Keleti Ujság, 1934. december (17. évfolyam, 276-300. szám)

1934-12-19 / 291. szám

.'f pvisel őhá?. BUDAPEST V. .V Taxi portait plititi in atmen: No. 24.256—1927. Szerda, f.m december t9. - 4ra 3 l91 Eiőílietési érik belföldön; Egész negyedévre 200, egy hóra 70 lej. SJagyarországon: egy évre 60, félévre 25, negyc'dévjre IZ.&jif egy hónapra 6.50 pesgé. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. OKSZAGOS AIAGYARPÁKTI LAP. XVII. ÉVFOLYAM. — 291. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDBZ, Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj Barim L. Pop neon 6. szám. Telefon: 50S. — Levélcím: Cluj, postaitok ICL szám. Kéziratokat senkinek mm küld vissza és nem la őrt» meg a axerkaestdaeg. LAVAL és MUSSOLINI áliiJtálacf & középeurópai ScercSési kikapcsolják fatnácslcozásuaílc árny®1®®®*©! A franc ia dipSomác ai szoEgálalban fe^ünő elhelyezések iürtérofek — FoSyfalódnak a jiigosaclá'viaá ki«a?as»ifások (Paris, december 17.) Francia körökben csalódást keltett, hogy Laval római utjának pon­tos időpontját még mindig nem állapitotta meg. Az az aggodalom, hogy Franciaország egyoldalú egyezményeket fog tenni Rómában, amely egyezmények nem szolgálják majd a középeurópai békét. Annál is inkább felteszik ezt, mert amint Pertinax Írja, Laval a közép európai, kérdés kikapcsolásával akar egyezményt kötni Olaszországgal. Más értesülések szerint Lávái csak akkor megy Rómába,, ha már minden megegyezés előre létrejön. Válfo^ásolc a franci® diplomáciában Választ várunk Ila Genfbe megyünk, akkor hazaárulók va­gyunk. Ha hallgatunk, akkor csak irredenta gondolatokon törhetjük a fejünket. Most aztán beszéltünk­A kamarában Wilier József, a szenátusban Gyárfás Elemér kérte a parlamentarizmus leg­szigorúbb szabályai szerint készült, izgatónak a legrosszabb indulattal sem nevezhető, beszéd­ben a kormányt, a parlament két házát egy pártokon felül ♦álló bizottság kiküldésére, amely nyúljon hozzá végre a kisebbségi kér­déshez és hallgasson meg bennünket, közvetlen eszmecsere kapcsán, voltaképpen mit is aka vünk'? Lehetetlen az, amit kérünk? Olyan vesze­delmes, meg sem hallgatható izgatás és láza­dás, hogyha fel akarjuk világosítani az' egész román közvéleményt arról, hogy kifele gravi- tálás helyett itt, bent az országban akarunk békés atmoszférát, akarjuk azt az elemi jogot., hogy fiainknak itthon szerezzük meg a darab száraz kenyeret, itthon találják meg azt á mű­ködési kört, amely tehetségük szerint megilleti őket. És azt is el szeretnénk mondani, hogy mit nem akarunk. Nem akarjuk azt, hogy iskola­ügyünket törtető tanítók és csendőrőrmesterek játékszerévé alacsonyitsák. Nem akarunk né­mán belenyugodni abba, hogy főiskolát végzett fiatalságunkat teljesen kirekesszék az állami tisztviselők státusából, a meglevő utolsó hír­mondókat pedig minden indokolás nélkül el­bocsássák. Tiltakozni akarunk az ellen, hogy az uszító, véresszáju sajtó minden magyar in­tézményt megrágalmazzon és fel akarjuk tárni intézményeink tulajdonképpeni célját és értelmét, be akarjuk bizonyitni, hogy azok nem széthúzó törekvéseket Írnak zászlójukra, hanem olyan kulturális program megvalósítá­sáért dolgoznak, amely nemcsak magyar, ha­nem országos vonatkozásban is a művelődési szint felemelését célozza. Nem akarjuk olyan szellemi proletáfiátus további felburjánzását, amely generációkat ne­vel semmittevésre: A magyar értékek elpusztu­lása nem államérdek, amellett, hogy a magyar­ság teljes elsorvadását jelenti. Mindenek fölött pedig: választ várunk. A hallgatás is felelet, de ezzel a hallgatással mi meg nem elégedhetünk. Akkor már az is jobb, ha nyíltan megmondják, hogy ne számítsunk semmire, né várjunk egyenlőséget, sőt ellen­kezőleg, készüljünk el ennek a nagytakarítási műveletnek rendszeres folytatására. Az nem érv, hogy egyszerűen a múltra hivatkozzanak, a múltra, amikor állítólag a románságnak sokkal