Keleti Ujság, 1934. december (17. évfolyam, 276-300. szám)

1934-12-17 / 290. szám

2 KiLmnjsm XVII. ÉVFOLYAM, 290. SZÁM. Hatiegaim volt miniszter kategórikusan megcáfolja a Curentiiluak Cckliardt ellen emelt könnyelmű váciját ^tényleg- volt egy forradalmi c**e4e-patc «Járáii, de mindöisze egy áldozattal — A román nemzeti tanács vizsgálata meg­állapította., hogy forradalmi eseményekből származó szeren­csétlenség történt l (Kolozsvár, december 15.) Néhány nappal ezelőtt a ,..Keleti Újság“ foglalkozott a „Curen­tul“ cimii lap „szenzációsnak szánt leleplezésé­vel“, amely szerint Eckhardt Tibor, Magyaror­szág népszövetségi-- delegátusa járai főszolga­vizsgálat konklúziója, arranézve igv nyilatko­zott: — Kihallgattam Eckhardt Tibort is. Tény­A FENSÉGE} X^PÄRIS! KOLNlVíJ JtUtry C5ÖKÄLIÖ AJKPiROSlTtí. VÄIASSZÄK E «UVÄt •NtfMMI Vf££ţKtPVftElET-tt-S SM.lltA.lA^ 611K&RcS"»* a ley történt egy haláleset, de ezt nem leheteti másnak tulajdonítani, mint a forradalmi ese­ményekből származó szerencsétlenségnek. Er• rol különben jegyzőkönyv is készült annak­idején. Ezekután mindenki megalkothatja vélemé­nyét a Curentul „leleplezéséről“. O iaszorsiág és Franciaország barátsági szerződést kötnek Franciaország jelentő« gyarraat«engeJinényelt®l Vett az olaszoknak bíró korában „gyilkos“ volt. Aki a vádat emelte, egy volt gimnáziumi tanár, nagyon nekieresztette a tollát, mert nyolc-tiz áldozat­ról beszélt, akik szerinte a forradalmi időkben karhatalmi alakulatok sortüzétől halták volna meg. Aki pedig a .sortözet irányította, illetve parancsot adott rá, az Eckhardt, akkori tőszói- gabiró lett volna. Mi már a múltkor megírtuk, lrogy az ilyen utólagos, tizenhat év múlva jelentkező vádas­kodásokat a legnagyobb fenntartással keli. fo­gadni, nem is beszélve arról, hogy a forrada­lomnak mindkét részről voltak áldozatai és erős fantázia és rosszindulat kell hozzá, hogy a forradalmi. összeütközésekből -„az. akkori köz- tisztviselők ellen gyilkossági vádakat ková­csoljanak. A „Curentul“ híradása nyomán azonban Gara Ernő, az ismert,, kitűnő újságíró kiuta­zott Jár ára, hogy .helyszíni nyomozás alapján hámozza ki a késői vád konkrétumát. Egész sor járai emberrel beszélt és valamennyien ko molytalannak jelentették ki az Eckhardt, eilen emelt vádakat Eckhardt Tibor 291(i-tól 1918-ig lakott Alsójárán, ahol köztiszteletnek örven­dett a román lakosság és intelligencia részéről is. Ami pedig magát a köukrét vádat illeti, arranézve a legeklatánsabb cáfolatot találta meg Gara Ernő. Aszalós György nyugdíjas szolgabiró ugyanis évek óta Írja Jára község történetét. Aszalós arra nem is számíthatott, hogy könyvét kinyomtassa és inkább csak csa­ládi használatra szánta, mint emlékiratot. Eb­ben a könyvben szóról-szóra ez áll a járai ösz- szetitközésről: „A forradalom Járán 1918 november 3-án tört ki. Két irányból indult meg, egymástól teljesen függetlenül: nemzeti és szocialista jel­szavak alatt, de hamarosan mindkét irányból a közös fosztogatásokban kezdett elmerülni. Kifosztották a Hangya-üzletet és a Schvarz- bérger Mihály boltját és ekkor, hogy a to­vábbi fosztogatásoknak elejét vegyék, a köz­ség vagyonos lakossága nemzetiségre való kü­lönbség nélkül védőrséget toborzott össze és Eckhardt Tibor főszolgabíró erélyes vezetésé­vel meg is állította, a további fosztogatásokat. Este nyolc órakor formális harc történt, amely emberáldozatot is követelt: Gaie Flore szur- duki biró golyótól találva meghalt.“ íme,.ide zsugorodott össze az Eckhardt Ti-, bor ellen emelt „tömeggyilkosság“, könnyelmű vádja. Alsójárán felhívták egyébként az új­ságíró figyelmét arra, hogy az ügyben Hafic- ganu Emil volt miniszter vezette le a vizsgá­latot. Gara felkereste Hafieganut, aki megerő­sítette, hogy mint a román nemzeti tanács el­fPáris, december 15.) Politikai körökben most Franciaországban az olasz-francia meg­egyezés áll az érdeklődés homlokterében. A „Matin“ megállapítja, hogy őszinte együtt­működésre van szükség Olaszország és Francia- ország között, amit nem szabad megzavarjanak külpolitikai irányvonal-változások. Francia- ország jelentős gyarmat-engedményeket tett (Budapest, december 15.) Schuschnigg osz­trák kancellár és Berger-Waldenegg osztrák kül­ügyminiszter a budapesti osztrák követtel együtt szombaton délelőtt fogadta a Dunapalotáb&n a magyar újságírókat. Schuschnigg kancellár töb­bek között a következőket mondta: _Nem tudom eléggé megköszönni a magyar sajtónak azt a baráti hangot és meleg szeretetet, amelyet velünk szemben tanúsított ittlétünk alatt. Közösek az érdekeink, közös a kulturális és gaz­dasági érdekünk is, igy egymás mellett kell álla­nia Ausztriának és Magyarországnak. Ausztria a béke alapján áll, ugyanígy Magyarország is, nincs hát semmi válaszfal, amely a két egymásra Olaszországnak s rövidesen;niegtörtérLÍk az uj kereskedelmi szerződés megkötése, amit barát­sági szerződés megkötése követ. Ez azt jelenti, hogy külpolitikai vonatkozásban Olaszország és Franciaország egymás mellett fog küzdeni. Lávái valószínűleg még a Népszövetség januári tanácsülése előtt, január TO-MS-e között látoga­tást.tesz Rómában. talált országot eiidegenitené egymástól. Schuschnigg és Berger az újságírók foga­dása után az osztrák követségre mentek, ahol az osztrák kolónia tisztelgését fogadták. A kancellár megállapította, hogy Magyarországon az osztrá­kok annyira otthonosan érezhetik, magukat, mint­ha az osztrák határokon belül élnének, mert sehol olyan jó dolguk, nincs a világon az oszt rákoknak, mint Magyarországon. ' Az osztrák vezető politikusok látogatásával terjedelmesen foglalkozik a magyar sajtó. A Ma­gyarság a következőket irja: ..A Duna medencé­ben a két ország hosszú idők óta egymásra utalva él és elengedhetetlen szükség, hogy baráti kezet nyújtva egymásnak működjön együtt. Majd meg­állapítja, hogyha jelenleg közjogilag el is vm vá­lasztva Ausztria Magyarországtól, soha még ilyen bensőséges és baráti viszony nem volt közöttük.“ Az „Újság“ azt irja, hogy: „Az osztrák és ma- gyár nép barátkozásának tisztaságát nagyban megpecsételi az. hogy Schuschnigg és Berger sze­retetnie jeléül még feleségeiket js magukkal hoz­ták.“ Schuschnigg, Berger és Gömbös magyar mi­niszterelnök. meglátogatták a magyar tanügyi intézeteket és a kancellár a legnagyobb megelége­dését fejezte ki a látottakon. * Zágoni Szabó Lili képkiállitását a Minerva he­lyiségeiben a nagy érdeklődésre való tekintettel csu • tortok (ZU-ăn) estig meghosszabbította. nőké. kivizsgálta az ügyet- Hogy mi volt a „Hőfer“ hintőpor 1 sac. gyermekeknek 2 &?, hölgyeknek (3 színbe») 3 sz. test izzadás eilen, a »égi, jó minőségben, uj csomagolásban ismét kapható! 1 doboz: 16 lei, nagy doboz 24 lei. Szabjunk, varrjunk! Varázsoljuk vissza nagyanyáink háztartását. Higyjék el. hogy annak az elveszett bol­dogabb korszaknak a munkásságra és szerénységre való nevelés, a családi tűzhely, a haza és embertársaink kölcsönös szeretet® volt a főpillére, A „Record" vegyészeti gyárivállalat az öt megértő és pártfogó közönsége részére nemzetiségre való tekintet nélkül e pillér felépítésére törekszik: jutalmi, háziipari és takarékossági akcióival. Újévi jutalmul Clujon: december 27-én, Tárgu Mrtreson: január 10-én, Türdáii: január 25-én kezdi meg közkedvelt tandíjmen­tes (csak 130 lej hozzávaló ellenében) Kathonay szakrajztanár által román, magyar, német nyelven előadandó legmodernebb összes nőiruha, férfiruha és fehérnemű szabászat! tanfo­lyamait. - ­Siessen beiratkozni Clujon Str. Mamii 22., Tárgu Mureson Str. Mihail Viteazul 5„ Túr- dán a házakhoz menő megbízottnál. 99Soha ilyen bensőséges és baráti viszony nem volt Magyarország és Ausztria között“ Schuschnigg kijelentette a magyar újság íróknak, hogy a két országnak egymás turtle fi kell állnia

Next

/
Oldalképek
Tartalom