Keleti Ujság, 1934. december (17. évfolyam, 276-300. szám)

1934-12-14 / 287. szám

4 KUíTtUfSXB XVII. ţVFOLYAM, 29?. SZÁM Váratlan felmentés a nagyváradi adóboncsalók ügyében Indokolás : az államot károsodás nem érte (Nagyvárad, december 12) A nagyváradi törvényszék ma hirdetett ítéletet az annak­idején nagy port felvert adóboncsalások ügyé­ben. Mint ismeretes. Nagy István, Oros Va- sile. és Pite Tódor, kik a pénzügynél voltak alkalmazásban, azt a visszaélést követték el, hogy mintegy 800 ezer lej 1931. évre adóba befolyt összeggel bonokat vásároltak, termé­szetesen sokkal olcsóbban és azt százszázalé­kos értékben könyvelték el a pénzügyigazga­tóság könyveiben. A különbözetet pedig, hár­muk között szétosztották. A törvényszék ma délelőtt hirdetett Ítéletet és általános csodál­kozásra felmentette a vádlottakat■ Azzal in­dokolták meg a felmentést, hogy az államot tulajdonképpen károsodás nem érte, mert annyi, mintha a készpénzfizetők is adóbonnal fizették volna tartozásukat. Az Ítéletet az ügyész megfellebbezte. UJ TECH NI KÁVAL nem drágább, csak jobb, ' " I ' = mint bárhol! Otvennégyszeres csalással és hétrandbell sikkasztással vádolnak agy ismert szatmári bankárt A bankalapításra kölcsönvett pénzeket beté­teknek mondja Róth bankár (Szakmar, december 12.) Ma kezdte tárgyalni a szatmári törvényszék Róth Lajos bankár bűnügyét. Tisztviselői tettek ellene feljelentést óvadéksikkasztás óimén. Azonkívül igen sok betétes ia feljelentéssel *élt a esődbe ment Róth- hankház alapitója ellen. Annakidején Róthot vizsgálati fogságba helyezték, majd kaució ellenében szabadon bo­csátották, de az évek óta húzódó pert a tanuk és a vádlott meg nem jelenése miatt nem lehe­tett lefolytatni. Ma végül elöveaették-ngy a .vádlottat, mint a tanukat, számszerűit harmincat és a közön­ség óriási érdeklődése mellett végre kezdetét vehette a nagy pör letárgyalása. A vádirat szerint Rótli Lajos a bankház több tisztviselőjének kaucióját és betétjeit el­sikkasztotta. továbbá a kis betétesek közül f>4-en nem kapták vissza betétjeiket.’ A' vádlott bankár tagadja a terhére rótt bűncselekményeket és azt állítja, hogy a tiszt­viselőinek nem garanciaként volt bent a pénzük, hanem mint betéteket kezelték azt és igy őt nem terheli felelősség, inert csődbe ment bank nem köteles a betéteket visszatéríteni. Ezutátv o legnagyobb károsult kihallgatása következett. Mersa Kálmán, a bank tisztvise­lője egész örökségét. 250 ezer lejt adott át Rótli nak, hogy ennek ellenében állást kapjon, a bankban. Azonkívül 70 ezer lej bankbetétje is volt. Róth Lajos azt,állítja.' hogy a.negyedmillió lej is'csak betét volt.'a kaució nyugtát pedig, amelyet erre Merza a bíróságnak felmutatott, közönséges hamisítványnak aposztrofálta. Marsának tanúi vannak, 'hogy a kaució nyugta Róthiól származik s igy a délutánra halasztott tárgyalás igen . érdekes folytatást igér. Meghalt Ló kg Jenő m«rosvAsa r/ielyi g im nAziu mi igazgató (Marosvásárhely, december 12.) Fájdalmas veszteség érte a marosvásárhelyi róm. kath. gimnáziumot és Marosvásárhely magyar tár­sadalmát. Pár napos betegség után meghalt Lók:y Jenő gimnáziumi igazgató. A világhá­ború poklából hozta magával betegségének a csiráját, mély most, alig 44 éves korában, fér­fikarának a delén, igazgatói működésének a legnagyobb felelősséget hordozó s éppen azért a Jegacélosabb munkát igénylő periódusában tett pontot tartalmas életére. Lóky Jenő nem­csak a kát. gimnázium élére állított igazgató és kiváló felkészültségű tanár volt, hanem egy dervis kedélyű, megnyerő modorú, jóságos szivü, szeretetreméltó, közmegbecsülésnek ör­vendő társadalmi ember, aki sohasem hiány­zott onnan, ahol a magyar ifjúság jövőjéért, a magyarság erkölcsi, társadalmi és anyagi ja­vaiért valamit tenni, vagy áldozni kellett. Gim­náziumi ünnepélyek alkalmával mondott- beszé­dei mindig mély nyomokat hagytak a tanuló ifjúság és a közönség lelkében egyaránt. Tagja volt a Magyar Párt elnöki tanácsának, vala mint a régebbi, választott városi tanácsnak la. Lóky Jenő Németujváron született az 1890. év műre. 18-án. Egyetemi tanulmányait Ko­lozsváron végezte s a latiu és történelem szak­csoportból szerzett képesítést. Végig küzdötte a világháborút és 4 évet töltött orosz fogság­ban. A háború alatt súlyos veseoperáción esett át és halálát most ugyanez a baj okozta. Meg­maradt félveséje is felmondta a szolgálatot. Tanári működését az udvarhelyi főgimnázium ban kezdette, honnan az 1928. év augusztusá­ban a marosvásárhelyi főgimnázium igazgatói székébe helyezte át egyházi főhatósága. Azóta itt fejtette ki hasznos munkásságát. Kedden délben fejezte be példátmutató vallásos életét a szentgyónás elvégzése és a haldoklók szent­ségének buzgó felvétele után. Feleségén, fián és kislányán kívül a katholikus intézetek nö­vendékei és a város egész magyarsága fogják utolsó útjára kísérni az elhunyt Lóky Jenő igazgatót. Tudnivalók arról, hogy kik nem kötelesek útadót fizetni A Magyar Párt kolozsvári tagozatának jogügyi irodája a közönség felvilágosítása vé­gett adta ki az alábbi közleményt, az útadó törvény kötelezettségeiről. A Monitorul Oficial ez évi 272-ik számá­ban kihirdetett törvény értelmében az útadó alól mentesítve vannak: A 1. A hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiár- vak és tényleges szolgálatot teljesítő katonák úgy földbirtokból, mint házból, ipari, vagy kereskedelmi, vagy egyéb foglalkozásból eredő mindennemű jövedelmeik után. (1932-ik évi április 22-iki törvény 29. cikke.)* 2. Az özvegy asszonyok és 21 éven aluli, vagy 60 éven felüli férfiak és nők. de csak a földbirtokból eredő jövedelmeik után és csak az esetben, ha a földadó alapjául megállapí­tott évi jövedelem 3000 lejt nem lialád meg. (1932 nov. 19-iki törvény 1 cikke.) Az adóügyi hatóságok ezen utadómentessé- gcket az érdekeltek minden külön kérése nél­kül hivatalból kötelesek figyelőéibe venni, de ezt a kötelezettséget nem teljesitik. Ez a mu­lasztás azt eredményezi, hogy behajtják az út­adót azoktól is, akiknek ez alól a törvény mentességet biztosit s mindazokat, akik a men­tességre hivatkoznak, arra utasítják, hogy köz­ségi bizonyítványokkal igazolják az utadó- meütesség alapjául szolgáló tényeket s e cél­ból Írásbeli bélyeges kérvényeket nyujtsának be. csatolva ahhoz a kiadandó igazolvány bé­lyegeit is. E kérvények és bizonyítványok fel- bél,végeztetésé is törvényellenes, mert az eset­ben. ha bármely jogosult az utadómentesek sorából a hivatalból való összeíráskor tévedés­ből ki hagyatna, a mentesség elismerését bé- lyegnientes beadványban kérheti a Monitorul Oficial 1927- évi április 29 iki számában kihir­detett hélyegtiirvéii-y 22. cikkének 18. pontja értelmében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom