Keleti Ujság, 1934. december (17. évfolyam, 276-300. szám)
1934-12-26 / 297. szám
2 KtimUţsgo XVII. ÉVFOLYAM. 297, SZÁM. Az erdélyi arany titkos utjai Az aranyéhes államok fölhajtói Nagybányán — Az olorzokl aranyérc kalandos vándorlása — A kincstári fémbányák vezérigazgatósága az aranycsempészés megakadályozásáról A FENSÉGES «0LNIV1Í CSÖKÄLLd AJKP1Ö0SITÖ WLA55Z4K E KIVALŰ GVAftt M A NVO K Af KiUtUM VttÉSJftWIiEUT-# « 8AUKAU* 6UÜÍ.£XST> JEt (Nagybánya, december 24.) Háromezer év óta túrják a bánya vidéki hegyeket aranyásó kezek. A rómaiak rabszolgák hadát hajtották a Kereszthegy keservesen kivájt aknáiban az arany után és ma is a munkás kezek ezrei kutatják az aranyat itt, ahol a veresvizi bányáktól egész a váraljai Kaliman hegyig kétségkívül dús aranyban a föld méhe. Érdekes az ut, ahogy az aranyérc előkerül a bányából, ahogy zúzdákkal, flotációkkal, gépek rajával, vízmüvek csomójával, komplikált adminisztrációval, nagyhatalmú bányaigazgatósággal az aranyéréből szinarany lesz, hogy bekerüljön az állami jegybank páncélszobáiba. Nem kevésbé érdekes azonban a másik ut sem; az arany illegális útjade ahogy a szerencsétlen bányászt törvénytelen útra viszi az arany ördöge, úgy a törvényes aranytermelő is rátér a bűnös útra — a magasabb haszonért. így aztán ettől kezdve azonos az útja a bűnös bányásznak és bűnös termelőnek isCsempésztanyák a Veres víztől a Kereszt begyig. Zugbeváltó bőven van ebben a bányavárosban és ha a helyzettel ismerős ember követi egy-egy aranyásó útját, látja, hogy vagy a Veresvizen, vagy a Hid uccán, vagy a liget mellett, vagy a Kispiacon, vagy a felsőbányái uccán, vagy a Szénatéren, vagy a kereszthegyi bánya közelében besurran egy pohár borra, egy kis ecetért, fűszerért, olcsóbb ruhaféléért, miegymásért. Ez persze csak ürügy, mert a vendéget már jól ismeri a gazda, szemeintésével a belső szobába tessékeli, ahol aztán hamarosan létrejön az üzlet- Persze a lopott aranyat félany- nyiért veszik meg a zugbeváltók, mint a különben legális eredetű aranyak Külföldi kormány-ügynökök Nagybányán Megüli a bányászt az arany ördögeMinden igazi bányász arca akkor ragyog fel, amikor a bányamécses világánál megtalálja teliérbe zárva a követ, mely nem ragyog az aranytól, mint sokan hiszik, hanem olyan, mintha feltört közönségen pataki kavicsot kukoricaliszttel szórtak volna tele. Ez a termésarany, vagy ahogy a bányászok mondják: a stufa. Kezében a termésarannyal: a bányász pillanatokig habozik, aztán megrázza magát, elűzi a kisértést és a termésarany bekerül a dotációhoz menő bányakocsiba. Csak elenyészően kevés azoknak a bányászoknak száma, akik nem tudnak ellenállni a kisértésnek. A munkásságnak legfeljebb a bárom százalékát üli meg az arany ördöge, akik aztán elfelejtenek becsületet, elfelejtik a nyug- bérbe beszámító munkásévtizedeket és a bányák mélyéről elindul az arany veszedelmes, titkos útjáraArany az emberi testben. Nemcsak itthon ismerik azonban a zugbe- váltókat. Idegen országok, távoli fővárosaiban is számon tartják őket. Elegáns idegen urak, selyembe öltözött, előkelő külföldi dámák fordulnak meg a mi kis bányavárosunkban. Magas megbízóik vannak ezeknek az nraknak, hölgyeknek. Kormányférfiak. jegybankok kormányzói küldik őket olyankor, amikor egyik- másik állam emelni akarja arany alapját, vagy amikor nagyobb fizetést kell aranyban teljesíteni. Ilyenkor legkiadósabb az illegális aranyüzlet, amely persze ilyenkor virágzik a legjobban. De az aranyszegény országok ékszerészei állandóan keresik csempészeinknél az aranyat, amelyet aztán a legfurfangosabb módokon juttatnak ki az országból, leszámolva * nehezen megszerzett arany él vesztésének lehetőségével is. De nemcsak külföldiek viszik ki innen az aranyat, hanem gyakran maguk a helybeli megvásárlók csempészik át a határon. És ezek a mi csempészeink ügyesebbek, óvatosabbak, találékonyabbak a külföldieknél. Hol e célra megfúrt botokban, hol házilag készített kolbászban, hol kenyérben vándorol el az Itteni szinarany néha Hollandiáig, sőt Amerikáig Is. Uj törvényt hoznak az arany csempészek eilen A bányaigazgatóság több évszázados épületében felkerestük Lazarescu Joan mérnököt, az állami fémbányák vezérigazgatóját Elmondta Lazarescn vezérigazgató, hogy az aranyvédelemről most van készülőben az uj törvény, amely rendkívül szigorú Intézkedéseket léptet majd életbe az aranycsempészés ellen. Ez mind nagyon helyes, de ezt a bajt csak agy lehetne szerinte Is orvosolni, hogy a jegybank emelné az arRny beváltási árát és külön pr*; miamokkal jutalmazná az aranytermelést, hogy igy minél rentabilisabbá tegye az állam magasabb érdekeire oly annyiszor fontos aranytermelést. KERTÉSZ LÁSZLÓ. Egész hónapi veszélyes, egészségrontó, életölő munkával alig kétezer lejt keres meg egy aranybányász. És a kukoricalisztes, szerény megjelenésű kő néhány darabjáért tízezreket kaphat. Esendő az ember — és a termés- arany elkerüli a törvényes utat. Gyakori, hogy a bűnös bányász lenyeli, vagy más módon testébe rejti el az ércet, de az is előfordul, hogy direkt erre a célra, házilag operált sebhelyekben dugja ei azt. Arany lesz a lopott kőből. Amíg a legális aranykőzet rengeteg kézen, sok költséggel válik arannyá, addig az aranytolvaj bányász maga pótolja a zúzdát, kohót, flotációt, mérnököt, laboratóriumot, mindent. A bányavidéki hegyek erdőrengetegeiben ismerős bányász alkalmas helyen, eldugott ki- sebb-nagyobb mozsarakban töri fel az aranyércet, összekeveri higgannyal, mely magába veszi az aranyport. Éjszaka, hóban, sárban, fagyban húzódik lopva a bűnös, elrejtett mozsaraihoz és remegve tér vissza a higganybn rejtett aranyával, amelyet aztán valamelyik nem gyanús szomszédjánál kiéget és megmarad az ezüsttel kevert arany, a foncsor, amit a bányaváros kispiacán ragyogó szemmel vásárol meg a külföldre irányitó csempész. Csempész útra kerül a legális arany'K Banca Naţionala nagybányai aranybeváltó hivatala 111.111 lejt fizet az arany ki- logramjáórt. A külföldön 130—140.000 lejes árat is elérnek a kereslet szerint a csempészek. Husz-harmincezer lejjel többet kap a legális aranytermelő aranyáért, ha illegálisan adja el azt, mint ha a hazai jegybank rendelkezésére bocsátja. Igaz, bogy ezt a törvény tiltja, mert aranyat az országból kivinni senkinek sent szabad, 6YÁ8ZRUHAKAT pár óra alatt nagyon olcsón fest az országosan elismert Czink cég, Cluj Kilenc Sei a néwoménositás ára Pa^keraw ur Eeikás hazafi (Kolozsvár, december 24.) Egyik erdélyi román képviselő nemrég ezt a keserű kijelentést tette: __Nemcsak a székelyek között, hanem Bihar, Szatmár és Kolozsmegyében is számos román család van, amelyek még ina is magyar ne-vüek, mert családjukat ebnagyarositották. És bár Erdélynek az anyaországgal való egyesítése megtörtént és bár nyelvük, vallásuk román, mégis megtartották magyar családnevüket. Vájjon miért? Azért, mert körülbelül tizezer lejbe kerül azoknak a formai előírásoknak a teljesítése, amelyek a családnév megváltoztatásához szükségesek, hirdetmények a különböző lapokban, a Monitorul Oficial- ban. bélyegköltségek, illeték és az elvesztett idő... Erről a kérdésről, ir cikket az Argus karácsonyi számában Leonard Faukerow, az ismert újságíró, akit neve után az olvasó valóban nem gondolhat románnak. — Emlékszem arra az időre, _Írja Leonard Faukerow, _ hogy a magyar uralom idején milyen könnyítéseket adtak a hatóságok és mennyire ösztönözték a névmagyarosításra a lakosokat, főleg a román, sváb, szász és zsidó családnevüeket. (A valóság az, hogy senki sem ösztönzött senkit, az magyarosította meg a nevét, aki jószántából akarta.) r __Most Romániában, is módosítani fogják a névváltoztatásról szóló törvényt, radikálisan leegyszerűsítik a formaságokat és az eddigi tizezer lejes költséget kilenc lejre szállítják le. Semmi kifogásunk a névrománositás megkönnyítése ellen. Csak az a szerény megjegyzésünk, hogy a magyar nevű románok mmden logika szerint valamikor magyarok voltak, akiket a divatos néwegyelemzés szerint vissza kellene magyarosítani. Mi azonban erre csakugyan nem pályázunk. Ami pedig Faukerow ur reminiszcenciáit“ illeti, erre az a megjegyzésünk, hogy ne firtassa éopen ő az ilyen kérdéseket. Az nevéhez valahogy nem illik a túlhajtott sovinizmus. ff Ili: EBI , (Szenzác ós orvosi felfedezés a "születés-szabályozás terén) Irta: OH. K&ÖÓ JÁNOS Ara 70— lej- -*• Kapható mindenütt.
