Keleti Ujság, 1934. december (17. évfolyam, 276-300. szám)

1934-12-24 / 296. szám

rfUETiajsm atTU. ev POLY AU. 2S6. SZÁM. ASARNAPIURONI KA Román anya, magyar férj Csodálatos is ez a kisebbségi kérdés! Ez az a bizonyos medve bőre, amelynek a kon­tójára mindenki bátran kidiihöngheti magát, kedvére rendelhet és iliatik a türelmetlenség italából, minden veszély nélkül fokozhatja ma­gasabbra duhaj kedvét, sem az egészségének meg nem árthat, sem felelősségre nem fogják vonni miatta. Csak egyetlen pont van, ahol a kisebbségi „probléma“ (probléma, aminek a megfejtésére legjobb esetben frázisokat szán­nak) veszélyessé is válhatik. Ha nagyritkán akad valaki, aki „feszítsd meg“ helyett meg­meri bátortalanul jegyezui, hogy mi tűrés ta­gadás, jó néhány millió embert mégsem lehet észre nem venni és ha már tudomást szerzünk róluk, akkor arról sem lehet megfeled­kezni, hogy ezek is lélegzenek, a parányi „ki­sebbségi“ gyermekszájak szintén enni szeretné­nek, ezt pedig nehezen tehetik meg, ha minden életlehetőséget megvonnak tőlük. Szegény Ia- mandi, ő ngyan megjárta! Még a végén bele is fog bukni. Ki fogják sütni róla, hogy haza- áruló, az állásnélküli vasutasok és tanitók megvesztegették (úgyis olyan sok a pénzük), sőt a végén — horribile dietu — őt is leleple­zik, mint -t- kisebbségit. Isten irgalmazzon sze­gény fejének! , twi! De veszély fenyegeti Pap illan kolozsvári professzor urat, a Nemzeti Szinház igazgatóját is, aki megbocsáthatatlan és hazafiatlan gesz­tussal hozzá mert nyúlni egy tagadhatatlanul élő és kényes kérdéshez, a vegyesházasságok felkiáltójeléhez anélkül, hogy kisütötte volna a magyar fajta alsóbbrendűségét, Ázsiából Európába hurcolt bűnös hajlamait, gyógyítha­tatlan vadságát és a yeiíik való érintkezés fer­tőző veszedelmét. Papilian professzor mindezt elmulasztotta. Öt csak egyszerűen a téma érde­kelte, anélkül, hogy behódolt volna a Curentul és Universul divatos elméleteinek. . Hála és köszönet az uj román színpadi . , i i RHEIN bor U ey a régi szakértők, mint azok, akik először Ízlelik meg, egyeter- fenek abban, hogy a Rhein Pincészet borai egyesitik magukban a legWvi lóbb tulajdonságokat: egészségesek, tiszták és ízletesek. 1892-tól máig tudta megóvni kitűnő hírnevét a Rhein pincészet, A Rhein pezsgők és borok valóban a jól sike- rOlt mulatság kulcsa úgy otthon, mim a mulatókban. ITC TIMIK KO OK It szerző elfogulatlanságának, ezt kell mindenek előtt leszögeznem, amit annál szívesebben te­szek meg, mert egj'ebekben komoly vélemény- eltéréseket látok az ő és az én felfogásom kö­zött Araikor tehát tisztelettel meghajtom a lo­bogót ellenfelem úri lovagiassága előtt, ugyan­olyan előítélet nélkül kezdek hozzá a lovagi tornához. Kijelentem, hogy én hasonló jóhisze­műséggel nyúlok hozzá a témához, tiszta elvi alapon, gyűlölködés és személyes elfogultság nélkül. , Mit akart három felvonáson át bizonyitani Papilian professzor? Darabja helyzeteivel, ro­mán és magyar szereplőivel, mind csak azt a tételt igyekezett alátámasztani, hogy a vegyes­házasságoknál mindig az asszony dönti el az uj nemzedék nemzeti hovatartozását Ennék az állításnak igazolására egy egyszerű, de forró nazafias érzéstől átfűtött román parasztasz- szony erőszakos és furfangos mesterkedéseit idézi, hogy a román közönség megnyugtatá­sára szánt heppi-enddel valóban oda lyukad­jon ki, hogy a magyar nevű félromán — fél­magyar legényfiu ajtót mutat teljesen ma­gyarrá lett bátyjának. Aki mellesleg csendőr, magyar „kakastollas“. Bizonyos, hogy az ilyen vegyesházasságok­nál igen nagy szerepe Van az anyának. De minden erdélyi ember tud példákat arra, hogy magyar anya és román apa gyermekéből tüzes magyar lett, de a tétel épigy állhat fordítva is. Szentenciaképpen tehát nem lehet kimon­dani a nemzetválasztásnak az anyától függő bizonyosságát. A döntés az esetek nagy részé­ben csakugyan a csokidban fejeződik be, de a hangsúly nem az anyun, hanem azon van, hogy a szülőle közül metyilf az erősebb egyéniség. Az anekdota papucs-férje a kardos menyecské­vel szemben természetesei nem tud érvénye­sülni, de hány olyan házat ismerünk, ahol a* asszony az, aki meg sem mer mukkanni és eszeágában sincs felvetni ilyen, a politikába átnyúló dolgokat. _És higyje meg Papilian professzor, hogy ami számára 6zindarabtémn, egyben pedig na­cionalista probléma, az a valóságban nagyon ritkán családi vitaanyag. Az életben a legna­gyobb kérdések is leegyszerűsödnek a család­ban. Én például nem ismerek olyan házat, ahol férj és feleség faji kérdésekről folytassanak vég nélküli eszmecseréket. A család alapja végtére mégiscsak a szeretet és nem a gyűlölet. Hol tartanánk, ha a házastársafe választási jelszavak szólamainak kíséretében csapnák egymás fejéhez a nippeket? A vegyesházasságok háztájain — mint mondom — az erősebb és erőszakosabb fél aka­rata érvényesül legtöbbször önkéntértetődően. mindenféle hangosabb szóváltás nélkül. De ezenkívül hányféle befolyás kap itt szerepet! Elsősorban a környezet. Magyar faluban a ro­mán férj, vagy feleség lassanként elmosódó nemzetiségűvé válik. Néha még az anyanyel­vét is elfelejti. Körülbelül ez a helyzet akkot is, ha román faluba kerül magyar menyecske, vagy magyar férfi. Döntően szól bele a „vég- határozatba“ az egzisztenciális lehetőség is. És ezen a téren mi, kisebbségiek alaposan hátra­maradunk. Mi nem tudunk jólétet Ígérni, még szerény megélhetést is alig. Egész sereg példát tudnék felhozni arra, hogy magyar nevű és ro­mánul csak hebegő emberek melíveregetö ro­mán hazafit lesznek, arra hivatkozva, hogy az anyjuk román volt. Hogy továbbra is a saját személyes tapasz­talataimba kapaszkodjam, arra kell hivatkoz­nom, hogy a román-magyar házasság nagyon gyakran szerencsés fordulatokhoz vezet. Isme­rek egy fiatal diákot, akinek apja kifogástalan román, anyja magyar. A fiú román iskolába járt és csakugyan sokáig nem tudott ráesz mélni arra, mi is ő voltaképpen? Végül száz­százalékig román maradt, de a magyargyülöle tét már nem tudta megtanulni. Humanista, aki felháborodik a megkülönböztető jogtalanságo­kba, de szivének minden dobbanásával a ro mán, kultúra emelkedését szeretné' látni. megszünteti a hajhullást Az „Egger Petroí“ feloldja a fejbőrön lerakodó zsiradékot, fertőtlenít és táp­lálja a fejbőrt. A hajnak fényt és kelle­mes illatot kölcsönöz. A fejbőrt naponta Egger PETROL-ial bedör­zsöljük és hetenként egyszer PLTROL-szap- pannal mepmossuk. Gyógyszertárban, drogériában és iilatszertárban kapható. ___ ■■■■ii ii I p ii I înmii im —ii mi imiii I in i iiiiiiMuriiii i mi■ ■iii im r Ez a példa juttatott el engem ahhoz a konklúzióhoz, hogy Csalhatatlan tételeket fel­állítani nem is kell. ele nem is szabad. Ilyen vegyes lakosságú területen, amilyen Erdély, elkerülhetetlen az itt lakó népek összekevere­Bt üti A FENSÉCE? j X^PÄRISt «OtNlVtl CSÖKÄUd ŐJKPi&OSlTÖ^ _____ WTLAS5ZÄK e KiVALOrC,y«RTHj------------­­tOfUiKJW VlZÉiKÍÍYUr.ET.« h síajxaias bukastst* dése, a nemzetiség-csere. Ez csak akkor válik bajjá és békebontó tragédia-forrássá, ha bár­melyik oldalon egyoldalú erőszakkal avatkoz­nak be a dolgok természetes menetébe Ne vigyük be hajánál fogva előráncigált érvekkel a névvegyelemzést és a fajkutatást a családba! (sz.) 40 éves fennállásunk óta december 17-töl 31-ig rendezzük első karácsonyi okkáziónkat kész bundák, pals* rínék is egyes ere* deli modellek zázalékes 30-50. engedménnyel KUTNEWSKY szűcs BUDAPEST IV., Kristóf.tör 6. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom