Keleti Ujság, 1934. december (17. évfolyam, 276-300. szám)

1934-12-13 / 286. szám

XVII. ÉVFOLYAM SM. SZÁM. KuetiUjskh a Óriási szálloclalüz egy amerikai városisain 40 halóitól Michigan állam 20 képviselője és szonálora a szállodában tartózkodott (Newyork, december 11.) Ma katasztrofális tűzvész tört ki Michigan állam Lansing vá« rosának egyik szállodájában. Az egész épület lángba borult. A vendégek egyrésze a szálló ablakai alatti folyóba ugrott. 18 halottja és igen sok sebesültje van a szerencsétlenségnek. A tűz kitörése alkalmával a szállóban tartózkodott Michigan állam 28 képviselője és szená­tora. akik egy politikai gyűlésen vettek részt. t Újabb jelentés szerint a lansingi szálloda romjai közül eddig 40 holtestet hoztak ki és több hullát találtak a szálloda mellettti folyóban is. 30 súlyos sebesültet szállítottak kór­házba. Csak olyan iparvállalatokat engedélyeznek, amelynek nyersanyagát belföldön lehet beszerezni akinek sikerült a tizenkettedik órában a bé­kés és kielégítő megoldást megtalálnia. (Belgrád, december 11.) A jugoszláv sajtó Jefticsnek tulajdonítja az érdemeket. A Vréme nagybetűs címben azt állítja, hogy Magyar- szagon' nemzetközi vizsgálat lesz, alant pedig leközli az egyezményt, amiből világosan lát­szik, hogy nem nemzetközi, csak belföldi vizs­gálatról van szó. Magyar sajtóvélemények (Budapest, december 11.) A kedd reggeli pesti lapok a genfi egyezményt kommentálják és örömmel üdvözlik az ügy elintézését. A „Budapesti Hirlep“ írja: „Nemzeti becsüle­tünket tiszteletbentartó megegyezés nagy szol­gálatot tett a béke ügyének. Most már remél­nünk szabad, hogy elmúlt a fenyegető veszély.“ A továbbiakban elismeréssel adózik Eden főpecsétőrnek, valamint Aloisi bárónak, kik olyan megoldást kerestek, mely nem sérti Magyarországot, de amelyet mégis a másik érdekelt állam is elfogadhat. Az „Újság“ „Elmúlt a háborús veszély“ cim alatt foglalkozik az eseményekkel. Elis­merőleg nyilatkozik Titulescu és Benes azon kijelentéseiről, hogy „Magyarországot, mint államot és a magyart, mint nemzetet nem ér­heti vád, hanem csak egyes közigazgatási ha­tóságok mulasztásai itélendők el.“ A „Pesti Hírlap“ genfi tudósítások jelen­tését közli és azt irja, hogy megbukott egye­sek azon kívánsága, hogy Magyarországot megpecsételjék, valamint, hogy nemzetközi vizsgálat tárgyává tegyék- A lap azon remé­nyének ad kifejezést, hogy ezekután, a létre­jött egyezmények és a. béke következtében a Jugoszláviából kiutasítottak is visszatérhet­nek elhagyott otthonukba. A „Népszava“ őszinte örömmel fogadja az egyezményt. „Győzött a józanság és győ­zelemre jutott a népszövetségi gondolat is. A Népszövetség kiállta az első igazi próbát.“ A „Pesti Napló“ úgy látja, hogy békemü alapját rakták le tegnap Gcnfben és várja, hogy a békemü tovább épüljön az igazság szellemében. /\ román követ Moszkvából Oszfrovszktnak köszönte meg a fogadtatást (Bukarest, december 11.) Edmond Ciuntu, Románia moszkvai követe megérkezett állo­máshelyére és az orosz szovjet fővárosából táviratot küldött Osztrovszkinek, a bukaresti orosz követnek. Táviratában köszönetét mond a fogadtatásért, amiben Oroszországban része­sítették. A bukaresti orosz követ táviratban válaszolt a köszönetre és a táviratnak egész szövegét elküldötte valamennyi lapnak. Osz- trovszki követ folytatja látogatásait a buka­resti előkelőségeknél s kedden délelőtt Paul 'Anghelescu hadügyminisztert kereste fel. (Bukarest, december 11.) Ma délelőtt az ipar és kereskedelmi minisztériumban ülést tartott az ipari beruházások bizottsága Leon alminiszter elnökletével. Ez a bizottság a mi­nisztérium mellett mint tanácsadó szerv mű­ködik. Feladata szerint csak uj invesztíciók­kal foglalkozik, hogy a túlságos indusztrializá­( Kolozsvár, december 11.) A .választói tör­vény értelmében az országgyűlési választói név­jegyzékek az elöljáróságok által december hó fo­lyamán állitandók össze. B névjegyzékekbe