Keleti Ujság, 1934. november (17. évfolyam, 250-275. szám)

1934-11-18 / 265. szám

XVU ÉVFOLYAM. 265. SZÁM. 2 kérdések felgöngyölítését, amelyektől Európa békéje függ, mert különben Európa meg fog győződni, hogy csak a kábítószerek csempé­szésével tud foglalkozni és létezésének nincs semmi értelme. Belgrád minden kendőzés nél­kül rá kell mutasson a dolgokra, hogy meg­aláztatását és a csodálatos jugoszláv nép meg­félemlítését elkerülje. Jeftics elutazott Genfbe. (Paris, november 16.) Jeftics jugoszláv külügyminiszter csütörtök este indult el Genf­be, hogy a marseillei merénylet ügyét a Nép- szövetség elé terjessze. Magával vitte a nyo­mozásra vonatkozó iratokat is. Jugoszlávia népszövetségi fődelegátusa, Fotics csütörtökön Párisba érkezett s Jugoszlávia népszövetségi lépésével kapcsolatban folytatott tanácskozá­sokat. Hosszas eszmecseréje volt Franciaor­szág állandó népszövetségi kiküldöttjével, Massignivel- Jugoszlávia emlékiratát novem­ber 21-én nyújtják be a Népszövetséghez. Jól értesült diplomáciai körökből állítólag az a hir szivárgott ki, hogy az emlékirathoz Cseh­szlovákia és Románia két rövid jegyzékkel fog csatlakozni. A jugoszláv emlékirat Magyaror­szág bűnösségét hangsúlyozza, az „Oeuvre“ ér­tesülése szerint, a román és csehszlovák jegy­zék pedig helyesli az emlékiratot. Ugyancsak az „Oeuvre“ írja, hogs1' a népszövetségi főtit­kárságnál elkerülhetőnek hiszik a nagyobb vi­tát, mert minden jel szerint Olaszország Ma­gyarország mellé fog állni. Erre vall különben az Oeuvre-nak az a megbízható forrásból nyert értesülése, hogy a francia kormány helyteleníti Jugoszlávia nép szövetségi fellépését és valószínűleg semleges marad az ügyben. Az Oeuvre különben azt is tudni véli, hogy a Népszövetség körében is ellenszenvvel fogadják Jugoszlávia lépését. Olaszország Magyarország mellett. Hogy ez a kérdés, mekkora zavart fog elő­idézni, az végeredményben Franciaország ma­gatartásától függ. Ha Franciaország támo­gatja a kisantantot, akkor elkeseredett vitára fog alkalmat adni, mert most már biztosra ve- hető, hogy Olaszország élesen exponálni fogja magát Magyarország mellett. A gyanú indo­kolatlansága mellett valószínűleg az az elgon dolás is vezeti a francia kormányt, hogy a he­ves népszövetségi vitákkal nem akarja veszé­lyeztetni a francia-olasz közeledést■ A fran­cia kormány nagyon jól tudja, hogy horvát emigránsok nemcsak Magyarországon, hanem Svájcban, de főként Franciaországban és Bel­giumban is éltek és azt is tudja, hogy a nyo­mozás megállapítása szerint Sándor királyra a halálos Ítéletet a belgiumi honátok szerve­zete mondotta ki. Éppen ezért az olasz-francia közeledéshez fűződő érdekeit nem fogja felál­dozni egy Magyarország ellen irányuló kam­pányért. Legalábbis erre kell következtessünk a jól értesült francia lap híradásából. Napirenden az olasz-francia közeledés. Ugyanis a francia kormány nem adja fel a francia-olasz közeledés tervét■ Ezt az állás­pontot nemcsak a Barthou politikáját követő Laval képviseli, hanem maga Flandin minisz­terelnök is, aki az Oeuvre értesülése szerint, Lavallal egyidejűleg szintén Rómába utazik. Az utazás időpontját még nem állapították meg. A csütörtöki minisztertanács foglalkozott az olasz-francia közeledés kérdésével s Laval részletesen ismertette a helyzetet. Azután fo­gadta Chambrun római francia nagykövetet, aki pár nap múlva visszautazik Rómába, hogy Mussolinival tovább tárgyaljon. A lap szerint az olasz-francia közeledés ügye most már döntő fordulathoz ért. A francia kormány kényes helyzete. Legújabb párisi jelentések szerint a fran­cia kormány azért ellenzi