Keleti Ujság, 1934. december (17. évfolyam, 276-300. szám)
1934-12-13 / 286. szám
ípviseiflh*» BUDA PÉ8T V, iui postau, putlt* Ia numera.: Ma 24356—1927. Csütörtök, ;.9T<, december £3, 4i*i* 3 3i«[be3itős«E, kiadóhivatal és ayomd»! OaJ Barou L. Pop uoca 5. «ta. Telelőn; SOS. —• ISTfiUms Cluj, pok(ollók 101. axám. Héztratokal aenklnek Mă küld vises» te nem I« őrla meg a «texkeastteá*. Klóüietéei árak belföldön: Egész *jegj-edévr© 200, egy hóra 70 I^J. évre 60, félévre 25, negyedévre M ţiengo. Egyes számok az Ibusz < ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP. XVII. ÉVFOLYAM. — 286. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ EXŰKE. Genfi döntések A népszövetségi döntés egyhangú határozattal történt, tehát olyan, hogy ahhoz hozzájárultak az egymással szemben álló felek is- Az egész ügynek az indulása nem olyan volt s nem úgy vitték az álláspontokat Genfbe, hogy ne kellett volna sokkal mérgesebb bonyodalomtól tartani- Maga a határozat rágörditi a függönyt erre az izgalmasan kifejlett drámai felvonásra s akik szerettek volna szenzációs, idegizgaltó befejezést, most talán nincsenek megelégedve azzal, hogy a nyugalom láváját öntötték rá a szavakkal és szónoklatokkal kibeszélt viszályra- De hinnie kellett a józan megfontolásnak a békefenntartás felelősségének komolyságában. A Népszövetség pedig alaposan begyakorolta a határozatszövegezésnek azt a művészetét, amelynek egyetlen célja az egyhangúság, a minden fél. minden tagállam részéről való hozzájárulás lehetővé tétele. Mi kisebbségek nagyon jól ismerjük az elintézési módnak ezt a rajtunk is gyakorolt művészetét s a magyar-jugoszláv viszályt befejező határozatnak a konfliktusra vonatkozó mondata igen hasonlít, szavaiban is, tartalmában is, azokhoz a határozatokhoz, amiket a kisebbségi panaszokra hozni szoktak. Az illető állam, amely ellen panaszt hoztak íel, jelentést tesz arról, milyen intézkedéseket foganatosított... így végződnek a népszövetségi eljárások. Mert egyhangú határozat nélkül nincsen érvényes határozat s már csak azért is, a békéltető bizottság szerepét tölti be ez a nemzetközi forum a felmerülő vitás esetekben. Ettől a jellegtől a Népszövetség nem tud eltérni, annak a genfi együttes veszélye nélkül, Ha más irányba fejlődik az eléje vitt panasz megállapításainak útja, jelentkeznek azok a bonyodalmak, amelyek a bomlás tüneteit dobják fel. Ahogyan ma áll az európai helyzet, a bomlás megakadályozása jelenti a •békének a fenntartását- Benes csehszlovák külügyminiszter figyelmeztetett ezúttal is a Népszövetségnek a jellegére, amitől nem térhet el. Azt mondta, hogy nem biróság, hanem politikai testület. A biróság az eléje vitt adatokból tényeket állapit meg és minden egyéb mellékkörülménytől függetlenül ezekre szabja rá Ítéletét. A politikai testület nem ítéletet hoz, hanem mérlegelnie kell mindazokat a körülményeket, amelyek a határozat következményeiként jelentkezhetnek. E kö-> vetkezmények vizsgálatánál pedig az első szempont, amivel számolni kell, magának a Népszövetségnek a sértetlensége, fenntartása, tekintélye. Aki kilépett ebből a szövetségből, az szabad utat vett magának az olyan érvényesülésre, aminek a keresésében csak a saját belátása, vagy a saját szándékai korlátozzák, de nem a népszövetségi keretekben vállalt kötelezettségek. Látjuk, mit jelentett az egész világra Németországnak a kiválása. Azóta Franciaország fegyveren tartja a kezét, gyűjti maga köré a biztonság-paktumok szerződő feleit, mert nem tudja mennyire akarnak elmenni a németek azokban a terveikben, amiket Berlinben szőnek s amelyekbe nincsen már betekintés. Nincsenek egyezmények, hogy felvilágosítást adjanak a miheztartásra. És a berlini titok tette félelmetessé az európai egész életnek a légkörét. Ez adta a világpolitikának azt az irányát, amely a paktumokban való csoportosításokra fordit minden tevékenységet. A népszövetségi határozatok pedig olyan A GENFI BEKE Mmdkét félt kialégileite az eif^a^i&ílsg elfogadott genfi határozat —• tavai szerint ,»kön^fétkünkkel soroltuk a háborúi“ — Magyar ország és Jugoszlávia kölcsönös engedékenysége tette lahefövá a középút megkeresését Lávái római úti a a nemzetközi érdeklődés előterében (GENF, december 11.) A „Keleti Újság“ tegnapi száma már bejelentette a genfi megegyezést, amely egyszerre elvágta a világszerte működésbe lepett háborús uszítás fonalát. Ki mentette meg a békét, most már efölött indult meg a nemzetközi sajtóvita. Minden ország sajlója magának vindikálja a dicsőséget, az igazság azonban az, hogy a nemzetközi helyzet önmagát mentette meg, mert egyik fél sem tartotta alkalmasnak az időt habom viselésre. Ha már érdemeket vitatunk, akkor a kiegyenlítést kereső angol diplomáciának keli adnunk a pálmát, mert az ő ellenállása győzte meg Jugoszláviát arról, hogy tovább feszilni a hurt nem lehet, másrészt Magyarországot is. hogy a presztízsét ért támadások helyesbítése után ö is tehet annyi engedményt, amennyi kiveszi az ügy inércgfogát. Fontos szelepe volt a mindkét felre elfogadható megoldás sikerre vitelében Titulescnnak is, aki kezdettől fogva mérsékelni igyekezett Jugoszláviát, másrészt Magyarország felé is békés gesztust mutatva, a kiegyenlítődést szolgálta. A genfi határozatra a legjellemzőbb, hogy mindkét fél sikerének könyveli cl. De csak ezután fog eldőlni, hogy őszinte volt-c a megbékülés. Mert ha azt volt, akkor a konzekvenciákat le is kell vonni. Nemcsak Genfben kellett helyreállítani a békét, hanem befelé is ezen kellett dolgoznia minden államnak, amely alighogy megszabadult a háború fenyegető kísér tététől. Az éjféli béke (Genf, december 11.) A'uiikor tegnap este a tanácsülés szónokai beszédeikhez hozzáfogtak, a béke elvben már helyre volt állítva. Mindegyik fél hozzájárult a kiegyenlítő megoldáshoz s ez a beszédek hangján is meglátszott. A kisantant szónokai hangsúlyozottan jelentették ki, hogy Magyarország meg nem vádolható, viszont Eckhardt is segédkezet ajánlott fel a terrorizmus nemzetközi leküzdésére. Még csak a magjmr kormány hozzájárulása hiányzott, amit Kánya külügyminiszter táviratilag kért. A Népszövetség éjjeli ülésének megnyitása után, éjfélkor belépett Kánya Kálmán külügyminiszter a budapesti távirattal a kezében. Minden szem reá szegeződött 6 a termen. leírhatatlan hatású moraj futott végig. Kánya átnyújtotta a sürgönyt Vasconcelles portugál delegátusnak. A sürgöny aztán kézről, kézre járt a tanács asztala körül ülő érdekeltek és nagyhatalmi képviselők között. Ekkor felállctt Eden, mint a jugoszláv-magyar viszály előadója, beterjesztette ,a délutáni tárgyalásokon megfogalmazott határozati javaslatot, amelyet a tanácsülés egyhangúlag fogadott el: 1. A nemzetek szövetsége legmélyebb részvétét fejezi ki Jugoszláviának és Francia- országnak, amelyek két nagy finkat, a béke két hősét veszítették el Sándor királyban és Barihon külügyminiszterben. A Népszövetség a legteljesebben elitéli ezt a politikai gyilkosságot. 2. A Népszövetség képviselői felhívják a tagállamokat, hogy a nemzetközi terrorizmus erélyesebb leküzdésére közös megállapodási létesítsenek. 3. A Népszövetség tagjai között újból hangsúlyozni kell a jó egyetértést. A tanács megállapítja, hogy a szine előtt lefolyt vitákból, továbbá a benyújtott jegyzékekből, emlékiratokból és más okmányokból nyilvánvaló, hogy különböző kérdéseket, amelyek terrorista elemeknek jugoszláv területen kívül történt tevékenységére vonatkoznak, nem intéztek el a jugoszláv kormány szempontjából kielégítő módon. Tekintettel arra, hogy e vitákból és okmányokból egyes magyar hatóságoknak legalább is gondatlansága tűnik ki és ezért felelősek lehetnek a marseillei merénylet előkészítésével kapcsolatos eseményekért cs tekintettel arra másfelől, hogy a magyar kormánynak nemzetközi kötelezettsége alapján feladata késedelem nélkül minden alkalmas szankciót alkalmazni azon hatóságokkal szemben, amelyek vétkessége esetleg megállapítható es áthatva attól a meggyőződéstől, hogy a magyar kormány teljesiti kötelességét, fölkéri ünnepélyesen a magyar kormányt, hogy a népszövetségi tanáccsal közölje mindazon intézkedéseket, amelyeket e politikai döntések, amelyek minden eszközzel elejét akarják venni annak, hogy a Németországéhoz hasonló elégedetlenségre okot ne adjanak. Az egyhangú határozat feltételeinek a mondatokba való beleszövegezése az a művészet, amit a Népszövetségnek be kell tölteni. S ezzel a művészettel tartja fenn a béke- állapotot. /