Keleti Ujság, 1934. november (17. évfolyam, 250-275. szám)

1934-11-09 / 257. szám

2 KuetiUjsjxo XVII. ÉVFOLYAM. 257. SZÁM. Uráliam* öioca szerint a belső Itölcsora sikere megjavifJa a ţpazd&sâiş^i helyzetet és csökkenti a iKiunkanelktilisecjet (Bukarest, november 7.) A belső kölcsön iránt az érdeklődés napról-napra fokozódik. Dinu BraUanu, a liberális párt elnöke a kö­vetkező nyilatkozatot tette a kölcsönnel kapcsolat­ban: Ez a kölcsön hivatva van konszolidálni az ország általános helyzetet. A kölcsön a liadsereg felszerelésének szempontjából módot nyújt a kor­mánynak, hogy pótolja az elmúlt évek hiányait. Miután törleszteni fog az állam a kölcsön segítsé­gével a Banca Nationalával szemben fennálló adósságaiból s igy a banknak módjában lesz a ma­gánhitel segitségére lenni. Általában nemzetgaz­dasági szempontból a hadsereg számára az ország­ban eszközölt rendelések utján növelni fogja az ipa rosok, gyárak és munkások tevékenységét és csök­kenteni fogja a munkanélküliséget. A jelenlegi helyzet megjavulása a polgárok által jegyzett ösz- szegektői függ, ezért azt hiszem, hogy minden pol­gár kötelessége a legnagyobb erőfeszítést megtenni, hogy az országfejlesztési kölcsön sikere teljes le­gyen. Tatarescu miniszterelnök holnap, csütörtökön este a rádióban beszélni fog a kölcsön fontossá­gáról. A pénzügyminiszter tegnap este tartott be­szédet a rádióban és többek között ezeket mondot­ta: Az országfejlesztési kölcsön egyetlen lejét sem használjuk fel külön törvény nélkül. Az egész or­szágnak tudnia kell, mire fordítják pénzét. Ügyvédi határidőnapló 1935» Lepagg- nyomban nál, Kolozsvár, rendelve 300 lej, ké­sőbb 4J0 lej utánvéttel vagy eiőrelizetve franco 0 m Ülésez?! a Saar>bízottság (Kóma, november 7.) A Saar-bizottság Alotsi báró elnöklete alatt a külügyminisztériumban ta­nácskozást tartott. A népszavazással kapcsolatos kérdéseket tárgyalták meg, továbbá az eddig meg­tett lépéseket és a különböző javaslatokat. Elhatá­rozták, hogy javaslatot nyújtanak bä a népszö­vetségi tanácshoz. li spanyol anarchlsta*komiininlsták ismét kinondtákssáüslános sziráifeot (MADRID, november 7.) A anarcho-kommnnista párt a halálositéletek végrehajtása elleni tiltakozásaképpen kimondotta az általános sztrájkot. A munkásság engedelmeskedett a sztrájk-felhivásnak s az egész országban óriási az izgalom. A kormány szigorú hadiállapo­tot rendelt el. Madrid egyik külvárosában súlyos összeütközések voltak. Különben szerdán hajtották végre az első halálos ítéletet. Corrales nevű egyént végeztek ki, aki meggyilkolt egy papot és több nemzetőrt lelőtt. Magyar szú nem hangzott a magyar tulajdonban Ivvö Uézdivúsürhelyi fcórh* z jubileumán Az ötvenéves kórházat a prefelitu* -it/azgató a tragikus emlékű Dacáról neveztette el Az ünnepség délelőtt fél 12 órakor a kórház udvarán kezdődött. Megelőzőleg a kantai gör. keleti templomban gyászistentiszteletet tartot­tak a tragikus végű minszterelnök emlékezetére. A táblaavatást istentisztelet vezette be, majd dr. Ion Predescu kórházi orvos üdvözölte a prefektust, akinek rövid beszéde után le­hullott a lepel a tábláról és olvasható volt a kórház uj elnevezése. Ezután a kórház irodá­jába vonult a közönség, ahol a prefektus emlé­kezett meg román nyelven a kórházalap'tó Szeutliereszty Stefánia bárónőről. A kegyelet jeléül a boldogult emlékű bárónő emléke iránt egyperces csend áll be. Az ünnepség befejezéséül este a Vigadóban SO terítékes bankett volt, melynek keretében a prefektusnak a kórháznál eltöltött 10 éves mű­ködését xinnepelték. Ezen a vármegye orvosi kara és a hivatalos világ volt nagyrészt kép­viselve. Pelköszöntőket mondottak a magyar­ság részéről dr. Pogolyán. a vármegyei orvos- szövetség elnöke, dr. Nagy Zoltán kézdivásár- helyí orvos a városi orvosi kar és dr. Schön- zweig berecki orvos a körorvosok nevében. A beszédek mind hivatalos formában következtek egymásután és kínos feltűnést keltett, hogy azon egy magyar nyelvű beszéd sent hangzott el, noha a magyarság is volt a banketten kép­viselve. A Kórház Egyesület egyébként tilta­kozását jelentette be, hogy az ő tulajdonát ké­pező épületben az ő megkérdezése nélkül át­alakításokat végezzenek. Az ellen az egyesület­nek nincs kifogása, hogy a kórház a szomorú végű miniszterelnök nevét viselje, azt azonban elvárta volna, hogy minden átalakításnál és javításnál kikérjék a véleményét- Ehhez joga van annyiban is. mert annakidején hivatalosan elismerte a kormány a Kórház Egyesület tulaj­donjogát a kórházhoz. (Kézdivásárhely. nov. 7-) Amint ismeretes, annak­idején a kézdivásárhelyi Rudolf-kórház épületét a kormány átvette a Kórház Egyesülettől és azóta álla­mi kezelés alatt van. Isme­retes a megyében az is, hogy a kórház ezelőtt ötven esztendővel egy jótékony lelkű urinő, Szent­kereszthy Stefánia bárónő lelkes munkássága folytán Kézdivásárhely város áldozatkészségé­ből, a lakosság filléreiből összehordott összeg­ből épült fel és öt évtizeden keresztül töltötte be áldásos hivatását. A kórházhoz tiz esztendő­vel ezelőtt dr. Bidu V. Valeria került főorvos­nak, aki jelenleg Háromszékmegye prefektusa. Innen indult ki az egyszerű orvos politikai karrierje és igy emelkedett a megyefőnöki székig, melyben az orvos-politikus Anghelescu elveit vallja. A prefektus most a kórház paVillonjának homlokzatóról leszedette a ma­gyar felirásu márványtáblát és azt megfordit- tatva, Ion G. Dúca nevét rés ette rá. Az igy átkeresztelt kórházi tábla ütmepies leleplezése most folyt le a város és a megye orvoskarának és hivatalainak a bevonásával. B,fW A FENSÉGES j V^ÄRIS! KÖLNIVÍZ Jítufy CSCJKAlltf ÖJKPIROSITtí. WLASSZAK E KI VALÓ GYÁRI toruatui VEZtaKííVÜtLET-M n aAUMAZia BiKAtEST-}6l.ABf KÜK • Eíbocsáfotlálc a francia Itöibii* ionsági hivatal főeffenőréV (Páris, november 7.) Sistorin, az állami köz- biztonsági hivatal főellenőre tegnap állott a fegyel­mi bizottság elé azzal a váddal, hogy Sándor ki­rály marseillei látogatása alkalmával elfelejtette megtenni a szükséges óvintézkedéseket. Legna­gyobb hibaként rótták terhére, hogy nem mozgósí­totta a tartaléknak szánt kerékpáros rendőroszta­gokat. A fegyelmi bizottság kimondotta Ststorm elbocsátását és jóváhagyás végett a határozatot felterjesztette a belügyminisztériumnak. — Járda-panasz. Körülbelül egy héttel ez­előtt történt, hogy a főtér egyik oldalán meg­jelentek a munkások és percek alatt felszedték a járdát. Az ezen a soron levő üzletek tulaj­donosai és a háztulajdonosok megkönnyebbülve sóhajtottak fel, mert éppen ideje volt már, hogy a régi, hepehupás aszfaltot ujjal cserél­jék fel. De nem ez történt. Eltelt egy nap, két nap, három nap, egy hét, de a felszedett aszfalt ott maradt hatalmas csomókban, vagy szerte­szét a járdán. Azóta nem lehet lábtörtés nél­kül végigmenni a járdán. Ez nagyon súlyos csapás a kereskedőkre, mert sokszor előfordul, hogy a vevők, hogy elkerüljék a botrányosan rossz járdát, más üzleteket kerestek fel. A na­pokban egy kereskedőkből álló küldöttség kereste fel a városházát, ahol elpanaszolták sérelmeiket és kérték a várost, hogy minél hamarabb intézkedjek, hogy végleges rend legyen a főtér ezen a részén. Az illetékesek ter­mészetesen megígérték, hogy mindent megtesz­nek, hogy a sérelmeket orvosolhassák. A HTnerva Irodalmié« Nyomdai MfÜntézet »5.-S, Igazgatósága, Félti íyelö-bizottsága és tisztvi­selői kara mély megillet"déssel jelenti, hogy Kócsv Asialor ny. tánabirö úr, részvénytársaságunk felügyolő-blzott ágénak elnöke f. hó 7-én d. u. 2 órakor rövid szenvedés után elhunyt. Tere' so a köztemető halottas Iá- polákjából a ref.egyház. zert-rtátó szerint í hó 9 én d. u. 5 órakor lesz. Intézetünknek alapi tá-ától kezdve egész a egutóbbi idők g lelkes munkása és őszinte támogatója volt, s értékes mun­kásságával nevét intézetünk történetében felejthetetlenné tette. Emlékéi kegyelettel őrizzük, Kolozsvár, 1234 november 7-én.

Next

/
Oldalképek
Tartalom