Keleti Ujság, 1934. november (17. évfolyam, 250-275. szám)
1934-11-05 / 254. szám
12 KeletíUjsrg XVII. ÜVFOLYAM, asi. SZÁM. íruq : Bécsben most ünneplik két és félszázados jubileumát a tejeskávénak. Érdekes története van annak. 1683-ban Bécs török megszállás alatt volt- Már hosszú ideje körül volt véve ellenséges csapatokkal. Szorongatott helyzetükben egy Kolsitzki nevű lengyel ember, — aki kitünően beszélt törökül, — vállalkozott arra, hogy átmegy a török gyűrűn és sietteti a felmentő csapatokat. Török ruhába öltözött, ennek eile- nére elfogták és egy török bég elé vezették- Nagyszerű török beszédével azonban kivágta magát. A török vezér erre megkínálta egy csésze török kávéval. ízlett ez szörnyen Kolsitz• kinak, soha ilyet még nem ivott. Élvezte kitűnő izét, pompás aromáját. Aztán Becs a Kolsitzki akciója folytán rövidesen fölszabadult. A sok hadianyag közölt rengeteg élelmiszert is zsákmányoltak. Közöt tűk sok zsáknyi kávét. „Mi lehet ez“ — mondogatták a bécsiek a soha nem látott szürke kávészemekre. Végűi is úgy határoztak, hogy bizonyára teve eledel. És mivel tevéjük nem volt, amivel megetessék, az egészet fölgyujiot- ták. Égett, pörkölődött a kávé, mikor a finom aroma megüti a Kotsitzki orrát. „Hopp, megálljotok/“ — kiáltja. Kioltották a tüzet és ek kor Kolsitzki azt kérte, adnák át neki a kávé- rakományt. Evvel aztán kávé- házat nyitott. De a török kávé nem ízleli a bécsieknek- Leszűrte. Így se ment. Ekkor megpróbált egy _ kis mézet, tejet hozzá adni és megszületett a — melange, a tejeskávé. Volt egy bécsi pékmester, aki a törökuralomra való emlékezésül félhold alakú süteményt készített, — a kiflit- Ugyancsak élt ott egy leányzó, aki finom, zsírban sült élesztős tésztát készített■ A lány neve Krapf Cecilia, róla nevezték el a krapfen-t, a fánkot, a mi pánkon- kat. Magyarországon ismerték már a török kávét. Volt alkalmuk megismerni, tekintettel arra, hogy éppen elég ideig nyögött török uralom alatt. De a tejeskávét itt sem itták- Ez Bécsből indult nyugatra, keletre, diadalmas útjára, hogy legkedvesebb, leguélkülözheletle- nebb táplálékuk legyen. Ezek után szinte paradoxonnak tetzik, hogy talán sehol a világon olyan rossz kávé nincs, mint — Bécsben. * Ma a legfelkapottabb színésznő Wessely Baida. Divatos a szó nemesebbik értelmében. A német és osztrák lapok az ő képével vannak tele. Mi a varázsa ennek a nem is szép, nem is „sevepiles" színésznőnek? Aki sem nem vonaglik, álmodozó pillantásokat se küld félig lezárt szempillája alól, rekedt hangja sincs, egyszerű, természetes, közvetlen. Hogy lehet, hogy mégis? Maga mondja, hogy mai akar lenni minden szerepében. Szerinte ez ugyanannyi, mintha azt- mondaná: polgári és bécsi. Prágában kezdte, Reinhardtnál folytatta. Most Bécs és Berlin között pendlizik. Legnagyobb sikere volt, amikor Bernhardt rendezésében játszotta a salzburgi játékokon Gretchent. De nagy sikerre vitte Imiig „Torockói meny asszony"-át is. Kolozsvárt is ismerik a „Mascarade“ cimü filmből. Most ismét nagy és szép feladatot bíztak rá: Marie Luise szerepét. A meglehetősen népszerűtlen osztrák császár leányt kell belopnia az emberek szivébe. A f ilmnek érdekessége, hogy nem