Keleti Ujság, 1934. november (17. évfolyam, 250-275. szám)
1934-11-09 / 257. szám
XVU. ÉVFOLYAM. 257, SZÁM. KUEYf'Ujsm flexner Bélái politikai porét tárcfyaifták Máramarosszigeien A két év előtti programbeszédí miatt emeltek vádat ellene — A lanuic nem baSloiták azokat a kifejezéseket, amiket a feljelentő a vád számára feljegyzett (Máramar összeget, november 7.) Még az 1932. általános választások idején mára- marosi listavezetője volt a Magyar Pártnak Hexner Béla mérnök, az erdélyi magyar közéletnek és mozgalmaknak ismertnevü munkás és markáns egyénisége. Akkoriban mint képviselőjelölt programbeszédeket mondott Máramarosszigeten és a megye magyarlakta helyiségeiben. Máramarosszigeten programbeszédét hatósági közegek végighallgatták s közülük valamelyik olyan feljelentést adott be ellene, mely szerint politikai izgatást követett el. Politikai port inditottak ellene, amelynek főtárgyalását tartották most a máramarosszigeti törvényszéken. A törvényszék Barbuteanu _Todos tanácsa előtt folyt le a tárgyalás, a vádat Baciu dr. ügyész képviselte, a védelmet pedig dr. Báthory Lajos ügyvéd látta el. A tárgyaláson kihallgatták Hexner Bélát, aki ismertette akkor elmondott programbeszédének alapgondolatát, lényegét és tartalmát, kijelentve, hogy a feljelentés alapján felállított vádak alaptalanok. Báthory dr. védő előterjesztései után tanukat hallgattak ki, akik jelen voltak a programbeszéden s emlékeznek annak tartalmára. Kihallgattak olyan tanukat, akik nem tagjai a Magyar Pártnak s csak mint érdeklődök vettek részt a gyűlésen. Fraenkel Salamon tanú elmondja, hogy ő más pártnak, a zsidó pártnak volt képviselőjelöltje s udvariasságból, mint ellenfél ment el meghallgatni Hexner Bélát, akinek jól emlékszik a beszédére, (Budapest, november 7.) Matuska perének folytatólagos tárgyalásán a jiiteborgi merényletről beszél. A merényletekről pontos tervrajzokat készített egy füzetben, amelynek címlapjára a következőket irta: „In memóriám dei Glorie.“ Az elnök figyelmezteti, hogy csak öt merényletről beszél, holott a füzetben hatról van tervrajz. Matuska azt válaszolja, hogy Milánó és Marseille egy vonalon vannak s ezért egynek számítja■ A tárgyalás alatt Matuska folytonosan szinészkedik és zavarosan beszél s emiatt az elnök többször rendreuta- sitja. Előadja, hogy vallásos kommunizmusát a merényletek által akarta terjeszteni a munkanélküliek között. Egy időben öngyilkosságot akart elkövetni, olyanformán, hogy a gőzfürdő ben hideg vízből melegbe ugrott, majd fordítva. így azonban nem sikerült kioltani életét. Hirtelen felkiált, hogy hat Leót ismer, a hatodik dr. Várnái Sándor szavazóbiró. Az elnök felháborodik az arcátlanságon és háromnapi sötét zárkával bünteti Matuskát. Matuska később előadja, hogy vasgyári igazgató de határozottan állítja, hogy a vád által inkriminált kijelentéseket nem hallotta. Ugyanígy vallott Filip Sándor is, valamint a többi tanuknak nagyrésze, akik elmondották, hogy Hexner Béla semmi olyant nem mondott, amit államellenes izgatásnak lehetne minősíteni A vád tanúja, Groza rendőrbiztos azt vallja, hogy Hexner Béla tényleg nem használt nyíltan lázitó szavakat, azonban a nagyrészben iparosokból álló hallgatóság előtt olyan fejtegetéseket adott elő, amelyek félreértésekre lehettek alkalmasak s amelyekben ő célzatosságot látott. . Friedmann^ Ferenc kocsmáros megváltoztatta a vizsgálóbíró előtt tett vallomását s ezt azzal magyarázza, hogy két év alatt már kivesztek emlékezetéből az akkor hallott beszédnek részletei. Ilnicki fogházigazgató tett ezután vallomást, aki azt adta elő, hogy csak félfüllel hallgatta a beszédet s igy ő sem tud arra visszaemlékezni. Báthory Lajos dr. védő kifejtette, hogy Hexner Béla, mint a Magyar Párt képviselőjelöltje két évvel ezelőtt csak ugyanazokat az elveket hangoztatta, amelyeket Tituleseu külügyminiszter mostanában számos nyilatkozatában a magáénak vallott. Csak annak a kívánságának adott kifejezést, hogy a határok ne legyenek szigorú választófalak, hanem induljon meg ezeken át az országok közötti gazdasági vérkeringés. Hexner Bélának egyetlen szavából sem lehet államrend elleni izgatást kimagyarázni, csak az ő szavaihoz fűzött hozzátoldásokra alapítják a vádat. A törvényszék a tárgyalást félbeszakította s az ítélethozatalt elhalasztotta. A pör kimenetele iránt igen nagy az érdeklődés. akart lenni, mert ez több, mint a részvénytársasági igazgató. A szerda délelőtti tárgyalás iránt még fokozottabb érdeklődés nyilvánult meg, mert mindenki azt remélte, hogy sor kerül a biator- bágyi merényletre is. A szerda délelőtti tárgyalás azonban szintén a jiiteborgi merénylet előkészítésének feszegetésével telik el. Berlin felé utazva az ausztriai Wells állomáson kiszállott, mert amint mondja, gyomorbántalmai voltak és azt is gondolta, hogy Leóval találkozik. Az elnök megkérdi, hogy látta-e Leót? — Láttam — válaszolta, tiz lépésre követett. — Érzett-e félelmet? — Éreztem— Miért nem menekült? Matuska: Mert ugy is tudtam, hogy utolér. Berlin felé utazva tiz lépésről állandóan követett. — Húsból és vérből való volt-e ez a Leó? — Láttam egy embert, de ez nemsokára meghalt. Matuska ezután részletesen elmondja, hogy a merénylet elkövetéséhez huzalt és követ keresett. Mindenekelőtt vásárolt egy collstok- kot, hogy az ekrazitcsomag átmérőjét megmérhesse. Az egyik Friedrich strassei vaskereskedésben vette meg a csövet s ott azt mondotta, hogy a vascső a villájában lévő vízvezetékhez szükséges- Az üzletben figyelmeztették, hogy a vízvezetékhez csak az ólomcső alkalmas, de ő megnyugtatta az alkalmazottakat, hogy ugy is csak rövid ideig lesz szüksége a vezetékre. A szerda délutáni tárgyaláson az elnök megemlíti, hogy a jiiteborgi merénylet színhelyén a nemzeti szocialista irányzatú „Angriff“ egyik példányát találták meg, amelyre Matuska horogkeresztet rajzolt rajta, az „Adolf Hitler Schlag im Feinde“ cimii cikket aláhúzta és utána irta, hogy „Jud“. Matuska: Az én predesztinációm az, hogy támadjam az ateistákat. Ellenük Hitler és pártjának segítségét is igénybe akartam venni. A zsidókról az a véleményem, hogyha a zsidó ateista, nagy intelligenciájával és 5695 éves kultúrájával többet árthat a vallásnak, mint más. Viszont, ha vallásos, sokat használhat. Elnök: Hitler fütyül a segítségére. Matuska: Lehetséges. Elnök: A hitleristák még azt sem tudták, hogy maga a világon van. Matuska: Az is lehetséges. Az elnök azután megmondja MatuskánaS, hogy minden valószínűség szerint azt a látszatot akarta kelteni, hogy hitleristák követték el a merényletet. Matuska ijedten válaszolja, hogy ő sohasem gondolt ilyesmire. Elnök: Maga tudta, hogy Hitler akkor még nem volt a hatalmon, a nemzeti szocializmus akkor folytatta leghevesebb politikai kiizdel meit és ezzel a félrevezetéssel a nemzeti szocializmust akarta népszerűtlenné tenni. Matuska: Nem. A magyarok után a németeket és az osztrákokat szeretem legjobban. Elnök: Maga a pénzt szereti a legjobban. Tudja, hogy száznyolcan sebesültek meg a jiiteborgi katasztrófánál? Matuska: Azóta sokat imádkoztam. Elnök: A merénylet elkövetése előtt kellett volna imádkoznia. — Látta-e Leót a merénylet elkövetésekor? Matuska: Igen, a kis erdőből láttam kijönni. Ugyanaz a revolver volt a kezében, amelyet Kalocsán hordozott a vásárban. Matuska elmondja, hogy a merénylet után harmincöt kilométert futott, majd Heilanstattban vonatra ült és visszatért Berlinbe. A vonattal a merénylet színhelye mellett jött el s látta a pusztítást. Elhatározta, hogy legközelebb óvatos lesz. személyvonatokat nem robbant fel, csak hidakat. A ,,8 Órai Újság“ szenzációs riportban számol be arról, hogy sikerült kinyomozni Matuska Leóját. A magyar amatőrmágusok egyesületének egyik vezetője szerint ez a Leó nem más, mint Kiss János nevű hipnotizőr, aki Erdélyben született. Nagyon különös életmódot folytatott. Artista volt és filozófiával is foglalkozott- Az volt a jelszava, hogy az élet akarat és mindent el lehet érni, csak akarni kell. Mindamellett nagyon élhetetlen ember volt, nagy nyomorba jutott és 1929-ben gyomorfekélyben halt meg a budapesti Rókus kórházban. (*) Legszebb baritonhang az Ujságiróklnbban. A kolozsvári operának van egy fiatal baritonistája, Simionescu Gogu, akire az opera igazgatósága idei programjának legszebb feladatait fogja rábízni. Sötét színezetű, szárnyaló ivelésü hang. telítve izzó melegséggel. A nemsokára műsorra kerülő „Gyöngyhalász“ főszerepét fogja énekelni, amelynek legszebb áriáját először ma este az Újságíró- klubban fogja interpretálni. Ezenkívül a Lakaié főpapjának nagyáriáját, két bűbájos Tosti-dalt és egy drámai erejű Löwe-balladát énekel, — záradékul pedig egy doinát fog előadni. Simionescut a kitűnő Boskovics kisért zongorán. Matuska a jiiteborgi merénylet után azt a látszatot akarta kelteni, hogy hitleristák követték el a merényletet A tárgyaláson azz%l védekezett, hogy az ateizmus elleni harcában a hitleristákat is segítségül akarta venni — Egy budapesti lap felkutatta Matuska „Leí“-íát egy erdélyi származású hipnotizőr személyéi en