Keleti Ujság, 1934. december (17. évfolyam, 276-300. szám)
1934-12-03 / 278. szám
6 KiiiTiUjsm XVII. ÉVFOLYAM. t?8. SZÁMtf# Az esztergomi ásatások csodái ///. Béla palotájának egyes részei majdnem teljesen megmaradtak Faragott kövek, gyönyörű falfestmények keinek ki a feledés sírjából (Budapest, december hó.) Kém tudjuk tît-, ásatások nagy történelmi és nemzeti jelentő* kölni az izgalmat, mellyel az esztergomi ásatá-j ségét illetően a közöny, melyet e felfedeáések- aok fiPflomAnvp.it. .1 neant 1'"1 a budápésti szellemi élet és sajtó fsok eredményeit lessük , Az első hirek csak arról szóltak, hogy, a Várhegyen a Lipót-bástya alatt a tudós Leopold kanonok kutatásai nyomán megtalálták HL Béla király palotájának romjait. A történelmi viharok szinte tövig elsöpörték azt az egész ragyogó civilizációt, melyet a ,ţ)una két partján az Árpádok teremtettek s felvirágoztattak. Ami túlélte a zivatarokat, azt az idegen uralmak érzéketlensége, vagy féltékenysége.nagyrészt átépítette, betemette, eltüntette. Nem csoda, ha az esztergomi felfedezés Hírére nem vártunk egyebet töredezett alapfa- laknál, néhány faragott kőnél, csonka oszlop - lejeknél. Ennyi maradt meg Mátyás király budai várából is, pedig Európának nevezetessége volt, amig állt. A feltámadt várkápolna. Amikor az ásatások első szakaszának részletes leírását olvastuk, elállóit a lélegzetünk. Az évszázados törmelék közül feltámadt, szinte teljesen épen a finom vonal-u várkápolna■ A kápolna körül folyósók és lépcsőjáratok bontakoztak ki, melyek sejtetni kezdték a hajdani királyi palota méreteit. A falakon freskók tűntek elő. A törmelék eltakarítása után láthatóvá lett a padlózat tükörsimára csiszolt vöfös márványa. Azr egyik fülkében márványból faragott, remekművű királyi, trónust találtak csodálatos épségben. A inüértő mérnökök pedig kik az ásatást vezetik, azt jelentették, hogy a palota teljes és hiteles újjáépítésének mi sem áll útjában: a beomlott résnek minden köve megvan a romok között. Négy gyönyörű freskó. Amint az ásatások olőhaladnak, mind jobban feltárul ennek az Árpádkori építménynek magas művészete. A teljesen megtisztított ki- rálykápoJnában nyolc gyönyörű, épen megmaradt falfestményt találtak: négy prófétának és Áégy Szibillának képeit. Az egyik teremben, inelyet a palota későbbi urai, a prímások dolgozószobájának vélnek, újabb négy hatalmas freskó bukkant elő: a műtörténészek nem tartják túlságosan merésznek a feltevést, hogy a négy főerényt — az Igazságot, Erőt, Mértékletességet s Okosságot — ábrázoló gyönyörű falfestmények magának Filippino Lippi-nek kezétől származnak, kiről följegyezték a krónikák. hogy megfordult Mátyás király udvarábanA legendás király terem, A kutató ásók, melyek itt a szó szoros értelmében a múltba törnek utat. ma a legendás „királyterem“ előtt állanak: a csodálatos fara- gásu, kapunak beillő ajtókeret szépsége, melyet már megtisztítottak a salaktól, Ízelítőt ad ß pompából, mely e királyi termet egykor díszítette. A szintbeli különbségek pedig, melyek a várkápolna s az egyes termek között vannak, arra engednek következtetést, hogy a feltárt épület alatt még további helyiségek rejtőzködnek: valószínűleg a királyi kripta s benne királyi halottak... Mindez akkor is izgalmasan érdekes volna, ha bárhol a világon történnék s nem a keresztény magyar nemzeti élet hajdani székhelyén, Esztergomban. Amikor Car navan lord s tudós munkatársa Carter felfedezték Tut-Anch-Amon-nak, az egyptomi gyermekkirálynak sírját és a sir- karnra kincseit, az egész müveit világ remegett az izgalomtól. Nincs is csodálatosabb emberi érzés, mint a történelmi titkoknak nyitját megtalálni. A felfedezéseknek e perceiben Isten rokonának érzi magát az ember s ezért van az. hogy ezt a csodálatos utat szívesen megteszi a képzeletnek szárnyain is. Izgalmas utazás-volt számunkra az ut, melyet Verne Gyulával a holdba vagy a föld középpontja felé megtettünk s később az is, melyet Wells időgépének köszönhettünk. ; Nem zavar meg bennünket az esztergomi kel széniben jelentős része tanúsít.'-Egyfelől ezt már megszoktuk s jól ismerjük e közöny lélektani forrásait. másfelől pedig az ásatások igazi jelentőségét mi iraiéh -Erdélyből jobban tudjuk le- - mérni, mint bárki más. Beszél a uralt Számtalanszor kell ~ hallanunk szóban es írásban afféle állításokat, hogy az. egész magyar história későbbi költői kitalálás' s ami igaz belőle, az csupán a magyarok barbársága. Ezek az állítások pedig nem tudósok és régészek közötti zártkörű vitát jelentének, hanem kiélezett harcot az erdélyi magyarság kisebbségi nemzeti igényeivel s követeléseivel szemben. Hogy ne volna mérhetetlen jelentőségű az, ha ez a vitatott s kétségbevont történelmi mult faragott kövek, csodálatos festmények, királyi termek képében életrékél s beszélni kezd az eltemetett uralt ragyogásáról! Beszél nemcsak a magyaroknak, hanem Európának, az egész nyugati világnak, mely az esztergomi romokban a maga múltjára, történelmének szerves részére ismer. A mult még akkor is hatalmas, ha csupán rajongó lelkek álmaiban él. A cseh legenda. Ezelőtt három emberöltővel Hanka Vencel csehországi tanító azzal a hírrel lepte meg a világot, hogy egy falusi templom tornyában, valamilyen porlepte zugban nyílvesszők szárnyául felhasznált kártyákon ó-cseh hősköltePÉNZüGYMlNISZTERl UM 4$z Í934. évi 4V2°/o»©$ „Országfejlesziési Kölcsön** kibocsátási prospektusa .......-i... .... (Kivonat) 1. Nyilvános aláírás utján 1000'— lej névértékű kötvények bocsáttatnak ki kötvényenként 883'— tejes árban. A lejegyzett kötvények egyszerre, az aláírással egyidejűleg íizetendök ki 1934. aví november 5-íől d camber 54g. 2. r. befizetendő ősszeg egy része az állam által kibocsátott régi járadékuaplrokkai is kiegyenlíthető az aláírási Ivan feltüntetett kurzuson. A járádékpapirokkal történő fizetés a jegyzés né vérté kének 20%-át nem haladhatja meg. 3. Az 1000-— lejes kötvény évi á^/o-os kamatot hajt, amelynek fele juahis 1-én, fele decemberben kerül kifizetésre. Az első kifizetés 1335 iunius 1-én történik. • - 4. A kötvényeket 43 év alatt, évenként négyszeri sorshúzás utján váltják vissza: február 1-én és május 1-én a jíinius 1-én törlesztendő kötvényekkel; augusztus 1-én és november 1-én pedig a következő december 1-én törlesztendő kötvényeket sorsolják ki, Az első sorshúzás 1935 február 1-én történik. 5. A lejegyzett kölcsöntőke minden teljes egy milliárdjából nagy prémiumokkal vissza váltatnak az első évben: 1 Kötvényt 3.000.000 lajje! azaz 3.009,903 lej 2 ff ä 1.000.900 99 ff 2.00 3,309 4 99 99 520,003 99 99 2.039,0 30 »9 4 99 253,000 99 ff 1.000,009 1* 46 *» »» 100,000 ** ■-:» 99 4 600,010 ff a 2,000 az 5,000 a 10,000 a 20,000 57 kötvényt összesen........ .............. 12.600,309 lej prémiummal váltanak vissza. A következő években visszaváltandó kötvények száma 100.030 lejenként egy kötvénnyel csökken évenkint. 6. A íenmaradó kötvényeket minden évben névértékea felül 200 lejes jutalékkal váltják vissza és pedig: az 1,000 lejes címleteket 1,209 lejárt „ „ 2,4-30 „ „ „ @,000 „ „ „ 12,000 „ „ „ 24,000 „ váltják vissza. 7. A kamatokat és amortizációkat stabilizált leiben fizeti kiás állam. A lei 10 milligram ü'900 finomságú arany értékének felel meg. 8. Az esedékessé vált ss51vényeket, val «1.1* á kisorsolt kötvénye« két készpénz gyanánt fogadják el az összes közpénztárak. 9. A kölcsön egész ideje alatt sem a kamatok összegéből, sem a kötvények visszaváltási értékéből nem vonnak le semmit, tehát ezek az összegek mindanféle adó- és illetékek alól mentssek. A kötvények mentesek továbbá az örökösödési, ajándékozási és házassági szerző- dések adói, illetve illetékei alól 10 A kötvények lombardirozhatók és azokat garanciákul és óvadékul elfogadják. Aláírási és fizetési ftßly&k a kéirotkezSk : Cluj A pénzügyigazgatóságok, a városi kincstári adóhivatalok, a vidéki és községi adóhivatalok. Az Autonóm Állami Monopolpénztár ösz- szes szerveivel és alszerveivel. A Banca Naţionala és összes fiókjai. Az Állami Takarék- és a Postai Csekk pénztár Az összes postahivatalok. Cluj Banca Centrală pentru Industrie şi Comerţ Erdélyi Bank és Takarékpénztár Cluj Erdélyi Leszámítoló és Pénzváltó Bank Kereskedelmi Hitelintézet Rt. Mezőgazdasági Bank és Takarék- pénztár Rt, Banca Economul yiădeasa din Huedin Banca Românească „ Comercială Italiană şi Română Nagyszebeni Általános Takarékpénztár Bistrifa Banca „Aurora“ din Năsăud Banca de Credit Braşov Általános Takarékpénztár . Banca .Cetăţenilor şi Ţăranilor din Codlea Bej Mezőgazdasági. Ipari és kereskedelmi Bank . Banca Poporală Oradea Egyesült Bank és Takarékpénztár Satu Mare „Casa Noastră Tg Mureş Takarékpénztár Rt. Leszámitóló Bank Rt. . Obia dé’Ebon, din Reghin Muresana din Reghin
