Keleti Ujság, 1934. december (17. évfolyam, 276-300. szám)
1934-12-16 / 289. szám
Vasárnap, 1934, december 16, - Mr a 3 *•! Etffiacléu árait belföldön: Egész évre 8(H), félévre 100, ORSZÁGOS MaGY ARP AKTI LAP, XVII. ÉVFOLYAM. — 289. SZÁM. Felelés ezer koszté: SZÁSZ END&& tkecjredévre «00, egy hóra 70 lej. Magyarországon: egy évre 60, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengd. Egye« «rámolt na Ibusz elárusító kioszkjaiban. m A Magyar Párt történelmi lépése A szenátusban Gyárfás Elemér indokolta meg a párt javaslatát» bogy parlamenti bizottságot küldjenek ki a kisebbsí gi helyzet megvizsgálására és a nagy kér« dés megoldására (BUKAREST. december 14.) A Magyar Vártnak a kamarában előterjesztett javaslata, hogy küldjenek ki parlamenti bizottságot a kisebbségek állam jogi helyzetének a rendezésére, most a szenátus elé került. A parlamentnek ebben a felső házában Gyárfás Elemér dr. szenátor adta elő a javaslatnak az indokait s előterjesztésében alapos precizitással fejtette ki, hogy miért érkezett el ennek a történelmi lépésnek az ideje s miért kellene éppen most. ebben az időpontban megteremteni azokat az alapokat, amelyeken a kisebbségi néptömegek Gyárfás Elemér a következőket mondotta: — Az elmúlt kilenc év alatt, amióta a szenátusnak tagja vagyok, számos beszédet mondottam el a felirati vitákban és e beszédekben vizsgálat tárgyává tettem a trónbeszédben felsorakoztatott kérdéseket, hogy hozzájáruljak én is a megoldásokhoz. Az általános jellegű problémák mellett, ezenátortársaimmal együtt, mindig foglalkoztunk a kisebbségi kérdésekkel is, igyekezvén barátokat szerezni az önök soraiban népünk, annak kultúrája és fejlődése iránt, hogy ezzel könnyitsünk súlyos helyzetén. Ez alkalommal azonban el kell hagynom az eddig követett utat, mert a javaslat, amelyet pártunk a képviselőházban tegnapelőtt tett, oly kimagasló jelentőségű, hogy minden más kérdést háttérbe kell szorítanunk- Azt hisszük, hogy, " * ’ * . ez a lépés, amit a romániai magyarság nevében tettünk, történelmi lépés, amihez képest minden más probléma egyszerű banálitásnak tűnik fel. Az az érzésünk, hogy csökkentenénk a testvéri egyetértés megteremtésére vonatkozó javaslatunk jelentőségét, ha most különleges kisebbségi sérelmeinkkel állanánk elő, esetleg nem kivánatos vitákat provokálva velük s ezzel elronthatnánk azt a kedvező légkört, amit javaslatunk körül megteremteni szeretnénk. Tisztán javaslatunk támogatására fogok tehát szoritkozni, ismertetve röviden a körülményeket és indokokat, amelyek e lépésünket sugalmazták. Három ok miatt — Javasoltuk a képviselőházban és javasoljuk itt is, hogy kisebbségi problémáinkat parlamenti bizottság vizsgálja ki és oldja meg. biztosítva láthatnák jövőjüket az országban. Lehet, hogy a kormány ezúttal ts taktikázással akar kitérni a kérdés elől s 6 is. a pártok vezetői is napi jelentőségű pártérdekeik mögé húzódnak vissza. De a Magyar Pártot a saját népével, de egyúttal az állammal szembeni kötelessége is vezette. I >.ü j e;U z kísérletet is megtegye. Gyárfás Elemér történelmi lépésnek mondotta beszédében ezt a kísérletet, az ő beszéde pedig, amit a szenátusban mondott, történelmi beszéd. amely bizottságban — különösen három ok miatt — valamennyi román párt képviselve legyen. Ez okok a következők: — Ki kell emelni a román állam kisebbségi politikáját, különösképpen pedig az állam vezetőinek a magyar kisebbség iránt való magatartását, a politikai pártok harcaiból, különösképpen pedig a pártok vezetőinek a 'magyar kisebbség iránt való magatartását a politikai pártok harcaiból; f üggetlenítsük a romániai magyar kisebbség helyzetét a nemzetközi helyzettől, valamint az időnként javuló, máskor pedig feszültebb nemzetközi viszonyoktól; hogy megteremtsük, helyesebben mondva, helyreállítsuk az annyira szükséges lelki összhangot és baráti közösséget. Az első kísérlet — Vizsgáljuk sorba ezeket a pontokat. Először: nem a mi hibánk, hanem történelmi vég- zetszerüségnek tudható be, hogy a kisebbségi, de különösen a magyar kisebbségi probléma fegyver lett nálunk a pártok politikai harcaiban s alkudozások tárgya lett a vezető pártok között. Mi ragy nehézségek leküzdése árán léptünk be Románia politikai életébe. Bizonyos, lélektanilag is megmagyarázható, jogi meggondolások miatt, passzivitásban maradt a magyar kisebbség a békeszerződések ratifikálásáig s így az első berendezkedések idején nem tudta elfoglalni azt a helyet, amit kezdetben — úgy hiszem —• minden nehézség nélküi átengedlek volna nekünk. A ratifikálás után, 1921 eiejéu az akkori Averescu-kormány oiyan magatartási tanúsított irántunk, hogy alkalmas lett volna a kedvezőtlen légkör eloszlatására, de sajnos, már aa 1922-i választásokon csaknem minden jelölésünket visszautasitetTák és meghiúsították azt a reményünket, hogy az alkotmányodé országgyűlésnek megfelelő szám. arányú képviselettel tagjai lehessünk. Ekkor arra gondoltunk, hogy a román közéletbe való belépésünkhöz: olyan személyiség részéről zsirált be* lépőjegyre van szükségünk, akit az ő tekintélye föléje emel minden gyanak- « vásnak s aki igy biztosíthatna nekünk jóakaratu fogadtatást, Ilyen személyiség volt Averescu tábornok, akinek ebben a kérdésben az erdélyi Goga Oetavian is tanácsadója volt. így jött létre a híres esnesai paktum, amely a kormánnyal kötött választási kartell eredményeként számarányunknak majdnem megfelelő parlamenti képviseletet biztosított nekünk s emellett legfőbb kívánságaink teljesítését helyezte kilátásba, aminek ellenében mi biztosítottuk lojális alkalmazkadásunkat a román közélethez. — Amikor azonban 1926-ban bekerültünk a parlamentbe, fájdalommal állapítottuk meg, hogy az általános szempontból annyira indokolt paktumunk igen nagy taktikai hátrányt okozott nekünk Az ellenzéki pártok, különösen a liberális és a nemzeti párt, nem tudták nekünk megbocsátani, hogy segítségünkkel köny- nyü és jelentős választási sikert biztosítottunk a kormánynak, az ő politikai ellenfeleikne Ezért látható ellenséges indulattal fogadtak minket, olyan légkört teremtettek ellenünk s jogos és szerény kívánságainkkal szemben, amely megakadályozta az Ígéretek teljesítését. Nem egy párttal, hanem valamennyivel — Levontuk tehát a következtetéseket s'a későbbi választásokon óvakodtunk attól, hogy egyik román pártot a másikkal szemben támogassuk. E helyett igyekeztünk minden komoly párt barátságát megszerezni. Sajnos, csak kevés javulást tudtunk elérni ezzel. Alapjában véve ugyanolyan kedvezőtlen maradt a légkör. Hozzájárult ehhez az a túlzottan neui- zeties szellem, ami egész Európában hatalmába kerítette a lelkeket. Odajutottunk, hogy a Történelmi lépés
