Keleti Ujság, 1934. november (17. évfolyam, 250-275. szám)

1934-11-03 / 252. szám

XVII. ÉVFOLYAM. 252. SZÁM. THegéríés és öosszu Az Adeverul vezércikkben foglalkozik Vai­dának egy nyilatkozatával, amelyet a Pátriá­nak adott Kibédi Sándor Eminescu-forditásá- ról. A volt miniszterelnök, aki mellékesen iro­dalommal is foglalkozik, a két nép közötti kö­zeledés jelentős tényezőjét látja abban, lia egy­más irodalmi termékeivel megismerkednek. Szerinte ez olyan, mint az egyének között a személyes ismeretség. Azután Vaida a ma­gyarság szemére hányja, hogy nem ismeri a ro­mán irodalmat és a háború előtti magyar kép­viselők barbároknak tartották a románságot és nem érdeklődtek szellemi termékeik iránt. Fclsőbbségével dicsekszik, mert ő ismerte a magyar irodalmat s a magyar irodalomból vett hosszú idézetekkel igazolja ezt az állítá­sát. } Az Adeverul vezércikke hangsúlyozza, j hogy egy olyan ember Aliit ja, hogy az ellen­felek közötti szakadékot a megértéssel lehet áthidalni, akinek a múltból tapasztalatai van­nak s aki ismerte a volt magyar uralom ül­dözéseit. „Egy olyan ember, aki a szfthad-Er- dólyben kisértést érezhetett volna magában, hogy a volt uraknak, a magyaroknak a leigá- zott románokkal szemben használt eszközeit alkalmazza a magyarokkal szemben. Azonban Vaida nem hagyja magát a bosszú vonatán vitetni. Felülemelkedik a mult gyűlölködésein, bármennyire menthetők volnának is ezek a gyűlölködések. A népek közötti viszony kérdé­sét az ő széles látókörében nézi, amely felül­emelkedik a mult gyűlöletének maradványain és aki csak a jövő megértésének lehetőségeit akarja Összefoglalni.“ A lap ezután Kibédi forditásáról el­mondja, bogy megérdemli ng'y a románság, mint azoknak köszönetét, akik csak magyar nyelven tudnak olvasni. „A népek között a mű­vészet, a megértés aranyhidja marad, az a hid, amely közeli ti, amely egyesiti mindazt, amit a sovinizmusnak és a fajelméletnek sikerült el­távolítani és összeütközésbe hozni“ A Vaida nyilatkozatából pedig még azt a hasznos ta­nulságot is levonja, hogy sohase becsüljünk le egy népet, hanem igyekezzünk azt megismerni, megérteni és magunkhoz közelíteni. Az Adeverul egyike azoknak a nagyon kevésszámú román lapoknak, amely a kisebb­ségi kérdést nagyobb megértéssel kezeli s men­tes attól az utszéli stílustól, amelynek haszná­latát a sovén lapok kötelezőnek tartják ma­gukra nézve a kisebbségekkel és politikai el­lenfeleikkel szemben. Ebben a cikkében azon­ban kissé elvetette a sulykot akkor, amikor Vaidát a megértés apostolának állítja be. Kétségtelenül igaza van VaIdának is és a lap­nak is abban, hogy egymás művészetének meg­ismerése közelíti egymáshoz az egymásra acsarkodó népeket. A művészet áldásos mun­káját azonban lerombolhatja a türelmetlen po­litikusok és a sajtó munkája. Elsősorban is, meg vagyunk arról győződve, hogy Vaida nem üdvözölte volna olyan örömmel Ady ver­seinek románra való fordítását, pedig hát Adyról igazán elmondhatjuk, hogy a népek közötti megértés szókimondó harcosa volt. Ennél azonban sokkal nagyobb jelentőségű az a magatartás, amelyet Vaida nem a meg­hitt szalonjában, hanem a politikai csatározá­sok közben népgyüléseken, sajtóban és a parla­ment dobogóján tanúsít, hogy ne is beszél­jünk miniszterelnöki tevékenységről Vaida volt ugyanis ez, aki miniszterelnöki tekinté­lyét felhasználva „bizalmas“ leveleket intézett a magánvállalatokhoz, amelyekben a