Keleti Ujság, 1934. december (17. évfolyam, 276-300. szám)
1934-12-10 / 284. szám
2 KEiETiUrsm XVII. ÉVFOLYAM. 28Í. SZÁM. látszik azonban, hogy ezt az éberséget elmulasztották. Franciaország nem akarja a szenvedélyeket továbbfütcnl, de jóvátételt köve- , te] a jugoszláv nép számára az igazság és a kölcsönös jóakarat szellemében. „Le kell vonni a következtéié st V Azonban a tanács tevékenysége nem merülhet ki a mult megvitatásával, hanem a jövőre nézve is intézkednie kell. Erxenézve alapot ad a népszövetségi alapokmány 10. cikke, amely a tagállamokat kötelezi, hogy kölcsönösen tiszteletben tartsák és megóvják egymás területi épségét és politikai függetlenségét. Továbbá, hogy tartózkodjanak olyan tevékenységtől, amely veszélyezteti más államok területi épségét és politikai függetlenségét és megtiltja, hogy területükön olyan tevékenységet tűrjenek meg, amely veszélyezteti más államok területi épségét és politikai függetlenségét. Ebltöl kell levonnia a tanácsnak a következményeket. Nem a menedékjog korlátozásáról van szó, hanem olyan formának megtalálásáról, amely a politikai bűnök elkövetését megakadályozza. A francia kormány közelebbről konkrét javaslatot fog errenézve benyújtani a tanács- . hoz. Uj vizsgálatot vár a magyar kormánytól Bármilyen egyezményeket is kössenek azonban, Jugoszlávia vesztesége pótolhatatlan. A tanácsnak kötelessége a békét megóvni és felderíteni a marseillci merénylet körülményeit. A magyar kormánynak uj vizsgálatot kell levezetnie s akkor adja meg njabb válaszát. A politikai gyilkosságok a civilizációt és a békét veszélyeztetik, a tanácsnak cselekednie kell, meg kell nyugtatnia a sértetteket és el kell készítenie a terrorizmus leküzdésére vonatkozó nemzetközi szabályokat. Aloisi szerint a legsürgősebb a kölcsönös bizalom helyreállítása Laval után Aloisi olasz fődelegátus szólalt fel. Beszédében csatlakozott ahhoz a tisz- teletmognyilvánuláshoz, amellyel a világ Sándor király emlékének adózott, aki nemesen töltötte be tisztjét háborúban és békében. Ugyancsak csatlakozott a Bartkou emléke iránti tiszteletadáshoz, majd igy folytatta: Mussolini Milánóban éppen az idén szögezte le tántoríthatatlan akaratát a béke megőrzése mellett Azzal a súlyos váddal szemben, amely a becsületes és lovagias magyar nemzetet sérti, Magyarországnak nemcsak joga, hanem kötelessége is kérni— amit különben meg is tett —, hogy a tanács azonnal tárgyalás alá vegye a kérdést. A magyar nemzet igazságának és becsületességének tudatában büszkén visszautasította az alaptalan rágalmakat. Nincs olyan nemzet, amely anélkül, hogy meg ne sértené az önmaga iránti tiszteletet — amely nélkül egy nemzet sem létezhetik — továbbra is megmaradjon ilyen súlyos vádak alatt. Ugyanazok az okok, melyek a sürgősséget indokolják, súlyosan esnék latba az igazság kiderítésénél is. A tanács most mindkét felet meghallgatta. Tehát meg kell nézzük, hogy tulajdonképpen miről is van itt szó. A felsorolt vádakkal kapcsolatban két teljesen különböző időszakot kell megkülönböztetni. Az egyik az 1S34. julius 24-e előtti idő, a másik ezzel a dátummal kezdődik és a marseillei merénylettel végződik. Lényegbevágó an fontos ennek a két időszaknak egymástól való elválasztása. Éppen ezért véssük jól emlékezetünkbe. Az első időszakban olyan események történtek, amelyeknek jogi és politikai jelentőségét hangsúlyozni kell. Á sorozatos diplomáciai jegyzékváltásra gondolok, amelyek a belgrádi aláírással végződtek. Az 1934. julius 24-én aláirt diplomácia jegyzék előtti időkre visszatérni jogilag nem helyén való. A tanácsnak tulajdonképpen csak az ezutáni dolgokkal kellene foglalkoznia. Éppen ezért elég lett volna, ha a magyar kormány igen tiszteletreméltó képviselője csak a jegyzék aláírása utáni időkkel foglalkozott volna beszédében, de hogy minden kétséget eloszlasson, jónak látta, ha az azelőtti időkre is kiterjed beszédében. Az azelőtti időknél két fontos körülményre hivatkozott. ‘As egyik as, hogy a magyar kormány 1936-ban megnemtámadási szerződést ajánlott fel Jugoszláviának, a második pedig, hogy ígéretet 'tett arra nézve, hogy a Magyar rendőrség mindig a legalaposabban eljárt olyan ügyekben, amelyekben a jugoszláv rendőrség felkéri. Ezekhez még hozzá kell vennünk a júliusban aláirt egyezményt is. Ezután ’Aloisi a revsáonizmus és terrorizmus összekapcsolását cáfolia s hangsúlyozza, Élvezetei szerez a sport ha felszerelése kifogástalan. Mi szavatolunk az általunk eladott felszerelésért! „ARENA“ sportszaküzlet, C!uj, Piafa Unirii 4. ** _-____________„__________._______ hogy ez a két dolog kizárja egymást, Olaszország elsőnek ismerte el, hogy a szerződéseket a változott körülményekhez alkalmazni kell s azért nem engedheti meg, hogy ezt a két dolgot politikai célokból összekapcsoljál!. * — Laval francia külügyminiszter — mondotta — nemzetközi mozgalmak, ajánlott beszédében a terrorizmus ellen. Olaszország figyelemmel kiséri ezt a dolgot, de már most felhivja a figyelmet arra, hogy minden ilyen egyezménynek csak akkor van hatálya, ha a kölcsönös bizalmat helyreállítják és az elintézetlen kérdéseket elintézik. Olaszország kész tárgyalásokba bocsátkozni egy ilyen egyezmény létrehozása érdekében. Elvárja, hogy a Népszövetség, mint a nemzetközi közvélemény szerve, az igazság és erkölcs szellemében hozza meg ítéletét s ugyanakkor hangsúlyozza, hogy Magyarország ezeréves történelme bizonyíték arra, hogy a magyar nemzet mindig becsületes volt, becsületét féltékenyen megőrizte s ilyen aljas cselekedetekbe sohasem ártotta be magát. (Tudósításunk folytatása a 10-ík oldalon) Szürke ülés a kamarában Titianu bejelentette a szenátusiban, hog’y a telefon- beszélgetéseket ellenőrizni fogják (Bukarest, december 8.) A kamara szombati ülésén Negus georgista, nagyjában csatlakozik Madgearunak a belföldi kölcsön ügyében bejelentett interpellációjához. Iamandi kijelenti, hogy a pénzügyminiszter rövidesen megadja a kért felvilágosításokat, de addig is helyes volna, ha ebben az ügyben nem vernék félre a harangokat. Victor Moldovanu nemzeti-parasztpárti a belügyminiszterhez intéz kérdést a Vincentiu Babes szobor leleplezése alkalmával a Lippán történtek ügyében. Ezután Constantin georgista tiltakozik a telefonbeszélgetések ellenőrzése ellen. Sardici nemzeti-parasztpárti közli a kamara elnökével, hogy Aurel Osola képviselőt megválasztották Temesvár képviselőjének és igy vagy az egyik, vagy a másik tisztségéről le kell mondania. Vasila Vojna többségi felhivja a közlekedésügyi miniszter figyelmét arra a szégyenletes állapotra, ami a CFR hivatalaiban uralkodik és megállapítja, hogy az államvasutak felszerelése siralmas állapotban van. Vop Valér ideiglenes közlekedésügyi miniszter szerint mindenki meggyőződhydk arrő1, hogy sokat dolgoznak a CFR nívójának felemelése érdekében. Bizescu Banesti többségi a kereskedelemügyi minisztert interpellálja meg a texviigyárak részére megállapított behozatali kvóták felől. Sürgősséget kér, amit a kamara meg is szavaz. Ezután áttérnek a felirati vitára. Elsőnek Mihaescu nemzeti-parasztpárti beszél. Társadalompolitikával és az ország közgazdasági helyzetével foglalkozik. Megállapítja, hogy helyes egyen súlyba kell helyezni a termelést és a szétosztást. Az állam gazdasági nevelést kell adjon a népnek, a javak igazságos szétosztását különböző biztosítékokkal kell megalapozni. A munkanélküliséget a munkaórák számának a leszállításával kell megoldani. A nemzeti jövedelem érezhetően növekedni fog, ha az ország lakossága ’’meggyőződéssel dolgozik. Utána Draghici többségi fel és a régi és mai idők politikai mozgalm|í |jiöfötti különbségről beszél. Ellenőrzik a telefonbeszélgetéseket. A szenátusban tegnap Grigore Filipescu interpellációjának többi részében éles szóharcot vivőit Titianu, belügyi alminiszteirél, aki arra hivatkozott, hogy a november 30-án Balseanu királyi hadbíró által végzett házkutatás magasabb állami érdekekből történt, mert ^ belügyminisztérium olyan információkat kapott* hogy a telefonbeszélgetéseket kihallgatták. Titmnu ezután azt mondotta, hogy a telefontársaság magasabb állami érdekek ellen dolgozik, amikor megszakítja a minisztériumok beszélgetéseit a prefekturákkal. Éppen ezért, mától kezdve a telefontársaság ösz- szes. beszélgetései polgári és katonai ellenőrzésnek lesznek alávetve. A továbbiak során Filipescu, dr. Ioanitescu és Gafencu beszéltek és újabb heves szóliareot vívtak Titianuval. BIEU A FENSÉGE* J V^PABIS! KÖLNtVfJ JíUtfy CSÖKÄLLÖ ftJKPIROSITd. WUSSZ/XK E KI VÄL^GyÄftTMÄNVO KÁf tOKÍHIAI VEZEUKSWIIOET-* H Í4UMATAÍ' iiCXAHIST' iSVé*!*
