Keleti Ujság, 1934. november (17. évfolyam, 250-275. szám)
1934-11-26 / 272. szám
6 fCttETrU/sJfG XVII ÉVFOLYAM. 272. SZÁM. Arpádkori kincsek a keszthelyi Festetics - levéltúrban Nyolcvan Arpádkori oklevél. Régi elfelejteti magyar szavak támadtak fel a levéltár porából kiásott kutyabörökön Keszthely, 1934. november hő. Ä lengyel nyelvben szeptember neve Lisz- topad: levélhullató hónap. Nálunk későn kez- dődk a levélhulla tás s az idén október végén még lombosak voltak a fák, sőt — amikor pár nappal ezelőtt végigrobogott velem a gyorsvonat a Balaton déli partján, még leveles ágak nyúltak a vonat szele után, de máris sárga volt a lomb és sárga avar borította a földet. Magam is levelek után mentem: sárgu avult levelek után, amelyek a magyar történelem fáján pattantak ki s annak ágairól peregtek le, de nem semmisültek meg, hanem vasve- retü ládákban elraktározva hevertek a régi dicsőség és nagyság, az Árpádházi királyok kora óta, ismeretlenül, csomókba kötözve, évszázadokon keresztül érintetlenül, mint a régi násfa és fejdisz, amelyet ősanyáktól örökölt a leány és nagy gonddal, szeretettel és kegyelettel őriz újabb és drágább ékszerei között, — csak kivételes ünnepélyes alkalmakkor vesz elő. Több mint hétszáz esztendővel kelt az az oklevél, a Festetics-levéltár legrégibb magyar történelmi emléke, amelyben II. András királyunk Ítéletet hoz a Tumaj nemzetségből származó Tyba család ügyében. 1216. óta gyűltek emellé az első oklevél mellé a többiek: IV. Béla király adománylevelei, oklevelek Rezi, Zsid, Szántó, zalamegyei községek határában birtokviszályok miatt folyó határjárásokról, homo regiusok, királyi bizalmi emberek jelenlétében a Kaplony és Chaba, — vagy a Gerse és Sams, Tybe de Chak, Búzád, Telekes, Káld, Chopu de Nádasd család kérésére. A zalai konvent is gyakran rendel el vitás ügyekben határjárást; ennek döntéseiről is több Árpádkori oklevél maradt fent abban a nagy levéltári anyagban, amelyet most herceg Festetics György pompás kasté- 1 lyának néhány földszinti termében Janzsó Ferenc dr. premontrei kanonok, néhai Fejérpataky László kitűnő tanítványa nagy hozzáértéssel és odaadó buzgalommal rendezget. __ Nyolcvan Árpádkor! oklevél. A herceg Festetics György-féle hitbizományi levéltár története azoknak a birtokoknak a történetével kapcsolatos, amelyek ma a herceg Festetics György tulajdonában vannak. A legrégibb oklevelek ugyanis nem a Festetics-család oklevelei, hanem a gelsei I- theö és Kanizsai családokéi, amelyek az Árpádkorba- a Balaton délnyugati környékén nagy birtokok felett uralkodtak. így a Festetics-levéltár állománya e cse- ládi levelek révén nyúlik vissza az Árpádkorba. Ez az anyag aztán egyre szaporodik, mind inkább bővül és már az Anjou-korban egy-egy királynak: Károly- nak, vagy Lajosnak a nevéhez százakra menő anyag fűződik, közöttük sok címeres, díszes királyi oklevél, amelyek kiállítási tárlóba kívánkoznak. Az egész levéltári anyag elsősorban geneológiai és birtoktörténeti szempontból nagyjelentőségű. De ez a körülbelül nyolcvan darab Arpádkori oklevél nyelvtörténeti szempontból is rendkívül becses. Szomszédok torzsalkodása. Mert akkor Is sokat torzsalkodtak egymással a szomszédok, testvérek és atyafiak. Az efféle viszálykodásokban a királyok vagy káptalanok teremtettek rendet, de senkise gondolja azt, hogy ezek többoldalas Ítéletek voltak, még többoldalas megokolásokkal. Dehogy is! Drága volt ám akkor a hártya, meg a kutyabőr. Apró kisdarabka „fecniken", gyermektenyér nagyságú, néha annál is kisebb kutyabőr, sűrűn, apró betűkkel teleirt kis