kisebb­ségi alkalmazottaknak románokkal való kicse­rélését „tanácsolta“. Nem szabad elfelejteni Vajdának azt a kirohanását sem, amelyet Hutnüjsm 7 Az uccán, a villanyoson, az irodákban, a családban Mindenki arról hessél, hogy ax Állami Sorsjáték UJ JÁTÉKTERVE szerint EGYETLEN SORSJEGY birtokosának 5 ESÉLYE van osz­tályonként a milliós nyereményre és 17 ESÉLYE az egész sorsjá­ték allatt. Az uj sorsjegyek az egész országban már eladásra ke­rültek. VÁSÁROLJON SORSJECYET! Minden 2©@ leivel egy sssilíiot nyerhet I SORSJÁTÉK EJLSÖ fíUZAS NOVEMBER 15-én Siessen sorsje- f 1 gyet rendelni a 1 ianca Iliescu S. A.-nál Cli || Diszkrét | aj kiszolgálás 1 1 Eidétyrészi <- wn ** 1 i'őelárusitó: 1 r* MM ____ Messzemenő diszkréció 3 Postai szétküld.s t | Aradon rendezett ez év nyarán a kisebbségek ellen. Nem célunk Vaidának ilyen természetű gyakori megnyilatkozásait felsorolni, csak még azt említjük meg, hogy eme megértő nyi­latkozat előtt pár nappal Vaida elnöklete alatt a nemzeti-parasztpárt erdélyi és bánsági me­gyei tagozatainak elnökei gyűlést tartottak, amelyen a hozott határozati javaslatban köve­telték a kisebbségeknek a magánvállalatokból való kiszorítását és hibáztatták az oligarchá­nak nevezett liberális kormányt, hogy ezt gern intézi kellő eréllyel és gyors tempóval. Emlé­keztetjük még arra is mérsékeltebb szellemű román laptársunkat, hogy' Vaida néhány hót előtt az egyik erdélyi magyar lap munkatársá­nak adott nyilatkozatában beismerte, hogy Pop Ghiţânak kisebbségi törvényjavaslatát, aki a párt megbízásából a kisebbségi kérdést tanul­mányozta, még csak el sem olvasta, mert nem tulajdonit jelentőséget a kisebbségi kérdés tör­vényes megoldásának. így állunk tehát a ..közeledési“ politikával s ezek a tények egyáltalán nem nevezhetők ..a mult gyűlöletein való fel illemei kedés1'-uelc. Két ségteleu, hogy Vaida bizonyos tekintetekben megértő, aminek talán tényleg a személyes is­meretség az oka. Európaibb is szokott lejmi, mint a többi pártok ki raclei lenül erőszakos­kodó emberei. Hiszen például a városokban a házak tulajdonjogát úgy, szeretné átjátszani a románság kezére, hogy a román ifjakat a háza­kat öröklő magyar leányokkal szeretné össze­házasítani. Ez simább módszer, de mégsem árul el különös jóindulatot. Paradoxonnak hangzik, de mi mégis sze- retnők, ha Vaida bosszúálló volna és „szemet- szemérb fogat-fogért“ elvet érvényesítené. Mert hiszen ,,az elnyomó magyar uralom“ idején az erdélyi román iskolák és egyházak szép államsegélyt kaptak, taptevveiket maguk állapították meg. jiepj voltak nyelvvizsgák, habár az erdélyi román tanítóknak tekintélyes százaléka nem tudott magyarul. A románság gazdaságilag háborítatlanul gyarapodhatott, az adópolitikát csak pénzügyi szempontok vezették. A névelemzóst is csak azután találták ki. „A munka nacionalizálása“ is egészen új­keletű találmány, stb. stb. Ezek után valóban nem kell félnünk „bosszútól“! — Az EKE Dicsőszentmártonban fiókot állít fel. Dicsöszentmártoni tudósítónk jelenti: Az Erdélyi Kárpát Egyesület clicsőszentmár- toni csoportja november 3-án tartja alakuló közgyűlését, A közgyűlésen képviseltetik magu­kat a kolozsvári központ, valamint a yásár- helyi, szászrégeni, tqrdaj és egyedi csoportok. Az alakuló közgyűlés a Magyar Párt helyiségé­ben lesz este lel kilenc órai kezdetfel. Az ala­kuló gyűlés iránt városszerte nagy az érdek­lődés, -- -

Next

/
Oldalképek
Tartalom