Napoleon film. Nem tudni, megjelenik-e egyáltalán a filmen Napoleon, de legjobb esetben is csak epizódszerepet kap. ó, akinek egész élete egyéb ■nem volt egyetlen fő, sőt címszerepnél. Â film Marie Luise és Neípperg gróf szerelmével foglalkozikVisszatérve Paula Wesselyre, tudjuk meg róla, hogy nincs meg harminc éves. Kedélyes bécsi húsvágó mesternek lánya. Papa és mama ma is buzgón foglalkoznak az üzlettel. Egyik nővére egy kis kávéháznak a tulajdonosa. És Paula, amikor pihenni akar, elvonul a világtól. De nem szanatóriumba megy, sem pedig a tenger mormolását hallgatni. Hanem ilyenkor föllelhető a családi kis kávéházban, vagy — a húsos boltban. Kezdenek szaporodni a gépkocsivezető iskolák. A boldog autótulajdonosok és tulajdo\ SCH ERG nosnők maguk is akarnak érteni a gépkocsi vezetéshez. Alkalmunk volt beszélni egy ilyen iskolánuk a vezetőjével- Azt u nézetét fejezte ki, hogy a férfiúk inkább az elméleti részben, míg a iáik a gyakorlatban szorgalmasak. Da —■ bocsánat, ha valakinek az elevenére tapintok, — nincs valami jó véleménye u hölgy vezetőről. Szórakozott, ijedős, ideges. Hamar beleütközik u sarkokba, Idmnyen föl fut u járdára. Egyszóval: életveszélyes. Igen nagy gondot fordít « soff őr toalettre, igen fontos, hogy akkor is hódító legyen. Föltehetjük a. kérdést: Mikor lép a nő a veszedelmes életkorbal — Mikor hajtási igazolványt szerez. ■» A délamerikai Chilében él Fernando Perez. Valaha mozdonyvezető volt, amikor aztán egy kisebb szabálytalanság mialt elbocsátották állasából, egy kisebb vasúti vendéglőben kapott alkalmazást, mint pincér. Szép őszi idő van, kint sütkérezik Fernando Perez a perro- non, amikor berobog az expresszvonat. A mozdony vezető a fűtővel leszáll egy pohár sörre. Fernando éppen az 50 km. távolságú) fir a lévő szép, szerelméről, Doloress- ről ábrándozott. Ejnye, be jól esne most meglátni, megölelni öt. De miért is ne? A gondolatot tett követte, még pedig merész tett! Fernando hirtelen fölkapott a mozdonyra és — hipp-hopp! — elrobogott vele. Elképzelhető volt a mozdonyvezető és az utasok .szörnyülködése, akik nagy- részben mindnyájan söröspoharaikat üritget- ték Hamar másik mozdonyt indítottak útnak, amelyre két gépfegyvert szereltek föl és a „megszöktetett“ vonat után lövöldöztek, Fernando, amikor elérte az 50 km,-nyíre, levő farmot, (ahol a bűbájos Dolores éppen a teheneit fejte), megállította a vonalot, leugrott róla és „árkon át, bokron át“, nyílegyenesen száguldott szerelmese karjai közé. De szegény Fernando Pereznek nem volt szerencséje. Üldözői hamarabb utolérték, még mielőtt Dolorese vérpiros ajkaira szerelmes csókját rálehelte volna. És hiába volt minden magyarázat, le kellett ülnie azt a pár napot, amit a törvény előirt. Â legkevésbbé sem méltányolták a Fernando sneidig tettét. Hogy vonaton megszöktessenek egy a.sz- szonyt, ilyent már hallottunk! De hogy vonatot szöktessenek meg egy asszonyért? — ez már valami uj. Ebben már van valami amerikai izüt megint a legújabb, legszebb és legjobb őszi különlegességeket hozza férfi öltöny, ulster és télikabát, valamint nőikahát és ruhaszövetekben. Plaidek, takarók, szőnyegek. Gyári lerakat: Cluj, Piaţa Unirii No. 22. i