kutyabőrdarabkák óriási birtokok vitáit odlották meg, megváltoztathatatlanul és fellebbezhetett énül. Urcnnd, Oszlup és Numud. Kis kutyabördarabkákon Ítélethirdetéskor leírták a vitatkozók nevét s a birtok fekvését. így számos sze mélynevet és helynevet őriztek meg az Arpádkori oklevelek, a most szükebbkörü nyilvánosság számára hozzáférhetővé tett Festetics-levéltári Árpádkori oklevelek is. íme nehány példa: 1233-ban a veszprémi káptalan egyik oklevelében: Bacha fia, Pousa, 1237 Szorvaskend, Sereda feuldu, dominus Szelche, — 1254 a győri káptalan oklevelében: Urcund és Oszlup fia. Szelemen elzálögösitja Arguan községet. — 1235-ben a vasvári káptalan tudtul adja, hogy Didid fia, Mihály, a Moim fiának eladott öt embert és pedig: Soludot a feleségével, Numudot a fiával és Scellest, — 1260-ban Zalavármegye konventje adja emlékezetül, hogy Priuch comes (főispán) fia, Bartho- lomeus, a Chapou fiának, Andreasnak, öt márkát tartozik fizetni. Amelyet, hogyha nem fizetne meg a meghatározott időre akkor testvére, Reinoldus egy márka büntetést vállal magára. — 1263-ban a bácsi káptalan az újlaki Choba fiának, Chepánnak, másfelől pedig Seltha comesnek egy birtokvételét tárgyalja a birtok határjárásával együtt. Ez a birtok a Reuencha-völgy, egészen „ad aborem Moghos“ (a Magas fáig). Alá vannak Írva a bácsi kanonokok, akik közül az egyiket Smaragd-nak hívták. — Egy 1274-ben kelt és 1291 évben megerősített oklevélben Kun László Wendeyg-nek és fiainak Ság földjét adományozza. De ezeken kívül számtalan magyar szó: Phyzegtew, Isyp (József), Ho- rozth-fa, chabagatha (Csaba gátja), farcasius, almus... Cheliei fiai, Markys, a Zoim fia, de Holostou (halastó), byk, nyrfa, kukenus (kökényes) = völgy, az ogyogus (agyagos) ut mellett. De elég Ízelítőül ennyi. Jakubovich Emil és Pals Dezső akadémikus nyelvészeknek hagyom a ritka nagy örömöt, hogy ezekből az oklevelekből a magyar szótörténeti anyagot kihalásszák, ' san elolvassák és megfejtsék. • A magyar gazdaságtörténet még csak nagy vonásaiban ismeretes. Részletkutatások e téren, különösen a régibb korokra vonatkozóan, bizony elég gyéren vannak még s a gazdaságtörténet művelőire, a jövő történész-generációra nagy és kemény feladatok várnak a régi magyar gazdasági élet részletkérdéseinek tisztázása terén. A Festetics-levéltár hatalmas anyaga e szempontból megbecsülhetetlen kincsesbánya. A XVI. századtól kezdve a gazdasági iratok fasciculusai- nak óriási tömege, amelyeket részben már áttanulmányozott a Festetics-család történetének jeles szerzője, Szabó Dezső debreceni egyetemi tanár, a régi magyar gazdasági élet és gazdálkodási módszerek és eredmények számtalan érdekes adalékát őrzik. • Nem vagyok úttörő, nem vagyok felfedező. Csodálkozó, szájtátó, érdeklődő laikus vagyok. Ezt a nagyjelentőségű anyagot már látta Szentpétery Imre egyetemi tanár, a nagynevű poleografus és diplomatikus, valamint az említett jeles történetíró, Szabó Dezső. Rajtuk keresztül bizonyára tudnak ennek az anyagnak a létezéséről a szakemberek is. Amit itt elmondtam, nem is nekik írtam, hanem a magamfajta embereknek, akik szeretnek kalandozni térben és időben, szeretnek visszamerengeni a múltba, egy kicsit széthúzni a múltat eltakaró függönyt és bekukucskálni rajta. Egy személyben rajzpedagógus és festő Kovácsi Pál, akinek ma nyílik meg kolozsvári tárlata (Kolozsvár, november 24 ) Kovácsi Pált addig is, mig ma délelőtt megnyíló kiállításán a festményein keresztül megismeri a közönség, be kell mutatnunk e helyen néhány szóval- Mert annak ellenére, hogy nem most indult el. a művészek nehéz, de szép és dicsőséges pályáján, még sem ismerik sokan. Erről veleszületett szerénysége alaposan gondoskodott. A kitűnő rajzpedagógus „Vezérkönyv“-et irt a modern rajztanitásról, melyet a magyar kormány támogatásával a Franklin Társulat adott ki annakidején, mint pályadijas munkát. A művész azóta állandóan rajzpedagógiával foglalkozik, nyarankint pedig mintegy két hónapot, a nagybányai müvésztelepen intenzív munkával tölt. Kedvesen és hálásan emlékszik meg mesterére, Thorma Jánosra, valamint Krizsán Jánosra és Mikóla Andrásra, kiknek útbaigazításai nagy hatással voltak kifejlődésére. Még a lakásán tekintettük meg képeit, közvetlenül a kiállításra szállítás előtt. Teljesen tisztában var a szinek kezelésével, valamint a valőrök kihozásával. Fa, virág teljes életszerűséggel pompázik Kovácsi képein. Általában, a képei hosszas szemlélete azt a benyomást kelti, hogy minden témáját kedvesen, meleg tónusban tudja előadni. Sem többet, sem kevesebbet nem mond, mint amennyi elegendő ahhoz, hogy magát hangulatosan kifejezze és a szemlélőnek élvezetet nyújtson. Szépek, melegek a tájképei a napfoltos, nagy mezők, falusi tájak, erdei részletek, portréiban pedig lüktető, eleven élet van. Ahogy a kép-rengetegben sétálunk, vizsgáljuk, kutatjuk, hogy melyikben erősebb a művész: a portrék, a csendélet, tájkép, vagy zsá- nerkép-kompoziciókban, a ceruza-, vagy a szénrajzban, úgy találjuk, hogy egyformán ura az ecsetnek, a ceruzának és a szénnek. Egyelőre ennyit. Többet nem beszélünk, a többiről mindenkinek személyesen keli meggyőződnie ma délelőtt, a Friss Újság helyiségeiben megnyíló tárlaton. * Hirdetmény. No. 27357—934. A polgármesteri hivatal zárt és lepecsételt ajánlatokkal, szabad megegyezés alapján, nyilvános árlejtést hirdet a következő élelmiszerek szállítására: 3100 kg. marhahús, 300 kg. disznóhus, 700 kg. olvasztott zsir. Az árlejtés 1. é. december 4-én d. e. 11 órakor a városi tanács 5. sz. szobájában lesz megtartva. Az árverezők a felajánlott összegnek 5 százalékát készpénzben, vagy állami értékpapírokban garanciaként letétbe helyezik. Feltételek megtekinthetők naponta 8 és 13 óra között a közegészségügyi osztálynál, (Vlahuta u. 1. em.) Primaria Municipiului Cluj. Trócsányi Zoltán. 60 leje« köDfvajdonságok Kötetenként, fehér papíron 3—400 oldal, remek vászon diszkütésben ! Gotía: A világ legszebb asszonya. Keun: Gi gi FölJi Mihály: A lábadó szűz Veehten: Né er mennyország Ibanez: Mezieien asszony Michaelis: Háláló-* szerelem Priest ey: A nap hőse Parrot: Ex-feleség Mórica Zsigmondi Forr a bor Frsnz Werfel; Nápolyi testvérek Bródy Lili; A Manci Vicky fcaum: Heién dokiorkisasszony Szitnyai Zoltán: Nincs feltámadás Földi Mihály: Isten országa felé André Mauriois: Asszonyok útja Frank Arnau; Halálra Ítélem Szomory Dezső: Gyuri Züahy Lajo-; A lélek kialszik Sigrid Unsed: Pogány szerelem Parrott: Szabad a csók Móricz Zsigmond: Rokonok Vicki Baum: Baleset Bródy Lili; A felesége tartja cl Martin Maurice: Szerelem, Örök titok Földi Mihály: A meztelen ember Jaqu s Dévai: A préda Erdős René • Hamali hegediisző Mazo de la Roche: Jalná lakói Mareei P.: Akit az asszonyok szeretnek Bromiield: Huszonnégy óra Fannie Hurst: Asszony a vonaton. Vicki Baum: Tisztítótűz E. Mordaunt: Trópusi láz Romanov; 3 pár selyemharisnya Kapható a Keleti Uj^ág kmaohivatalaoan Kv ir. Baron L. Pod ucca5.— Vidékieknek 70 lej portóköltséggel együtt. Az csszeg előzetes beküldése után azonnal szállítjuk. Három kötetnek egyszerre történő megrendelésénél portót nem számítunk. Utánvéttel könyvet nem küldünk.