a marseillei merény­letnek Népszövetség elé való vitelét, mert a kérdés Franciaország szempontjából is rendkí­vül kényes. A merénylet ugyanis élesen mutat rá a franciaországi közbiztonsági szervezet hiú nyaira. A francia kormány tisztában van az­zal, hogy a gyakorlati felelősség Franciaorszá­got terheli, sőt annakidején a Doumergue^.kor­ttixn-ürsm mmmmmmmmmmm 'inff i mi i iehsbesmsészmaBKsmmx&m mány el is ismerte, Sarraud belügyminiszter lemondatásával. Ml van a jugoszláv emlékiratban? (London, november 16.) A londoni Rfeuter- iroda értesülése szerint a jugoszláv emlékirat két dolgot kér. Az egyik annak megállapítása, hogy a merényletért kit terhel a felelősség, a másik pedig nemzetközi eljárást követel a po litikai menekültek összeesküvéseinek megaka­dályozására. A Reuter-iigynökség azt is tudni véti, hogy Jugoszlávia nem megtorlást akar, hanem azt szeretné bebizonyítani, hogy a me­rénylet forrását nem a belpolitikai viszonyok­ban kell keresni. Az emlékirat különben óva­tlan elkerüli Olaszország megemlítését. Népszövetségi körökben úgy tudják, hogy az emlékirat egy állam ellen sem irányul. A népszövetségi körök arról is beszélnek, hagy a jugoszláv kormány nem is kívánja a menekültek bűnösségét megállapítani, mert ez a belpolitikai nehézségekre utalna­A belső kölcsön propagálására vasárnap matinét tartanak a román operában (Kolozsvár, november 16.) Octavian Bueeu, n kolozsvári interimárbizottság alelnökének javaslatára a helyi hatóságok dr. Eugen Dunca prefektus, dr. Nieolae Drágán interimárbizott- sági elnök és dr. Sextil Puscariu szervezési bizottsági elnök vezetésével eredeti és a maga nemében egyedülálló módon propagálják az országfejlesztési kölcsön jegyzését Kolozsváron. Nagyszabású ünnepség rendezését határozták el, amelyet vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel tartanak meg az Operában. Az országfejlesztési kölcsön jó alkalmat ad az állampolgári szolidaritás bizonyítására s az ünnepélyt ennek előmozdítása érdekében ren­dezik. , A lcölcsön-ünnepség“ programja a kö­vetkező: Bevezetőt mond dr. Sextil Puscariu egyetemi tanár. Előadást tart Valér Roman miniszter. Történeti példák az állampolgári áldozatkészségre. Előadja: Dr. Joan Lupas egyetemi tanár. Alkalmi buzdítás. Előadja: Dr. Octavian Domide pápai prelátus, püspöki fővikárius. A kölcsön gazdasági és pénzügyi szempontból címen (Előadás.) Állampolgári és hazafiui kötelességek. Előadó: Constantin Mari- nescu egyetemi tanár. „Az ország kölcsöne“. Vasile Militam versei, előadja: Cristea Christen, a kolozsvári román színház művésze. Allegorikus piramisok a kölcsön propagálá­sára. Bemutatja: a szucsági .„Şoimii Carpaţi- lor“ Morariu Albin vezetésével. A rendezőbizottság a város minden polgá­rát meghívja az érdekes előadásra. A belépés teljesen díjtalan, jegyeket azonban a rend fenn­tartása céljából mégis kiadnak. A jegyeket szombaton, november 17-én adja ki az érdeklő­dőknek a megyei prefektura. XLPius pápa arany érdemkereszttel tüntette ki Vágó Gábor szobrászművészt A Zsüvölgyében egyházmüvészette! eltöltött hosszú hónapok után haza­érkezett a müvészpár — Újból megindult a munka a Vágó-müteremben (Kolozsvár, nov. 16.) A nyáron és az ősszel, vala­hányszor elhaladtam a Baron L. P. uccán és betekintet­tem a 3. sz. kitárt kapun, mindig- ,az „Elhagyott lak" cimii költemény jutott az eszembe. A poéták által ideg­eneken lakhoz hasonló elhagyatottságban állt a Vágó-ház is hosszú hónapokon át. Kizöldült és kivirág­zott az udvar közepén terjeszkedő hatalmas vadgesz­tenyefa és lassan-lassan meg is sárgultak, lehullottak a levelei: sűrűn