rosszabb helyzete volt a üdénkénél. Azért kell az ankét, hogy bebizonyítsuk az el­lenkezőt. De mi ezt csak mellékesen említjük meg, mert a múlton való rágódás helyett fon­tosabbnak tartjuk a mát. Végzett intellcktuel- jeink diplomával a kezükben állást várnak, kenyeret nemcsak maguknak, hanem szüle­tendő gyermekeiknek is, akik, ha a mai hely­zet állandósul, soha sem fognak megszületni- Vádakat, ép eleget hallunk, adjanak módot an­nak bebizonyítására, Uogjr a vádak csak rágal­mak. Még a halálraítélt utolsó kívánságát is meghallgatják... (Páris, december 17.) A francia diplomá­ciai karban közelebbről olyan nagyfontosságu és töniegcs változások várhatók, amilyenek a harmadik köztársaság fennállása óta még nem voltak. Légéé külügyi államtitkár londoni nagykövet lesz, Cordine londoni követet Ber­linbe helyezik át, mig Francois Poncet, jelen­legi berlini nagykövet Légéé utóda lesz. Leon Noéit, Laval külügyminiszter volt kabinet­főnökét, aki jelenleg prágai követ, Varsóba he­lyezik át, mig Flaudel jelenlegi brüsszeli kö­vetet visszahívják és nyugdíjazzák. Ezek lesz­nek a francia diplomáciai karban a legfonto­sabb személyi változások, de ezeken'kívül még körülbelül 20 diplomáciai személyt cserélnek át, illetve helyeznek uj állomáshelyre. Bolgár publicista Schuschnigg budapesti látogatásáról. (Szóf ia, december 17.) Genov, a nemzetközi jog tanára cikket irt az osztrák-magyar meg­beszélésekről, Schuschnigg budapesti utjával kapcsolatban- Azt Írja, hogy nagy politikai jelentősége van Schuschnigg és Gömbös ta­nácskozásának. mivel az közvetlenül a genfi iigy elintézése után és Laval római útja előtt történt. Ha Párisnak megvannak a szövetsége­sei és kitárt mellettük, — írja Genov, — ak­kor Olaszország is hasonló helyzetben van. Újabb kiutasítások Jugoszláviából. (London, december 17.) Az angol sajtó újabb jugoszláv kitiltásokról if. A lap szerint a szerb kormány zarándoklatot vezet Sándor király sírjához és akik nem vesznek vészt a zarándoklaton a magyarok közül, azokat azon­nal -kiutasítják. (Szeged, december 17.) Vasárnap újabb 17 Jugoszláviából kiutasított magyar érkezett Szegedre. A kiutasítottak között van egy Jó­nap Gusztáv nei’ü zenész, aki feleségével együtt 46 évig élt állandóan a jugoszláviai Apafin községben. A házaspár magával akarta hozni 8 éves leánygyermekét, de Szabadkán a szerb csendőrök a leánykát leszállították a vo­natról és visszatartották. A kiutasítás végre­hajtása előtt a házaspárral betétkönyvükről a bankból kivétettek annyi dinárt, amennyi fenn­álló adótartozásukat a kiutasítás napjáig fe­dezte és kifizettették velük adójukat. Ingósá­gaik összecsomagolására alig másfél órát en­gedélyeztek- ■ - > (Belgrad, december 7.) A szerb hatóságok kimutatást készítettek, hogy minden község­ből hány lakosnak kell elzarándokolnia Sándor király sírjához. A zarándokúira összeírtak kö­zött magyar és sváb kisebbségi lakosok is van­nak, akikkel 160 dinár vasúti költséget fizettet­nek meg a szerb csendőrök. Véres fűnleíésck Francia." « rsxácjlíwrs (Paris, december 17.) Franciaországban tegr nap szélsőséges tüntetések voltak, melyek a poli­tikai helyzet nagy elmérgesedésére vallanak. Lille városházáját munkanélküli elégedetlen nck meg ostromolták. A rendőrség tehetetlennek bizonyult a tömeggel szemben. A tüntetést csa? i;gy lehetett megszüntetni, hagy Ígéretet tettek $ munkanélkülieknek, hogy fenntartják a segélye­zés jelenlegi rendszerét. Az Ígéret birtokában ostromlók kiürítették a középületet. Parisban a hadirokkantuk rendeztek nagy­gyűlést., amelyet felvonulás követett. A menetéi a rendőrök fel akarták oszlatni, de ez nem sike­rült. A rokkantak tömege áttörte a kordont s & Champs EJysécre vonult, ahol tüntetett a kor­mány ellen. A hadirokkantaik a nap folyamán még többször összeütköztek a karhatalmi csapa­tokkal. Több rendőr és tüntető megsérült. «

Next

/
Oldalképek
Tartalom