Keleti Ujság, 1934. november (17. évfolyam, 250-275. szám)
1934-11-08 / 256. szám
XVII. ÉVF0LY2M. 256. SZÁM. KeletíUjskg 'S Noha egy sorsjegy ára 5000 lei röl 3200 leire szállíttatott le az egész sorsjátékra, Minden játékosnak osztályonként 5 NYERÉSI ESÉLYE van és 17 ESÉLYE . . 1 p , Q az egész sorsjáték alatt, amely IVi L O I ö mindössze 4 hónapig tart. HOGYAN? Ha egy egész sorsjegyet vásárol, úgy játszik a törzssorsjegy számával és résztvesz minden osztály havonkénti húzásán, a számos jelentékeny nyeremény kísorsolásában. Ugyanekkor minden külön ár nélkül és minden külön feltétel nélkül játszik a MELLEKSORSJEGY 4 SZÁM AVAL és résztvesz a melléksorsjáték havonkénti húzásán, amikor a megoszthatatlan nagy dijakat sorsolják ki. Aki egy egész sorsjegyet vesz az teljes sorsjátékra, részt vesz mindkét havonkénti húzáson, 5 SZÁMMAL minden osztályban és 17 SZÁMMAL a teljes sorsjáték alatt. Ál <AMI SORSJÁTÉK ELSŐ HXJZAS NOVEMBER 15-én Az osztálysors játék új terve szerint szenzációsak a nyerési lehetőségek!!!! Szerencsés sorsjegyeket Dánná ISifiCPIlQ A Pllll egész Erdély területén a illfíduU Oa Ha U!UJ árusítja!! ■miMWMWMmmiWIlTIlIlWBffllllHIIIIIIII II lllllllllllll^l■ll■lllll II Hl Ilii IIIHIIIHII Will Erdétyrészi ö ' w BP.... , JT T ■_Messzemenő ciiszkrécü I föelárnsitn: I»GV©S3E tÜmÖ; M ţj»—Postai szétküld s ' Matuska meg akarta alapítani a „vallásos kommun zmus" szektáját Úgy beszél a merényletről, mintha a ttgköxömbcsehh dolgok volnának (Budapest, november 6.) A Matuska-ügy tárgyalását reggel kilenc órakor folytatták. Az elnök Matuska csanatvéri utazásai felöl érdeklődik. Matuska elmondja, hogy apósa anyagi hozzájárulását kérte a csantavéri templom építéséhez. Miután pénze nem volt, megígérte, hogy mihelyt pénzhez jut, segítséget nyújt a templom- épitéshez. Kásőbb megnyerte egy perét s akkor egy Bethlehemet csináltatott a templom számára s azt el is küldötte. A Bethlehemért négyszáz shillinget fizetett Bécsben, de a számlát hatszáz shillingről állította ki, hogy az ajándéka értékesebbnek látszék. Ez „kegyes csalás'1 — mondotta. — Maga az Isten dolgaival kapcsolatban is csal. Nem találja ezt furcsának? — kérdezte az elnök. Nem, mert csak többnek akartam látszani az emberek előtt — válaszolta Matuska. <— Istenfélő ember maga? — O, már gyermekkorom óta nagyon istenfélő váltam. A háború alatt vallásosságom megrendült, sok trágár beszédeket hallottam, de hála feleségem befolyásának, ismét vallásos lettem. A templom előtt mindig kalapot emeltem s a kommunista tüntetések alatt bécsi lakásom ablakába szentképeket helyeztem. — Nem gondolja, hogy nem elég csak külsőségekben vallásosnak lenni? — En bensőmben is vallásos voltam s a btatorbágyi áldozatok emlékére is templomi jászolt adományoztam. — Itt még nem tartunk, erről még ráér beszélni. Matuska (inegerülten): Csak öt mondatot akarok mondani erről. Elnök: Majd ha odaértünk, mondhat tizet is. Matuska ezután elmondja, hogy Óvári Vilmosélmál egy plébánossal találkozott, aki kijelentette, hogy ö meggyözödéses kommunista. Az elnök ezt kétségbe vonja, mire Matuska azt mondja, hogy a plébános olyan „vallásos kommunista“ volt. Ezután az elnökkel vitába száll a kommunizmus lényegéről, de végre is az elnök leinti. Előadja, hogy Ováriéktól teljesen részegen jött haza és akkor megjelent ágyánál Leó. „Már hires vagy“ — mondotta nekem Leó, „alapítsd meg a vallásos kommunizmust“. Felébredtem —.folytatja Matuska s akkor már kész merénylőnek képzeltem magamat. Elnök: Mikor határozta el magát, hogy hol és mikor követi el a merényletet? Matuska: Csak a vonaton, mikor Bécs felé utaztam. Elnök: Hogy tehetett ilyesmit, mint vallásos ember? Matuska: Azt hittem, hogy jót teszek. Leó nem közölte velem, hogy egy spanyol nyomtávolság 1600 mm. Matuska zavarosan kezd beszélni, nyilván ismét az őrültet szimulálja, de az elnök erélyesen