egymásra, zizegő szőnyeget terítve a földre, a lépcsőkre, esténként pedig fekete homályba vesző és néma volt a nagy épülettömb, melynek üveg­teteje sötéten fénylett az uccai lámpák beszűrődő vl- világa mellett. Röviddel ezelőtt mozgás mutatkozott az udvaron s egyik napról a másikra szépen elseperték a tértig érő falevelet. Azóta esténkint a műteremből kiáradó sárga fény takarja az üvegtetőt. Vágóék hazajöttek . .. A pápai kitüntetés. Sok kedves apróságot mesélnek a Zsilvölgyében töltött hónapokról, ahol Vágó főként portrékat készí­tett, Megmintázott több vezetőegyéniséget és azok családtagjait és munkáival teljesen meghódította a Zsilvölgyét. Ott érte őket az örömhír a nagy kitüntetésről, amelyben Majláth püspök felterjesztésére XI. Pius pápa részesítette. Vágó azonnal le is utazott Gyulafe­hérvárra, hogy személyesen vegye át a „Pro Eccles'ia Pontifice“ gyönyörű érdemkeresztet. A püspöki palo­tában éppen nagy társaság volt együtt. Majláth püs­pök igy mutatta be a művészt: — Itt van az a Vágó Gábor, akit a külföld jobban imer és jobban megbecsül, mint saját szükebb hazája: Erdély. Vágó Gábort ez a kitüntetés még nagyobb ambí­cióra serkentette. Amint mondja, mikor a Zsilvölgyé­ben tudomást szerzett a reá várakozó megrendelések­ről. alig győzte bevárni, hogy újból az ö kedves, szép műtermében dolgozhasson. A művész-feleség Munkájában őszinte segítő társa a felesége, aki állandóan inspirálja, s aki szintén művész, még pedig a javából. De ha egy tehetséges művésznő férjhez megy egy tehetséges művészhez, akkor egyszerre hát­térbe szorul. Egyszerre megszűnik létezni, nincs, elve­szett. Csak a férje él, csak öt ismerik. Árnyékot vet reá a férje nevének csillogása. Berényl Margit azon­ban cseppet sem boldogtalan emögött, az árnyék mö­gött, sőt... Szerényen, minden zaj és feltűnés nélkül továbbdolgozott férjhezmenetele óta is. Első mestere Acs Ferenc volt, majd a nagybányai festőiskolában tanult Thorma Jánostól és Réthy Ká- rolytól. Később Pap Sándor iskolájában folytatta a munkát. Erdélyből Pestre került, majd Rómában az olasz akadémiára és komoly szaktekintélyek a legfényesebb karriert jósolták neki. Festményeit bzitos rajz, erőteljes vonalvezetés és élénk, tüzes színek jellemzik. Portréi igazak és hűek, ami főként kitűnő karakterérzékének és emberismere­tének köszönhető. Sokat foglalkozik egyházmüvészet­tel, râmai első megrendelése is egy oltárkép volt. A műterem fehér falait díszítő festmények között azon­ban számos táj-részletet is találunk, mert természet­szeretete a rajongással határos és barangolás közben mindig lenyűgözi a magasságok szépsége. Amint mondja, ha hegytetőn van úgy érzi, mintha az Isten tenyesén állana. Többnyire együtt dolgozik a férjével. Megtörtént, hogy magyarországi tartózkodásuk alkalmával az Al­földön épült uj templomba Vágó készítette a szobro­kat, ő az oltárképet. Valósággal átélik egymás művé­szetét. A férje rajong egy-egy festményéért, ő pedig az ura szobraiért. Amikor meglátogattam egy Madonnát festett. A melankolikus szelídségben fürdő homlokon dolgozott. Ilyenkor festés közben öt is le kellene festeni. Az arca egészen átszellemül, látszik, hogy a leikéből szakit ki minden egyes ecsetvonást és meleg asszonyi szivét adagolja a vászonra. B. E. Önnek is használ! Eltünteti az arcról a pattanásokat és mitesz- szereket is. Tiszta és finom lesz az arcbőre, ha rendszeresen használja a Sctierk arcvizet. Kapható üvegenként UO, 100, 160 lejért és nagyobb adagokban is az összes gyógyszer­árakban, drog: r ákban é iliatszei tárakban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom