Keleti Ujság, 1934. december (17. évfolyam, 276-300. szám)
1934-12-13 / 286. szám
XVII. ÉVFOLYAM. 28$. SYUM. KelitiUjsâg 7 Parlamenti bizottságot kért a magyar Párt A kormányoktól már hiába várjuk az egyre súlyosodé kisebbségi kérdés megoldását, tegye meg az elhatározó nagy lépést a törvényhozás A kamarában Wilier József terjesztette elő a párt deklarációját (BUKAREST, december 11.) A parlament felirati vitájában a Magyar Párt, szakítva a pártoknak egyszerű deklarációkat felolvasó szokásával, olyan lépést tett, aminek a hatásától várhatjuk, hogy milyen szándék nyilatkozik meg a kisebbségi helyzetnek és kérdésnek a rendezésére. A ■román törvényhozáshoz, mint a román nép képviseletéhez azt az ajánlatot terjesztette elő, hogy a maga kebeléből, minden pártnak a bevonásával alakítson egy bizottságot ennek a nagyfontos- ságu problémának a rendezésére. Ha a kormányok eddig csak Ígértek, a polgári képviselethez fordulunk, mondja meg, milyen"jogviszony okát, milyen egyenlőséget kíván a kisebbségi nép számára. A Magyar Pártnak ez a lépése váratlanul jött ugyan, de a legjobb szándék vezette és a fejlemények iránt nagy várakozással vagyunk. A felirati vitában ma Wilier József a Magyar Párt megbízásából és nevében a következő beszédet mondotta: Wíüer József beszéde nének benünnket egy háborúban, mely már rég lezajlott, vagy amely még ki se tört. Lehet, hogy az ország, melynek lakói, az állam, melynek polgárai vagyunk, az alattvalói hűség és lojalitás természetes kötelességein messze túlmenő magatartást követel tőlünk; olyan magatartást, amely egyfelől saját véreink nyilt és Ízléstelen megtagadóivá, másfelől egész biztosan a megérdemelt közmegvetés osztályosaivá tenm bennünket anélkül, hogy a gerinctelen tolakodó szerepének vállalása ellenében a pozitiv eredményeknek még csak legkisebb morzsájával is kecsegtethetnők magunkat. Tisztelt Kamara! Minden párt évről-évre fölvonul a felirati vita során, hogy kijelölt szónoka utján kifejtse a maga politikai elgondolásait. A többség ilyenkor tesz ünnepélyesen hitet a kormány mellett, az ellenzék viszont fölsorolja mindama hibákat és mulasztásokat, melyek a. többséget, nézete szerint, alkalmatlanná teszik az ország ügyeinek további vezetésére. A kisebbségi pártok is részt vettek mindig a felirati vitában. Többnyire tömör formába öntött deklarációkban adtunk hangot sérelmeinknek és legsürgősebb kívánalmainknak. A kormány helyzete nera rosszabbodott, a kisebbségeké nem javult. — Uraim, ha józanul megfontoljuk többségieknek és kisebbségieknek ezt az eddig taposott útját, be kell vallanunk, hogy az semmiféle eredményre nem vezetett, A kormány nem lett erősebb saját híveinek dicséretétől. de nem is bukott meg ellenfeleinek cicerói ékesszólásba foglalt támadásaitól. Viszont a kisebbségi népek helyzetén se tudtak változtatni a mi deklarációink. Egyetlen kedvezőtlen sajtóhang. egyetlen soviniszta támadás többet ártott nekünk, mint amit használni tudtak összes tiltakozásaink s mivel a támadások egyre szaporodnak, a politikai atmoszféra egyre nyomasztóbbá válik: a kisebbségek sorsa is egyre szomorúbb állapotba kerül. A legszomorubb jelenség éppen az, hogy legnagyobb kihatással a mi életünkre olyan körülmények vannak, amelyek irányítása, a Tălişoara (olasz telki) kórházsorsjegyek visszavonhatatlanul végső natárideje 1935 február 10. Egy sorsjegy ára 25 lej. Főnyeremény 100,000 lej. összesen 1215 darab sorsjegy nyer, Csak egy húzás lesz. Mindenki megpróbálhatja szerencséjét egy vagy több sorsjegy vásárlásával. A sorsjegyek árának és 8 lej portóköttség- aek előzetes beküldése mellett bárki rendelhet a kórházbizottságtól: Tlllieira vagy az Unitárius Nők Szövetségénél Pderhctu. y vagy befolyása egyáltalán nem áll módunkban. Függvényei a külpolitikának. Értjük itt mindenekelőtt a külpolitikát, melynek mi kisebbségek, de elsősorban mi magyarok minden apró rezzenését megérezzük s mondjuk inkább igy: megszenvedjük. A romániai magyarság sorsa egyszerű függvényévé lett a külpolitikai hullámzásoknak, pedig minden tárgyilagos román politikusnak el kell ismernie, hogy az itteni magyar nép vezetői soha sem fütötték holmi eshetőségek illúziójával a fogékony lelkeket; ellenkezőleg, vaskövetkezetességgel megmaradunk a realitások mezején s maga a nép is csodálatos józanságot tanúsít. De ez sem elég: sem baráti melegséget, sem megértést nem tapasztalunk s az az érzésünk, mintha valóságos túszok gyanánt kezelRettentő gondok között. Helyzetünk tehát nagyon kényes, de amilyen kényes, olyan kétségbeejtő is. Gazdaságunk összeomlott s ebben nemcsak világszerte észlelhető jelenséget kell látnunk, mert nagy részük van benne a velünk szemben alkalmazott szűkkeblű kezelésnek és elfogult intézkedéseknek is. A köztisztségekből kiszorulunk s ma már a magángazdaságban való boldogulásunkat is veszély fenyegeti. Az öregek nyomorognak, a gyermekek elhelyezkedésének lehetősége pedig minimálisra csökkent. Politikai párt volnánk, nemzeti, néprajzi, kulturális problémákkal kéne foglalkoznunk, de sajnos, a viszonyok már oda romlottak, hogy a mi tevékenységünk oroszlánrésze a napi megélhetés nyomasztó gondjainak problémájává zsugorodott össze. Nem hiszem, hogy túlságosan elvetném a sulykot, ha azt állítom, hogy nemcsak a Magyar Pártra állanak az el mondottak, hanem az összes kisebbségi pártok ilyen helyzetbe kerültek. Történnie kell valaminek! — Uraim, óriási felelősség nehezedik ránk s ez a felelősség annak fölismerésére vezetett bennünket, hogy ma már nem elégedhetünk meg gyakorlati eredményekkel egyáltalán nem biztató deklarációk elmondásával. Tisztelt képviselő urak, itt történnie kell valaminek az Önök részéről éppen úgy, mint a üdénkéről. Hosszú hetek lelki vívódása és komoly tanácskozása eredményeképpen küldött engem a Magyar Párt az ország tribünjére, hogy a romániai magyarság nevében ne csak föltárjam önök előtt a helyzetet, hanem annak orvoslására is megtegyem a mi tisztelet- teljes indítványunkat. Kérem miudannyiukat, szíveskedjenek engem olyan jó lélekkel meghallgatni, mint amilyen becsületes, tiszta szándékok bennünket vezéreltek e lépés megtételében. Régi szándékok után. — Erős meggyőződésem szerint nyitott ajtókat döngetnék annak hosszadalmas fejtegetésével, hogy a kisebbségek lelki megbékélése és anyagi viszonyainak elviselhetővé tétele elsőrendű érdeke a román államnak és román nemzetnek is, mert közelebb hozza az országot a belső béke, a konszolidáció, a harmonikus fejlődés boldogabb korszakához. — Fölismerte a kisebbségi probléma óriási fontosságát minden román párt, amelybe dig rábízták az ország kormányzását. Az Averescu-párt nevében Goga Octavian már 1923-ban megkötötte velünk a csúcsai paktumot s ezt Averescu is aláírta. A liberális párt nyomban, mikor 1927-ben ismét átvette a kormányzást, bizottságot küldött ki a kisebbségi kérdés tanulmányozására egyik leglelkesebb munkása éppen Tatarescu György, a jelenlegi miniszterelnök ur volt. Ugyancsak e probléma megoldása lebegett a nemzeti-parasztpárt szeme előtt, mikor a kisebbségi törvény előmunkálatainak megtétele végett külföldi tanulmányútra küldte ki Pop Ghita volt képviselő, volt alminiszter urat. lorga volt miniszterelnök ur állandóan hangsúlyozta a kisebbségek kulturális értékeinek országos jelentőségét és a kisebbségi ügyek intézésére kisebb(Tudósitásunk folytatása a 10-ík oldalon) Világhírű PoSár válaszokban Kun Mátyás Fsa ÜT. Cluj« Calea Maracha! Foch Sí. Köszörülések, javítások, nikkelezések elvállaltatnak