rendre inti. Elnök: Miért követte maga Leó parancsait, hiszen Leó kókler volt, aki kártyavetéssel foglalkozott. Matuska: Leó nem kókler, hanem egy kész Doppelgänger, Matuska ezeket a szavakat átszellemülte» mondja. Előadja, hogy házának elvesztése után nagyon befolyásolható lett. A Baross-téren egy házat vett ki a vallásos kommunista szekta számára. Miközben ezeket mondja, hirtelen felkiált: „Már két napja tart a tárgyalás"! Majd megadással magába roskad. — A merénylethez szükséges szerszámokat, azaz egy francia kulcsot a Teleki téren vettem — folytatja. Részletesen elmondja az anspachl merénylet előkészítését. A francia kulccsal a sínek csavarjait eltávolítottam, de a hevedert nem tudtam eltávolítani és Így másnap a lapokban hiába vártam a merénylet hírét. Az elnök megmutatja Matuslcának a merénylet után Darvashoz intézett táviratát. Matuska izgatottan felkiált: „Kétségbeejtő", az „o" betűre nem tettem vesszőt. Az elnök az őrültség színleléséért ismét rendre utasítja. A védő kéri szakértők kihallgatását arranézve, hogy Matuska könnyen hipnotlzainató. Az ügyész az indítvány ellen nyilatkozik. A bíróság a kérést elutasítja, mire a védő semmiségi panaszt jelent be. Ezután a tárgyalásba szünetet rendenek el. Szünet után az elnök megkérdezte Matuskát, hogy az anspachi merénylet után hol töltötte az éjszakát. Matuska össze-vlssza beszél, majd igy folytatja: — Az anspachi merénylet után már tudtam — folytatta —, hogy más merényleteket is el fogok még követni, éppenugy, mint Trotzkij. Előadja, hogy a merénylet után Budapestre jött és ott a Park-szállóban szállt meg. A Párk-szállóban tervezte ki a második merényletet. Az elnök megkérdi, hogy ki volt az a nö, akivel együtt lakott a szállóban. Matuska kijelenti., hogy semmiféle nőre nem emlékszik, A Teleki teren vásárolt magának egy merénylő-ruhát a második merénylethez s mutogatja Is a bíróságnak, hogy a ruha hogy nézett ki. Elnök: Mint vallásos ember, hogy követhetett el merényleteket? Matuska: A merénylettől vártam a kommunizmus vallásossá tételét s azt gondoltam, hogy igy híres leszek. Azt akartam, hogy a merénylettel a munkásságot bekapcsoljam a vallásos kommunista pártba, A nagy melegtől Kovács Gyula orvosszakértő eí- ájult, kiviszik és felélesztik. Az idős orvostanár saját lábán ment haza. Matuska elmondta ezután, hogy mikép utazott Ans- pachba és hogyan követte el a merényletet. A biróság a tárgyalás folytatását szerdán délutánra halasztotta, Teleki Sámuel gróf úti ne piáját kiadja a bázeli egyetem (Marosvásárhely, november 6.) A közelgő újév első napjaiban egy érdekes könyv fog megjelenni a svájci könyvpiacon. És ennek a könyvnek az ad különös érdekességet a mi szemünkben, hogy az egy magyar embernek, gróf Teleki Sámuel erdélyi kancellárnak, az Í 1759—1763. évek közötti időről szóló Úti Naplóját fogja tartalmazni. A könyvet Spiess egyetemi tanár rendezi sajtó alá Bázelben s ugyancsak ő végzi a fordítást is. A bázeli egyetem ebben az évben ünnepli ugyanis alapításának 475. évfordulóját. Ez a körülmény szolgált alkalmid arra, hogy a bázeli egyetem kiadja egykori hírneves hallgatójának, gróf Telekinek az Úti Naplóját, amelyben nagy részletességgel irta le és örökítette meg az egyetem 300. évfordulójának ünnepségeit. Teleki gróf, aki egyszersmind a hires marosvásárhelyi könyvtárnak, a Teleki Tékának az alapitója is, másfél éven át volt a bázeli egyetem hallgatója és éppen abban az időben, amikor a jubileum lezajlott. Teleki Úti Naplóját Biás István marosvásárhelyi levéltáros fedezte fel és adta ki Marosvásárhelyen 1908-ban. A kiadás költségeit a naplói ró dédunokája, az azonos nevű sárora- berki nagybirtokos, Rudolf trónörökös barátja viselte; a bevezető tanulmányt pedig ár. Imre Sándor, v. magyar államtitkár, jelenleg szegedi egyetemi tanár irtaftíincs ross’« üslefmenel, ha a Keleti Újságban hirdet
