Keleti Ujság, 1934. december (17. évfolyam, 276-300. szám)
1934-12-23 / 295. szám
6 Keletiüjjxg XVII. ÉVFOLYAM. 295. SZÁM. Növendék hangverseny a Magyar Zenekonzervatóriumban A Magyar Zenekonzervatórium csütörtökön este növendék-hangversenyt rendezett, melyen alkalmunk volt gyönyörködni az ifjú és legifjabb nemzedék művészi előmenetelében. A legjobb kezekbe kerültek ezek a művész palánták. Hallottunk kis karácsonyi dalokat előadni olyan kis kezektől, melyek az oktávot is alig érték át. A meghatódáson felül is a legtöbbje művészi gyönyörűséget szerzett. így a kis Lovász Éva, Czitrom János hegedű játéka tele van ritmussal, lendülettel. Helyesen játszik a kis Keresztes Klárika- Tartini szonátáját brilliánsan játszotta el Cseke Vilmos. A Rode koncerttel meg a nagyon muzsikális és igen tehetséges Halászy Sándor brillírozott. Hiánytalan művészi élvezetet szerzett zeneszámának előadásával a bájos Rados Ibolya. Mi- hályffy Irénnek három széphangu növendéke szerepelt: Simkovits Anna, Braun Ilona és a sokatigérő Puskás Ilona. Az intézet üde hangú énekkara a kitűnő Zsizsmann Rezső vezényletével énekelt két dalt. Végül az intézet vonós- zenekara Lázár Jenő tanár vezetésével, frappánsig adott elő Mascagnitól és Griegtől- — Emlékezzünk meg még pár szóval arról a lelkes munkáról, amely a konzervatórium falai között folyik. A kolozsvári muzsikusok legjobbjai teljesitik itt nemes feladatukat. Illesse ezúttal dicséret azokat, akik a tegnapi nívós gstély érdekében annyi odaadással és annyi szeretettel fáradozik: B. Zsembery Elvira müv. igazgatót, Zsizsmann Rezsőt, Lázár Jenőt. Mi- hályffy Irént, Pollermann Arankát, S. Ivouba Paulát, Salamon Etelkát, Bródiné Szász Ilonát és ütő Mária tanárnőket. Dóczyné Bei de Árnál képkiti Ili asa még többet a tájképeinek hosszú sorozata, amely- lyel bemutat egy-egy részletet Erdélyből, a „Feleki tetőt“, elől két ösazecsavarodott vadrózsaágat, a Maros völgyét, csupa borulás, esti hangulatok hosszú sorozata. Nem derülátó Berde Árnál. Képeinek hosszú sorában a temetőt festi, a hősök temetőjét, hosszú sorait az egyforma fejfáknak, a zsidó temetőt, mintha hangsúlyozná, hogy ott lenn mindenki hamu és por, egy földből vetettünk, ott a nyugalom és béke. Pedig itt lenn is egyformán vagyunk élő emberek, „Ez az én testem“ mondja a torocAz Abbé — A Magyar Színház bemutatója. — Nyersen és végertel mezesben ujkatólikus propaganda-dráma, de frázis és giccsmentesen, sallangok nélkül, becsületes művészi munkával, telitett emberiességgel, valószerü, életből másolt figurákkal, nagyszerűen kikapott és felépített alakokkal. Le keli szögezni az Abbé becsületes művészi alkotás és az fró gondolatai, céljai egészségesen, egységesen és maradék nélkül elevenedtek meg az előadáson, amely elfogultság nélkül a Magyar Színház legbecsületesebb idei munkája. A címszerepet Tóth Elek átérzéssel, széles, kifogyhatatlan lélek-skálával, bensőséggel, frisseséggel játszotta. Berengh Béla, a gyilkos szerepét szinte hihetetlen életszerűséggel alakította. Mozdulatai, arcjátéka több volt minden beszédnél, szónál; hangja a gyötrődő, befojtott emberi lélek bukdácsolásának ijesztő regisztere volt. Váró Anni, a gyilkos felesége egy-két hangkői pap, ugyanezt mondják minden templomban, minden népnek. Vagy a: „Hajnal a havason“ nem mindenkinek hajnal, a „Gutin“, „Szkeri- soara“, amióta állnak talán még az ősemberek művészeit is megihlették. Hol vannak azóta azok a népek? Mindnyájan elmúlunk, esak ez a kis darab föld Erdély, ez marad tovább is bánatok völgye? Ezeket mondja képeivel Berde Amál. Tanulmányait Nagybányán kezdette el, ott szívta magába azt a pantheistikiis világszemléletet, amelyik még ma is uralkodik képein, ott tanulta a csak színben és csak hangulatban látást, amivel több van képeiben, az az erdélyi föld- és népszeretet, az már egyéni többlet, az érték. A kiállítás december 26-ig van nyitva s Kolozsvár miiér.tő közönség figyelmét ismételten felhívjuk Berde Amál kiállítására. —y. beli elcsúszástól eltekintve, tökéletesen, művészettel játszotta meg a férjéért, gyermekéért és az önmaga lelkiüdvéért harcoló anyát. Balázs Samu, a materialista világnézetű orvos szerepében újabb határkövét érte el színészi pályájának.. Emberi, mély, nagyszerű volt. Gordon Julia, rövid, de annál nehezebb művészi feladatot jelentő szerepét tökéletes biztonsággal, átérzéssel, életszerűséggel oldotta meg. Kovács György, a vizsgálóbíró szerepében nyújtott pompás alakítást, hogy a közönség valóságos vizsgálóbirót látott benne, aki mintha valamelyik kolozsvári bíróságtól jött volna kibogozni a bűntény szövevényeit. Kifogástalan, igazi nagy volt. A kisebb szerepekben Fényes Alice, Tompa Sándor, Verme» Kató, Nagy István, Czoppán Flóri, Csengeri I. Aladár, Bancsó György, Németh József, Hetényi Elemér, Sándor Andor, MÍklőssy Margit és Benes Ilona is, mind-mind elsőrangút nyújtottak. SZÍNHÁZ A Magyar Párt főtéri helyiségében tartja képkiállitását Dóczyné Berde Amál. Az erdélyi magyar közönség előtt nem ismeretlen a művésznő neve, mert minden megmozdulásban, amely kisebbségi magyar sorsban élő népünk helyzetének javítását tűzi ki maga elé, az elsők között és a leglelkesebbek között szerepel. Se szeri, se száma azoknak a propagandacikkeknek, beszédeknek, amelyekkel az erdélyi magyar háziszőttest, faragást, kancsót, csipkét ajánlja, harcol az első vonalban a nők között, teljesiti önzetlenül tollal és tettel, szeretettel egy olyan kis darab földért, ami úgy látszik, neki legkedvesebb e széles nagy világon. Ezt teszi tollal és tettel. De most képkiállitást rendez, mert Berde Amál igazában festőnö. Erdélyi festőnő, még pedig a javából. Vájjon tudja-e szuggerálni azt a zerdélyi szeretetet képeivel is, mint írásaival? Van-e olyan képe, amely tipikusan erdélyi, amely csak itt születhetett meg, vissza adja-e Erdélyt szineivel, formáival, hangulatával? Visszaadja-e azt a keserű sorsot, ami rászakadt Erdély részeire annyi történelmi megpróbáltatás után? Egyik képének címe: „Enyed 1658“. A hódító tatár seregek három legszebb lány kiadását követelik Enyed városától, annak fejében, hogy megkegyelmeznek a városnak. A kép azt a jelenetet ábrázolja, amint az erőszakos hódító mohón kap a kiadott három nő felé. Hányszor történi meg azelőtt is, azután is, hogy a legdrágább kincseinkkel és leányainkkal vásároltuk meg a békét. Erdélyi kép? Igen, erdélyi sors, erdélyi tragédia. Egy másik képe: „Husvét“. Csendélet, piros és lila tojások, egy-két száraz tövises ág. Egyszerű csendélet! Nem! Ennél több. Lehet-e poétikusab- ban kifejezni a sok öröm, vigság között is meglapuló örökös gondot, fájdalmat, ami ma már betegesen bennünk van, aggódva a jelenért és félve a jövőtől? A sírva vigadást, a legbecsületesebb és legszebb népi tulajdonságokért is örökös tövises cletsorsot. Nekem ezt mondja ez a kép és Ma este Az Abbé vai*y A gyónás szentsége másodszor Szombaton délután Az ismeretlen lány első olc^ó helyáras előadása Szombaton és vasárnao este 9-kor a nagysikerű Cigányszerelem Lehár legszebb opere tje Vasárnap délután 3->'or Szib 11 első o’csó helyáras előadása, balalaika kóru sai, táncokká', So’ymosán Magdával a címszerepben Vasárnap délután 6-kcr Az Abbé vagy A gyónás szentsége Hétfőn nincs előadás A MAGYAR SZÍNHÁZ HETI MŰSORA: Szombat d. u. 4-kor: Az ismeretlen lány. (Molnár Ferenc nagysikerű újdonságának első olcsó helyáras előadása.) Szombat este 9-kor: Cigányszerelem (3-adszor.) Vasárnap d. u. 3-kor: Szibill. (Sólymosán Magda felléptével. Teljesen az eddigi előadások szerint. Olcsó helyárakkal.) Vasárnap d. u. 6-kor: Az abbé, vagy A gyónás szentsége (3-adszor, rendes helyárakkal.) Vasárnap este 9-kor: Cigányszerelem (4-edszer.) Hétfő d. u. 3-kor: Mit hoz az angyal? (A ji6 gyermekek énekes, táncos darabja ajándékosztogatással, olcsó helyárakkal.) Hétfő este: Nincs előadás. A ROMÁN OPERA HEH MÖSOR* Vasárnap, dec, 23: Sznzana titka. Balett. (Matiné). Dec. 24. hétfő: Nincs előadás Dec. 25. kedd: Cigánybáró. EDISON-MOZGO S Szombat. I. AMOR PORAZON. Magda Schneiderrel. TI, AZ VAGYOK, AKIT SZERETSZ. Greta Garbóval. HIRDESSEN a “HERMES“ Menetrendben mert ezt a román-magyapés német uyelvü vasúti utuiutalót minden komoly vevő és eladó állandóan használja! Kiadóhivatal: Brassó. Str. Voivodul Mihai 25.
