Keleti Ujság, 1934. december (17. évfolyam, 276-300. szám)
1934-12-01 / 276. szám
pvisel $ház BUDAPEST V. Taxa poatatt pl&tltft Ja numera: Na 2t2ö®—1M7. Szombat, 1934, december 1. - 4.ra 3 í91 Uőfizetési árak belföldön: ICgcsz évre 800, iéle>Vé 4»«, negyedébe 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: egy évre 60, félévié 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. OKSZAGOS MAGYARPARTI LAP. XVII. ÉVFOLYAM. - 276. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. Szerkesztőség, kiadóhivatal éa nyomda: Cluj Baron L. Fop ucca 5. szám. Telefon: COS. —• Levélcím Cluj, postafiák 101. szám Kéziratokat senkinek sen küld vissza és nem Is őriz meg a szerkesztőség. A világsajtó megegyezik abban, hogy a genfi tárgyalásokon a nemzetközi terrorizmus megszüntetésére teszik a hangsúlyt A Népszövetség elfogadta Magyarország és Olaszország sü/gősségl indítványát — Eckhardt Tibor magyar födelegá- tus erélyes n^^tkozatban cáfolja az emiskira! vádjait — Genfi bír szerint szó van arról, hogy az érdemié ,es tár* gyalásra csak májusban fog sor kerülni (Genf, november 29.) A jugoszláv emlékirat benyújtását és a sajtónak kiadott összefoglaló jelentés tartalmát a „Keleti Újság“ elsőnek közölte tegnapi számában. Az emlékirat vitája a világsajtóban máris megkezdődött, bár a beterjesztett óriási anyag nem engedi még meg a részletes kommentálását. Alapok változatos koncertjében az a szólam egyhangú, hogy Genfben a nemzetközi terrorizmus megfékezésére fogják a hangsúlyt fektetni. Elfogadták a magyar sürgőssési indítványt (Genf, november 29.) Avenol népszövetségi főtitkár hivatalosan közölte Eekhardtal, hogy a magyar sürgősségi indítvány december 3-án kerül a tanács elé s ez az ülés, amelynek egyetlen tárgya a magyar jegyzék felett való döntés, lesz hivatva határozni afölött, hogy az ügyet már most tárgyalás alá veszik, vagy pedig csak a januári rendes ülésen. Eckhardt Tibor népszövetségi fődeiegátus nyilatkozata a vádakról wmm Londontól Géniig: Nem akarunk jósolgatni, de bizonyosra veaz- sziik, hogy a londoni lapok mai számának nem a jugoszláv emlékirat a szenzációja. A jó öreg limestől a Daily Mailig (Rothermere többmilliós pél- dányszámbap megjelenő lapja körülbelül ugyanaz Londonban, mint Az Est Budapesten) a lepedő nagyságú ujságkoiumnák Kent hercegének és Marina hercegnőnek világraszóló esküvőjét „hozzák ki“ minucíCjk-usan részletező riportokban, a nyolc királyi nyöszolyólány tündérszép toalettjeinek szakszerű leírásával, nem beszélve az immár asz- szonyi cim.pt viselő királyleány minden fantáziát felülmúló menyasszonyi kosztümjéről és kelengyéjéről. Londonnak nem a két kis középeurópai nemzet, a szerb és magyar háborút idéző marakodása a fontos, vajmi keveset törődik azzal, hogy a jugosziáv-magyar határon két egyformán jobb sorsra érdemes nép néz egymással i'arkasszemet, hanem a kedves és szimpatikus kenti herceg nászáért lelkesedik. Máskor talán azt mondanánk, hogy a.liercegi esküvő túlméretezése és jelentőségének ötvenezer diszzászlóig és negyvennyolckilomcteres virágfüzérig való tulfokozása egy kissé, mintha túlzás volna a murkanélküliség és eddig el sem képzelt tömegnyomor századában. Ez esetben azonban valami demonstrációfélét szeretnénk kihámozni az igazán hetedhétországra szóló királyi nászünnep hozzánk is elvillanó szikrázásából.. Demonstrációt amellett, hogy az élet vidám fordulatai, vajmi ritkán felénk tekintő örömei megbecsülésben előbbit valók, mint a gyász félelmetes szimbóluma, a háború. És egy pislákoló reménysugár azt Ígéri nekünk, hogy London nem tartja olyan katasztrofálisnak