Keleti Ujság, 1934. december (17. évfolyam, 276-300. szám)

1934-12-01 / 276. szám

pvisel $ház BUDAPEST V. Taxa poatatt pl&tltft Ja numera: Na 2t2ö®—1M7. Szombat, 1934, december 1. - 4.ra 3 í91 Uőfizetési árak belföldön: ICgcsz évre 800, iéle>Vé 4»«, negyedébe 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: egy évre 60, félévié 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. OKSZAGOS MAGYARPARTI LAP. XVII. ÉVFOLYAM. - 276. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. Szerkesztőség, kiadóhivatal éa nyomda: Cluj Baron L. Fop ucca 5. szám. Telefon: COS. —• Levélcím Cluj, postafiák 101. szám Kéziratokat senkinek sen küld vissza és nem Is őriz meg a szerkesztőség. A világsajtó megegyezik abban, hogy a genfi tárgyalásokon a nemzetközi terrorizmus megszüntetésére teszik a hangsúlyt A Népszövetség elfogadta Magyarország és Olaszország sü/gősségl indítványát — Eckhardt Tibor magyar födelegá- tus erélyes n^^tkozatban cáfolja az emiskira! vádjait — Genfi bír szerint szó van arról, hogy az érdemié ,es tár* gyalásra csak májusban fog sor kerülni (Genf, november 29.) A jugoszláv emlékirat benyújtását és a sajtónak kiadott összefog­laló jelentés tartalmát a „Keleti Újság“ elsőnek közölte tegnapi számában. Az emlékirat vitája a világsajtóban máris megkezdődött, bár a beterjesztett óriási anyag nem engedi még meg a részletes kommentálását. Alapok változatos koncertjében az a szólam egyhangú, hogy Genfben a nemzetközi terrorizmus megfékezésére fogják a hangsúlyt fektetni. Elfogadták a magyar sürgőssési indítványt (Genf, november 29.) Avenol népszövetségi főtitkár hivatalosan közölte Eekhardtal, hogy a magyar sürgősségi indítvány december 3-án kerül a tanács elé s ez az ülés, amelynek egyetlen tárgya a magyar jegyzék felett való döntés, lesz hivatva határozni afölött, hogy az ügyet már most tárgyalás alá veszik, vagy pedig csak a januári rendes ülésen. Eckhardt Tibor népszövetségi fődeiegátus nyilatkozata a vádakról wmm Londontól Géniig: Nem akarunk jósolgatni, de bizonyosra veaz- sziik, hogy a londoni lapok mai számának nem a jugoszláv emlékirat a szenzációja. A jó öreg li­mestől a Daily Mailig (Rothermere többmilliós pél- dányszámbap megjelenő lapja körülbelül ugyan­az Londonban, mint Az Est Budapesten) a lepedő nagyságú ujságkoiumnák Kent hercegének és Ma­rina hercegnőnek világraszóló esküvőjét „hozzák ki“ minucíCjk-usan részletező riportokban, a nyolc királyi nyöszolyólány tündérszép toalettjeinek szakszerű leírásával, nem beszélve az immár asz- szonyi cim.pt viselő királyleány minden fan­táziát felülmúló menyasszonyi kosztümjéről és kelengyéjéről. Londonnak nem a két kis középeurópai nemzet, a szerb és magyar háborút idéző marakodása a fontos, vajmi keveset törődik azzal, hogy a jugosziáv-magyar határon két egyformán jobb sorsra érdemes nép néz egymással i'arkasszemet, hanem a kedves és szimpatikus kenti herceg nászáért lelkesedik. Máskor talán azt mondanánk, hogy a.liercegi esküvő túlméretezése és jelentőségének ötvenezer diszzászlóig és negyvennyolckilomcteres virágfü­zérig való tulfokozása egy kissé, mintha túlzás volna a murkanélküliség és eddig el sem képzelt tömegnyomor századában. Ez esetben azonban va­lami demonstrációfélét szeretnénk kihámozni az igazán hetedhétországra szóló királyi nászünnep hozzánk is elvillanó szikrázásából.. Demonstrációt amellett, hogy az élet vidám fordulatai, vajmi rit­kán felénk tekintő örömei megbecsülésben előbbit valók, mint a gyász félelmetes szimbóluma, a há­ború. És egy pislákoló reménysugár azt Ígéri ne­künk, hogy London nem tartja olyan katasztrofá­lisnak a helyzetet, hogy