bár­mely jogosultnak felvételét akármelyik választó kérheti. A névjegyzékeket egész január hó folyama alatt az elöljáróságoknál és a járásbiróságnál köz­szemlére teszik ki éa ez idő alatt bármely választó a névjegyzék összeállítása ellen bélyegmentes elő­terjesztéssel élhet a járásbírósághoz, mely az elő­terjesztés felett 15 napon belül dönteni köteles. Felkérjük a Magyar Párt községi szerveze- - teinek elnökségeit, hogy tegyék meg a szükséges bejelentéseket a névjegyzékek összeállításához azokra a választói jogosultakra nézve, akiket a névjegyzékből esetleg kihagynak s kérjék- azoknak felvételét, akik időközben nagykorúságukat el­érve választói jogot nyertek. Számos községben tömeges bírságokkal sújt­ják a szülőket gyermekeik iskolamulasztása ci- mén s ezért az érdekelt szülők felvilágosítására szükségesnek tartjuk a következőket megismer­tetni: a) Az iskolakötelezettség az elemi iskolában a VII. osztály sikeres elvégzését tanúsító (absol- váló) bizonyítvány megszerzéséig, vagy 16 életév betöltéségi tart. Ha valamely gyermek a IV. osz­tály elvégzése után bármely középiskolába irat­kozik be, de abból a 3 első osztály elvégzése előtt kilép, úgy köteles tovább az elemi iskolát látogat­ni. (1924. évi elemi iskolai törvény 11., 12., 36., 56., 58., 59. cikkei.) Gyámok vagy gazdák, kiknél tanköteles gyermek van, kötelesek a gyermeket a fenntiek szerint iskolába járatni... b) A. felnőtt ifjúsági iskola (şcoala de adulţi) látogatására a 18. éves kor betöltéséig kö­telesek azok az ifjak, akik irni-olvasni nem tud­nak, vagy valamely okból nem végezték el az ele­mi iskolát, E kötelezettség alól fel vannak mentve lás hibáit orvosolja. Elhatározták, hogy mii&-■ den olyan cikkhez, amelyet külföldről kell az országba hozni, ennek a bizottságnak as enge­délyét kell előbb megszerezni a bevitelhez. Vi­szont uj iparvállalatok létesítéséhez csak ab­ban az esetben járul hozzá ez a bizottság, ha a nyersanyag belföldön szerezhető be. azok, akik az elemi iskola IV. osztályát elvégezték. (1924. évi isk. törvény 89. cikke.) c) Az állami iskolákban az igazolatlan iskola mulasztások miatt a szülőkre a bírságokat a tan­testület veti ■ ki 15 napon belül és az erről szóló listát az adóbehajtó közegeknek küldi meg, aki csak 20 napon belül eszközölhet foglalást, (1934. évi julius 5-iki isk. törvény 26., 30., 34., 38. cik­kei.) A magán (felekezeti) iskolákban az iskoiá- mulasztásokat az igazgató köteles jelenteni a tan- felügyelőségnék, mely intézkedik a birság kivetése iránt. Ha az igazgató ezen kötelezettséget elmu­lasztja úgy fegyelmi eljárás alá vonható és azon­kívül kötelezhető arra, hogy megfizesse azon ösz- szeget, amely birság címén a szülőkre kivetheti» lett volna. (A Monitorul Oficial 1934. évi jul, 5-iki 152. számában kihirdetett törvény XX. 34., 37 _38. cikkei.) d) Ha a szülő valamely jogtalan birságoliö ellen védekezni akar, akkor csak a foglalás ellen élhet 15 napon helül a járásbírósághoz u. n. eon- testatie-vel, mely a lefoglalt tárgyak elszállítását nem, hanem csak az árverés megtartását akadá­lyozza meg. Ez a fellebbezés azonban semmisnek tekintetik akkor, ha az azt benyújtó fél nem he­lyezi letétbe az adóhivatalnál, vagy a pénzügy- igazgatóságnál azt. az összeget, amelyért a fogla­lás vezettetett és nem csatolja a letételt igazoló nyugtát. (1934. évi „Legea pentru perceperea şi urmărirea veni tnrilor publice“ című törvény.) Török Sándor: SZEGÉNY EMBERTMÉGAZÁGIS LIT |7"7 A 400 laP- — Füzve 120'— lej. 1 Vászonkötésben .150'— lej. f PP Af^p11^ CLUJ. — Kérje az uj Ljlhl YAvJLG könyvek teljes jegyzékét, VAP1TOL premier Mozgó Ma különleges premier! MOLNÁR FERENC halhatatlan remekműve: \ Pál-utcat fiuk A szív és lélek dicsó'séges himnusza. — Rendező: Frank Borzage, aki valóban egy csodálatos, fenséges és örök­becsű filmet alkotott. Tudnivalók magyar polgárok, magyar szülők számára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom