vidékhe és amikor, főleg Anglia ellenállásán meghiúsult ez a terv, Franciaországnak meg kellett elégednie azzal, hogy legalább tizenöt évre biztosítsa magának a Saar-terület kiaknázását. Bizonyára úgy gondolkozott és azt remélte: tizenöt év nagy .idő, « alatt bőséges alkalma lesz a terület lakosságát a maga oldalára hajlítani. Az elmúlt tizenöt esztendő csakugyan szolgálni látszott a francia reménységeket. Különösen a hitlerizmus, amely radikálisan letörte a német kommunizmust, ugyanakkor azonban a katholikusokat is kultúrharcba vitte' bele. Márpedig a Saar-vidék lakosságának túlnyomó része katholikus és hozzá ipari munkás. A franciák propagandája és céltudatos tevékenysége arra irányult, hogy hosszabbítsák meg a status quot s vele azt az állapotot, amely a Saar-vidék nyersanyagát és hatalmas gyáriparát, továbbra is a francia gazdasági élet vérkeringésébe vonja. Be kellett azonban látnia, hogy végeredményben a nemzeti érzés nagyobb tényező a népek életében a gazdasági jólétnél is. De még a világnézeti kérdéseknél is. Mert lehetnek a Saar- vtdékiek katholikus centrumpártiak, kommunisták, vagy szocialisták, de elsősorban mégis csak németek. Aminthogy például csúfos fiaskóba fulladt annakidején Baranyában az emigránsoknak az a kísérlete, hogy szakítsák el Bécset és Baranyát Magyarországtól és független köztársaságként kormányozhassák a magyarországi kormányzati rezsim számukra nem rokonszenves uralma aiatt. ’Azoknak, akik a nemzeti érzés szentségét profanízálni akarják és mindent gazdasági okokkal magyaráznak meg, alapos lecke a Saai—vidéki népszavazás. Azt bizonyítja, hogy a tömegek elfordultak azoktól, akik pusztán észokokra hivatkozva tagadják a nemzet fogalmát, Akik az anyagi haszon kedvéért elárulják őseiket, tradícióikat, nyelvüket, kultúrájukat, mindent eladnak egy tál lencséért a bibliai Ezsau módjára. A Saar- vidéki németek megható kitartása és fegyelmezettsége intő jel lehet a mi Ézsauinknak. Sajnos, nálunk is bőven akadnak, akik máról-holnapra nevet és nemzetiséget változtatnak, pedig őket nem fenyegeti közvetlen megtorlás a magyarságukért, legfeljebb nehezebbé teszi ez a tehertétel egzisztenciájuk biztosítását. De nem mindannyian igy, yagyunk ezzel, magyarok? Szabad-e megalkuvásból, kényelmi szempontból árulónak lennünk? A Saar-vidék népe megmutatta, hogy nem szabad. Intőjel a mi árulóinknak és felemelő, lelkesítő példa a magyar öntudat áldozatkész közkatonáinak {Saarbrücken. január 14.) Vasárnap lezajlott a Saar-vidéki népszavazás kifogástalan rendben, úgyszólván incidens nélkül. Igazi német fegyelmezettség jellemezte ezt a választást, amelyen a lakosságnak körülbelül kilencvenöt százaléka szavazott ie. Olyan rekorderedmény ez, mely szokványos választásoknál elképzelhetetlen, de hasonló, területek sorsáról döntő népszavazásoknál is példátlan. A végeredményt lapzártáig még nem publikálták, de nem vitás, hogy a Németországhoz való csatlakozás nagy többséget kapott. Találgatni nem lehet, de nem is ildomos, azonban még francia források is hetvenszázalékos többségre számítanak. Ez a hetven százalék azon(Saarbrücken, január 14.) Vásárnál) este 10 órakor ért véget a népszavazás a Saar-videken. A saarbriiekeni Arthurg-kázban 860 körzetből gyűjtötték össze a szavazatokat. Saarbriiekeii- ben 140 sza vazóhelyisógben folyt a szavazás. Á népszavazás zavartalan lebonyolítására tömegesen érkeztek autók s Saar-vidékre. Szombaton és vasárnap 1150 magánautó, 112 társas- autó. 198 teherautó és egészségügyi kocsi ment át a határon, hogy a német front szavazóinak segítségére legyen. Erre szükség is volt, mert a népszavazásnál nem a mostani, hanem az 1919 junius 16-iki lakóhely volt az irányadó s igy sok szavazónak kellett a zord, hófuvásos időben igen messzire utaznia, vagy gyalogolnia, hogy leszavazhassonMetflsaró jelenelek a szavazásiig 1 Saarbriiekeni jelentések, mint érdekességről számolnak be. arról, hogy a saarbriiekeni Müllerek számára két külön szavazóhelyiséget kellett fenntartani, mert 1481 Müller nevű egyén él a városban és környékén. Rhode, a saarvidéki nemzetközi szavazóbizottság elnöke egész nap autóval száguldott egyik kerületből a másikba, hogy személyesen vizsgálja felül a szavazások szabályszerű mohán lehet hetvenöt, sőt nyőtcvamzásalékos &.* Tárgyilagosan meg lehet állapítani, hogy a nagy német többség a béke szentpontjából is kívánatos voll, mert a Németországra, kedvezőtlen eredmény olyan mély lehangoltságot és elkeseredést idézett -volna elő a németeknél ami csak a helyzet elmérgesedéséhez vezetett volna. Hitler több Ízben kijelentette, hogy a Saar-vidék az utolsó vitás területi ügy Franciaország és Németország közölt s a Saar- vidék gyors átadása — ami most már biztosítottnak tekinthető, — közelebb fogja vinni Európát a .kedvezőbb atmoszféra kialakulásához. netét. A német front szigorú parancsot adott ki hi veinek, melyben eltiltotta őket a szavazás ideje alatt a beszédtől. Ezzel nyilvánvalóan azt akarta elkerülni: nehogy „Heil Hitler“-rel köszöntsék egymást a szavazók,, mert ez tilos propagandának számított s a szavazat meg- seinfnisitéSét vonta maga után. Megindító volt az a kötelesség teljesítő buzgalom, mellyel a Saar-vidékiek a szavazó urnák elé járultak. A betegek egész tömegét hozták hordágyon a szavazőhelyiségek elé, a szavazók között nem egy 80—99 éves aggastyánt lehetető látni. Saarbrückenben' egy 95 éves asszony szavazott le. Hansstadtban egy idősebb asszony véröm lést kapott a szavazó helyiség előtt. de- ennek ellenére sem engedte, hogy kórházba szállítsák, mielőtt le nem szavazott. Végre is sikerült az urnához járulnia. Alighogy leadta szavazatát, összeesett, és meghalt. K«*p f»lőgé*»em SanţffiaiSói Saarbrlickenbe A német front hívei nagy ümin,illésben re szcsitették Mondenachné Meyer Ida Sanghajban lakó német asszonyt, aki a legutolsó percekben, nehéz akadályok legyőzése után repülőgépen Es le tixig Sarlóit n «»©rá«»®