félre kellene tenni a nász diadalünnepét a háborús gyászpompáért. Es csakugyan fel keli tételeznünk, hogy a londoni diplomácia van olyan „beníentea“, mint a mi tetszhalottaiból feltámadni készülő kávéházi konrádjaink. Annál is inkább, mert már a máso­dik jugoszláv jegyzék, akárhány oldalra is terjed és akárhány dokumentummal és fényképpel tá­masztja is alá a Magyarország elleni vádakat, hangjában lényegesen különbözik az elsőtől. Most is keményen vádol, de a konklúziója nem a hábo­rúval való fenyegetőzés, sőt még szankciók emle­getése sem, hanem a sajnálatos módon íelburján- zott nemzetközi terrorizmus megfékezése. Es ha eltekintünk a jugoszláv vádpontoktól, amelyekre a magyar fődelegátus máris megadta a futólagos magyarázatot, illetve cáfolatot, a végkövetkezte­tésben nem lehet ellenvélemény egyetlen civilizált ország és nép között sem. Gyilkosságok, merényle­tek, emberek ellen inditott hajtóvadászato'k révén ez a szerencsétlen Európa soha nem fog visszazök­kenni a normális élet kerékvágásába. Szóval Londonban a jugoszláv vádirat nem igazi, elsőrendű szenzáció. De talán azzá nőné ki magát, hogyha valami isteni csoda folytán meg­szűnne az egymás elleni gyanakodás és vádemelés járványa és Európa népei kísérletet tennének arra is, hogy nem egymás ellenére, hanem egymás­sal ' kezetfogva keressék boldogulásukat, a kiutat ebből valamennyiünket egyformán földre tipró gazdasági hínárból. Akkor pedig ötvenezer zászló is kevés volna Londonban az igazi béke megünnep­lésére. (Genf, november 29.) Eckhardt Tibor, ma­gyar népszövetségi főmegbizott a jugoszláv jegyzék nyilvánosságra hozatala után a követ­kező nyilatkozatot tette a sajtó képviselői előtt: — A jugoszláv emlékirat késedelmes be­nyújtása megakadályozott eddig abban, hogy a benne foglalt vádakkal érdemileg foglalkoz­zam- Több heti méltatlan meghurcolás után látta csak a jugoszláv kormány jónak, hogy adatait nyilvánosságra hozza- Nem szándéko­zom ezt a módszert átvenni, hanem igyekezni fogok a lehető leggyorsabb ütemben nyilvá­nosságra hozni azokat a bizonyítékokat, me­lyek a vádak alaptalanságát bizonyítják. A vá­dak lényegére azonban már most felelni aka­rok, későbbre tartván fönn magamnak a rész­leteket: th gyilkos nem Járt Magyarországon — Jugoszlávia azzal vádolja Magyarorszá­got. hogy a marseillei merénylet természetes következménye a külföldön, főleg Magyaror­szágon bosszú idő óta Jugoszlávia ellen szer­vezett összeesküvés. Magával a gyilkossal is kapcsolatba hozza a jegyzék Magyarországul Kijelentem, hogy ez az állítás valótlan. A gyilkos Magyarországon teljesen ismeretlen, ott soha nem járt és a bolgár hatóságok is visz- szavonták azt az állításukat, hogy a gyilkos 1932-ben Magyarországra ment. A gyilkos sze- mélyéhez tehát semmi köze Magyarországnak. Tény azonban, hogy a bűnrészesek között há­rom olyan ember is szerepel, akik előzőén Ma­gyarországon voltak. Csakhogy a gyilkosság­ban és összeesküvésben részes személyek más országból is toborzódtak. Maga az összeeskü­vés sem magyar földön született, a magyar kormánynak tehát legkevésbé sem vethető sze­mére mulasztás egy olyan összeesküvés miatt, amelynek hónapokkal előbb történt elhatáro­zása. valamennyi előkészítő cselekménye éh végrehajtása nem magyar földön játszódott lő­Jár*kapusi a — A jugoszláv kormány azt is szemé ne­veti Magyarországnak, hogy. szervezte és tá­mogatta az emigránsokat. Ezzel szemben afc az igazság, hogy Jankapusztáról a ma gyár kormány ismételten adott felvilágosítást a .in- goszláv -kormánynak és saját elhatározásából tnár a tavasz elején intézkedéseket tett az euií-

Next

/
Oldalképek
Tartalom