Keleti Ujság, 1934. december (17. évfolyam, 276-300. szám)

1934-12-02 / 277. szám

KuetiUjsjsb «?5W Nem keil baráfröíre irigy­• t kednie, meri nagyobb ez udvaruk, vagy meri ele- gánsabbaknak íetszenek ein kell vagyonokat költenie olyan dolgokra, amelyek' nem segítik egyéni báját, hogy a? teljes egészében érvényesüljön. Kérdezze meg barátnőit, akiknek hamvasságáí megcsodálja. Meg fog győződni róla, hogy legnagyobb részük toalettjéhez illatosított kölnivizet használ 1 A különös gonddal kiválasztott eszenciákkal illatosított és elkészített kölnivíz né­hány pillanatnyi bedörzsölés után Irísseséget, hamvasságot kölcsönöz, illata disz- tingvált, míg az elegáns parfümök keverékének illata tartós és egyforma azaz nem változtatja meg árnyalatát. A „LADY“ által gyártott illatosított „CHAT NOIR" kölnivíz mindezen tekintetben az ideális készítmény. A szalonokban és a laboratóriumban folytatott kísérletek bebizonyították a „Lady" készítmények páratlan minőségét. C Jiaí Moip EAUX 9d on Secret 'Jockey &fu6 DE COLOGNE f .HOSESI Megnyílt Ausztria korporációs parlamentje Schuschnigg kancellár szembeszáll azokkal a törekvésekkel, amelyek lángba akarják borítani az országot <ZVI1. ÉVFOLYAM. §77. SZÁM. A „Curentul“ békejobbja A Ourentulban Nicolae Roşu „Eminescu magyar nyelven“ cím alatt vezető helyen fog­lalkozik Kibédi Sándor Eminescu-forditásá- val. A cikk bevezetőjében, már csak megszo­kásból is, osztogat néhány sértő megjegyzést felénk s azt mondja, hogy az erdélyi magya­rokról „közepes“ véleménnyel van. Nem kívá­nunk most foglalkozni a különben jószándéku- nak látszó cikk izét elrontó kitételekkel, ha­nem csak azt a részét ismertetjük, amelyben a békülést hangoztatja. Ezzel is bizonyítani kívánjuk, hogy minden alkalmat örömmel ra­gadunk meg a két nép közötti kibékülés előse­gítésére s egyáltalán nem állják meg helyüket azok a ádak, hogy mi mindig csak a sérelme­ket szeretjük hangoztatni. A cikkíró megállapítja, hogy a kultúra arisztokratikus területén a két nép teremtő szellemei harmonikusan együttműködnek: „az irodalomban, a művészetben, a zenében, együtt­működhetünk a magyarokkal..„A kulturá­lis hegemóniát nem fegyverek, vagy politikai gyűlések utján szerzik meg.“ A cikkíró ezután megdicséri azokat a ma­gyar Írókat, akik a román irodalomból ma­gyarra fordítottak s különösen kiemeli Kibédi Sándor fordítását, „akinek román apja és ma­gyar anyja van, ő a test és lélek csodálatos egyesülése, ami lehetővé teszi számára, hogy, anjint a francia mondja: „pár coeur“ ismer­hesse a román és a magyar nyelvet“. Nem ez az első munkája ezen a téren. Eminescu for­dítása a lelki harmónia lehetőségét teremti meg, Eminescu versei megnyitják a megértés útját. Reméli, hogy az ő példáját mások is kö­vetik. A cikk legérdekesebb része azonban ezután következik s ez a befejezés igazán szokatlan a Curontultól s örömmel állapítjuk meg, hogy az eddigi egyoldalú közeledés helyett most már a kétoldalút hangoztatja. Ez a befejező rész szó szerint a következő: „De amilyen mértékben meg lesznek a ro­mán irók magyarnyelvű fordításai, szeretnénk, ha épugy nem hiányozna egyetlen intellektuel könyvtárából sem a magyar irodalom minţi kimerítőbben és korrektül megirt történelme, sőt minél több példánya a magyar irók mun­káinak. Ez a mi baráti és kölcsönösségi köte­lességünk“ örvendünk ennek a cikknek, mert éppen az egyik legtnlzóbb román lap hajtja meg az el­ismerés zászlaját a magyar irodalom előtt s nemcsak a magyaroktól követeli, hogy megis­merjék a román irodalmat, hanem a româno bat is felszólítja a magyar irodalomban való elmélyedésre. Örvendünk ennek még akkor is, ha a cikk bevezetője oldalvágásokkal sújt fe­lénk és ha a lap ugyanazon számának belső oldalain a magyarságot támadó több cikket is látunk. A Curentulban a magyar irodalom­mal kapcsolatban az elmúlt hetekben már ol­vastunk két-három ilyen szellemű cikket s na­gyon szeretnek, ha ez a szellem lassan tért hó­ditana a Curentul szerkesztőségében a magyar kérdés minden ágával kapcsolatban. Jó volna, ha a lap egy kissé cenzúrázná a vidéki tudó­sitóinak sokszor egyéni bosszú által irányított cikkeit is. Mert higyje el a Curentul, hogy mindkét félnek csak hasznára lehet, ha az egy­más ellen való viaskodásban elpocsékolt erő­ket közös épitő munkára használhatnánk. — Az összes volt szászvárosi polgármeste­reket kihallgatják a dr. Gojba-ügyben, Dévai tudósítónk jelenti: Megírta a Keleti Újság, hogy dr. Gojka Lajos szászvárosi városi tiszt­viselőt felfüggesztették s fegyelmi bizottság elé utasították. A bizottság a napokban meg­tartott tárgyalásán dr. Gojka Lajos az összes volt szászvárosi polgármesterek kihallgatását kérte, amivel bizonyítani akarja, hogy ellene eddig senki feljelentést nem tett s a város érdekeit mindig a legjobban és leglelkiismere­tesebben szolgálta. (Becs, november 30.) Az uj szövetségi gyűlési pénteken tartotta meg alakuló ülését a régi osztrák I parlament dísztermében. Megnyitó beszédet Hoyos Rudolf,.az.államtanács elnöke mondott, aki beszé­dét a következő mondással kezdte: „A haza min­denekelőtt“. Dollfuss érdemeit sorolta fel, majd felszólította a jelenlevőket, hogy a demokrácia el­avult módszereivel szakítsanak s az uj idők szel­lemének megfelelően dolgozzanak Ausztria újjá­építéséért. Beszédét az osztrák himnusz következő szavaival fejezte be: „Isten áldjon, Isten óvjon mindörökké, Ausztria.“ A második szónok Schuschnigg kancellár volt, aki meleg .szavaikban emlékezett meg DoU- fussról, mint az uj Ausztria cpitőmesteréröl és rámutatott arra, hogy az előre megfontoltan elő­készített csapás nem érte el célját s Ausztria uj szelleme és alapzata fennáll. Félre kell tenni a közéletből a politikai erőjátékokat s az uj, szel­lemben kell dolgozni. ­A külpolitikával kapcsolatban a kancellár hangsúlyozta, hogy Ausztria békében és barátság­ban akar élni minden állammal, nem akar senki­vel -viszálykodni, hanem nyugodtan akar élni. Kü­lönös nyomatékkai jelentette ki, hogy Ausztria német és német is marad. Az osztrák állam a ha­tárai között élő kisszámú nemzetiségek részére mintaszerű oltalmat biztosit. Ausztria mindezzel szemben megóvja fennállását s szembeszáll ázol- Ital, akik olyan tüzet akarnak felgyújtani, amely langbaboritja az egész országot s a végén a tűzol­tóknak szemére hányják az okozott vízkárokat. Ez oiyan módszer, amelyen nagyon könnyen át lehet látni. Az országnak fel kell készülnie a véddemre, _ mondotta a továbbiakban — és e célból meg kell erősíteni'a csendőrséget és rendőrségei, és az ifjúságnak sportszerű kiképzést kell adni. Az uj osztrák áüam mindenben keresztény szellemű.

Next

/
Oldalképek
Tartalom