a helyzetet, hogy félre kellene tenni a nász diadalünnepét a háborús gyászpompáért. Es csakugyan fel keli tételeznünk, hogy a londoni diplomácia van olyan „beníentea“, mint a mi tetszhalottaiból feltámadni készülő kávéházi konrádjaink. Annál is inkább, mert már a második jugoszláv jegyzék, akárhány oldalra is terjed és akárhány dokumentummal és fényképpel támasztja is alá a Magyarország elleni vádakat, hangjában lényegesen különbözik az elsőtől. Most is keményen vádol, de a konklúziója nem a háborúval való fenyegetőzés, sőt még szankciók emlegetése sem, hanem a sajnálatos módon íelburján- zott nemzetközi terrorizmus megfékezése. Es ha eltekintünk a jugoszláv vádpontoktól, amelyekre a magyar fődelegátus máris megadta a futólagos magyarázatot, illetve cáfolatot, a végkövetkeztetésben nem lehet ellenvélemény egyetlen civilizált ország és nép között sem. Gyilkosságok, merényletek, emberek ellen inditott hajtóvadászato'k révén ez a szerencsétlen Európa soha nem fog visszazökkenni a normális élet kerékvágásába. Szóval Londonban a jugoszláv vádirat nem igazi, elsőrendű szenzáció. De talán azzá nőné ki magát, hogyha valami isteni csoda folytán megszűnne az egymás elleni gyanakodás és vádemelés járványa és Európa népei kísérletet tennének arra is, hogy nem egymás ellenére, hanem egymással ' kezetfogva keressék boldogulásukat, a kiutat ebből valamennyiünket egyformán földre tipró gazdasági hínárból. Akkor pedig ötvenezer zászló is kevés volna Londonban az igazi béke megünneplésére. (Genf, november 29.) Eckhardt Tibor, magyar népszövetségi főmegbizott a jugoszláv jegyzék nyilvánosságra hozatala után a következő nyilatkozatot tette a sajtó képviselői előtt: — A jugoszláv emlékirat késedelmes benyújtása megakadályozott eddig abban, hogy a benne foglalt vádakkal érdemileg foglalkozzam- Több heti méltatlan meghurcolás után látta csak a jugoszláv kormány jónak, hogy adatait nyilvánosságra hozza- Nem szándékozom ezt a módszert átvenni, hanem igyekezni fogok a lehető leggyorsabb ütemben nyilvánosságra hozni azokat a bizonyítékokat, melyek a vádak alaptalanságát bizonyítják. A vádak lényegére azonban már most felelni akarok, későbbre tartván fönn magamnak a részleteket: th gyilkos nem Járt Magyarországon — Jugoszlávia azzal vádolja Magyarországot. hogy a marseillei merénylet természetes következménye a külföldön, főleg Magyarországon bosszú idő óta Jugoszlávia ellen szervezett összeesküvés. Magával a gyilkossal is kapcsolatba hozza a jegyzék Magyarországul Kijelentem, hogy ez az állítás valótlan. A gyilkos Magyarországon teljesen ismeretlen, ott soha nem járt és a bolgár hatóságok is visz- szavonták azt az állításukat, hogy a gyilkos 1932-ben Magyarországra ment. A gyilkos sze- mélyéhez tehát semmi köze Magyarországnak. Tény azonban, hogy a bűnrészesek között három olyan ember is szerepel, akik előzőén Magyarországon voltak. Csakhogy a gyilkosságban és összeesküvésben részes személyek más országból is toborzódtak. Maga az összeesküvés sem magyar földön született, a magyar kormánynak tehát legkevésbé sem vethető szemére mulasztás egy olyan összeesküvés miatt, amelynek hónapokkal előbb történt elhatározása. valamennyi előkészítő cselekménye éh végrehajtása nem magyar földön játszódott lőJár*kapusi a — A jugoszláv kormány azt is szemé neveti Magyarországnak, hogy. szervezte és támogatta az emigránsokat. Ezzel szemben afc az igazság, hogy Jankapusztáról a ma gyár kormány ismételten adott felvilágosítást a .in- goszláv -kormánynak és saját elhatározásából tnár a tavasz elején intézkedéseket tett az euií-
