Keleti Ujság, 1934. december (17. évfolyam, 276-300. szám)

1934-12-26 / 297. szám

6 HeitnUjsao ■MnmnM XVII. ÉVFOLYAM. 297. SZÁM. A genfi béke Irta : Soós István Aki figyelemmel kisérte a Genfben lezaj­lott legutóbbi eseményeket és azt izgalmas és tanulságos vitát, amely a jugoszláv panasz kö­rül a Népszövetség tanácsa előtt lezajlott, meg­állapíthatta, hogy az első békülékeny hangot, amely végeredményben egyhangú határozat­hozatalra vezetett, Románia delegátusa: Titu- lescu román külügyminiszter ütötte meg. Titulescu azt mondta, hogy senki sem akarja Magyarországot megalázni, baráti kezet nyújt Magyarországnak azzal, hogy feledjük el, ami eddig történt s munkálkodjunk együtt a jövőben c népek békéje és harmonikus fejlő­dése érdekében. Az első békülékeny hangnak azonnal meg volt a visszhangja, mert a magyar delegátus kijelentette, hogy országa szivesen fog együtt­működni a szomszédos államokkal, sőt Magyar- ország kész áldozatokra is, csakhogy helyre­álljon az annyira óhajtott béke és nyugalom s megvessék alapját a boldogabb jövőnek. hz a gesztus, amit Titulescu éleslátással megtett, bizonyára öntudatos volt s a diplomata szeme messze előrenézett a jövőbe, midőn meg­látta. hogy ez a két nép, amely évszázadok óta' egymás mellett él s amely be van szigetelve a szláv tengerbe, előbb-utóbb kezetfogva egymás­sá! fog küzdeni és vállvetve fogja mindenik megvédeni saját nemzeti életét, ahelyett, hogy egymás ellen törve megkönnyítse a közös ellen­ség munkáját. Mert egy bizonyos. Bármily gyűlöletes le­gyen is ma egyesek részéről az atmoszféra, bár­mily szakadék is van a két nép között, a jövő a két nép szükségszerű kibékülését veti elénk. És amig Titulescu Genfben békejobbot nyújt a hivatalos Magyarországnak, addig Bukarest­ben ugyancsak a békevágytól eltelve, a magyar nép hivatalos képviselete szintén testvéries békejobbot nyújt az uralkodó népnek s azt kéri tőle, hogy üljön le vele egy asztalhoz, hallgassa meg mi fáj neki, állapítsa meg, hogy vájjon a mindenkori kormányok respektálták-e azokat a legminimálisabb jogokat, amelyeket részére nemzetközi szerződések biztosítottak, találják meg az utat, hogy ebben a gazdag cs nagy országban minden nép boldogan és meg­elégedetten éljen. Sajnos, az erdélyi magyar nép 16 év óta hiába várja, hogy leüljenek vele a zöldasztalhoz. Az összes pártok „quantitee negligeable“ tekintették s legfeljebb választások előtt voltak hajlandók választási-kartell céljából szóba állni vele. bizonyos ígéreteket tenni, de midőn elmúlt a választás, részben megfeledkeztek az ígéretek­ről, részben az „atmoszférára“ való tekintettel állandóan halogatták azoknak a jogoknak meg­adását, melyek az itt élő magyarság emberi módon való életéhez feltétlenül szükségesek. Ha valamelyik román párt egy pár jó szét adott a kisebbségieknek, a többi pártok sanda szemmel nézték, sőt képesek voltak a román nép ellenségének feltüntetni, úgy, hogy lassan- lassan kialakult egy olyan atmoszéra, amely ma a gazdasági válságtól is elmérgesitve oda vezetett, hogy magyar exisztcnciák ezrei és tíz­ezrei vannak a megsemmisülésnek kitéve. Ezt az atmoszférát még jobban megmérgezte az az idegesség, amely itt belföldön az egyes külföldi eszmeáramlatok folytán kapott lábra s akadtak politikusok, kik nyíltan megmondották, hogy mindaddig nem lehet szó egy jobb, megértőbb bánásmódról, mig a külpolitikai viszony meg nem javul. Ezzel szemben a Magyarországgal való jó- viszony helyreállítása éppen neves magyar politikusok nyilatkozata szerint is mindaddig nem lehetséges, mig a magyar kisebbségek meg­felelő bánásmódban az utódállamok részéről nem részesülnek. És itt van a circulus vitiózus, amelynek egyszer véget kell vetni. A jelek arra mutatnak, hogy talán talán kezdik már Románia vezető politikusai belátni, hogy talán mégis hibák történtek a kisebbségi kérdés kezelése körül, amit meg kell javbanx. Romániai vezérképviselet: VERTES VILMOS mérnök ARAD, CLOŞCA UCCA 7 SZ. BELHOHT RÁDIÓ CHICAGO U.S.A. 4 r\ a 4 n o rz Esyen’> váltóá-amu, j H o 4-------1 a oO univerzális, superhe­................■............ terodyn rádiokészü­■ ■ t ~t~\/rn s/-sí ■ lékek—Az amerikai UJ I I 1 LJoU rádiótechnika csodás ' alkotásai. Titulescu Genfben baráti kezet nyújt és azt mondja, feledjük el ami eddig történt, munkál­kodjunk együtt a népek harmonikus jövője érdekében. Vaida-Voevod, Románia «olt miniszter- elnöke a mult hetekben Nagyváradon tartott beszédet a román ifjúságnak és ebben a beszéd­ben figyelmébe ajánlotta a jövő generációnak, hogy tanuljanak a történelem példájából ds úgy bánjanak a kisebbségekkel, hogy azok meg­szeressék ezt az országot, tekintsék igazi hazá­juknak, érezzék jól magukat itt és ne kacsint­gassanak más felé. Végül azt mondta, hogy az ifjúság feled­tesse el a kisebbségekkel azokat a hibákat, ame­lyeket ők, az öregek követtek el a kisebbségek­kel szemben. íme tehát, a politikusoknak, sajnos csak az ellenzéken levőknek, — végre megvilágosodik a látásuk, fellebben előttük a történelem, látják a mult tanulságait és látják a jövő problé­máit is. Mindez azonban hiábavaló, ha ezt az atmoszférát, amelyet mesterségesen szítottak, különféle soviniszta sajtótermékekkel, a Curen­tul által rendezett kisebbségellenes nyilatkoza­tok közlésével, stb- egy olyan vezető egyéniség nem szünteti meg, akinek egyformán tekintélye van kifelé és befelé s aki egy szavával helyes útra terelheti az eddig hibás román belpolitikát. Ez a férfin pedig nem lehet más, mint Titulescu, aki akkor, amidőn Genfben baráti kezet nyújtott, bizonyára átgondolta, hogy ez a barátság csak üdvös és hasznos lesz mindkét nép részére s ha ezt a baráti gesztust meg tudja tenni Magyarország felé, tegye meg ugyanezt, illetve a kormánnyal tétesse meg az itt élő ki­sebbségek felé is. Az itt élő magyar kisebbség, mely 16 év alatt beigazolta, hogy lojális állampolgára en­nek a hazának, hogy békeszerető hasznos és dolgos munkása ennek az országnak, sóvárog­va várja ezt a baráti kézszoritást, azt a meg­értő gesztust, amelyet 16 év óta hiába várt, s amely nélkül ebben az országban a béke és sze­retet s a közös munka nem állott helyre. Titulescu többizben kijelentette, hogy a jövő problémája és a jövő békéjének kialaku­lása a határok spiritualizálásában áll. Légiessé kell tenni a határokat az által, hogy minden nép otthon érezze magát az eredeti lakóhelyén, bármilyen impérium is van felette, s amint a svájci lakosság mindhárom nemzete teljesen meg van elégedve hegyes-völgyes hazájának keretei között, mert mindenkire a megélhetés lehetősége süt rá és mindenki megtalálja a ma­ga boldogulását, épp úgy meg kell nekünk te­remteni és meg lehet teremteni ezt az állapotot a többi országokban is. Egyet azonban, jegyezzenek meg az összes illetékes tényezők: a határok spiritualizálásá- hoz az ut a kisebbségi magyarság megbékíté­sén, megbecsülésén és emberi módon való keze­lésén át vezet. Reméljük, hogy karácsony ünnepében, mi­dőn a szeretet hatja át az összes lelkeket és szi­veket, megvilágosodnak a lelkek és meglágyul­nak a szivek s a már megkezdett munka to­vább fog folytatódni a béke, szeretet és meg­értés jegyében a két nép kibéküléséhez. Ezt várja a Szeretet ünnepétől á sötét két­ségek között gyötrődő erdélyi magyarság. A legszebb kalács©siţp ajándék egy „ERÜCÄ“ hordozható Írógép Olcsó árban beszerezhető Fl KLEB ANTAL rógép vállalat. C ui, Slrada Reg. Maria No. 9. mammmmtummmmmmn BABITS MIHÁLY: AZ EURÓPAI IRODALOM TÖRTÉNETE „NYU GAT “ - KI ADÁS 370 lap. 100 illusztráció. Aranyozott egész vászon kötés. AZ 1934. ÉVr KÖNYVNAP KÖNYVE Hófehér famentes papir Harmadfél ezer év irodalmi élete Homérostól Ady-íg Babits új müve neiu essay-sorozat, hanem a világ- irodalom egységes története. Î44 lej. LEI |PL CLUJ I Kérje a „Nyugat“ könyvek teljes jegyzékét!

Next

/
Oldalképek
Tartalom