Keleti Ujság, 1934. november (17. évfolyam, 250-275. szám)

1934-11-17 / 264. szám

XVII. ÉVFOLYAM. 264. SZÁM. H FLETI'UfSJfí* 7 i N A FÉRFI nem festi magát és külső megjelenésében nem szabad, semmi nőiesnek lenni. Ä FÉRFI nem használhat — következésképpen — olyan kölnivizet, amely csak nőkhöz illik. EGY IGAZI FÉRFI kizárólag VIEUX-TEMPS kölnivizet használ, amelynek specifikusan férfias illata az erőnek és fiatalságnak a benyomását kelti, Ml l'>:« 14 ZI *1 A FÉRFIAK KÖLNIVIZE. Gyártja: NOBTIE& Hét macedón terrorista került hurokra a nagy razzián Hatvannyolcán szöktek át Romániába — Igazolvány hiányában bekísérték egy miniszter feleségét Is (Bukarest, november 15.) A Ljuba An- dreew macedón terrorista letartóztatásával egyidőben olyan értesülést szereztek a hatósá­gok, hogy Ivan Mihailoff macedón terrorszer­vezetének mintegy 68 tagja Romániába szö­kött. A hatóságok névtelen feljelentéseket kap­tak, ugylátszik olyan emberektől, akik isme­rik a terroristákat. A 68 közül eddig hetei fogtak el, valamennyit a tegnapi általános razzia alkalmával. A razzián egyébként Bukarestben 80—100 idegent vettek őrizetbe, mig az országban 6—7 százat. Külföldi rendőrségektől kérnek ezekre az emberekre felvilágosításokat s amig ezek megérkeznek, addig őrizet, vagy megfi­gyelés alatt maradnak­Bukarestben bekísérték a rendőrségre Ne­gura államtitkár és Purcareanu szenátusi el­nők feleségét is, akiknél nem voltak igazoló iratok. Titeanu államtitkár tegnap este a rendőr­prefektussal megtárgyalta a razzia eredmé­nyeit és jelentést tett a miniszterelnöknek. Ti­teanu azután a sajtónak a következőket mon­dotta: — A razzia általános jellegű volt az egész országban, városokban, falvakban, vonatok­ban, autóbuszokban, stb. ugyanazon időben. A razzia a legjobb körülmények között folyt le. Adatokkal nem szolgálhatok, de eredményes volt az állam biztonsága érdekében. A miniszter kijelentette, hog5r a razziával az országot kétes elemektől igyekeztek meg­szabadítani. a TjQlálsorompó Akik Kolozsváron türelmetlenek ölhetett kezekkel hevárni a jó öreg természeti törvény beteljesedését s a lelki összeomlások, sikkasz­tások és a nyomor válfajainak polipkarjaiból önkéntesen és időnapelőtt igyekeznek átvándo­rolni a túlsó partra, a csönd partjára, ahol nincs érzelmi kielégületlenség, követelőző gyo­mor s vérfoltokon, ujjlenyomókon bíbelődő földi igazságszolgáltatás, nagy általánosság­ban két ugródeszkát használnak: a főtéri Biz­tositó Intézet legfelső emeletét, ahonnan má­sodpercek töredékei alatt lehet a végtelen ér­zéketlenségbe zuhanni és a Halálsorompót, ott a Renner-gyár körül. Tizek és százak adták itt meg életüknek az utolsó döfést, kipróbált, csalhatatlan hely mindakettő. Valóságos Mek­kája az öngyilkosoknak ez a két vesztőhely. Valami különös és bizarr van abban, hogy nálunk csak szórványosan választják az ön­kéntes halál prózaibb nemét, mint például a kötelet, marószódát s a revolvert. Ha már Ko­lozsváron öngyilkos akar lenni valaki, túlzott öntudattal ragaszkodik a tradíciókhoz: ki- I megy a Halálsorompóhoz, vagy felmegy a ne­gyedik emeletre, A túlsó part felé ballagó nem tudja meg­tagadni gyakorlatiasságát és észszerüségét. Idejön, ez nem kerül semmibe, mindenki szá­mára készen és nyitva áll- Csak egy lendület négy emelet magasságból s mintegy végzetes szimbólum, pillanatok alatt utolsót szárnyal a hig levegőben az élet, mint a lefelé kalim­páló lőtt madár; csak egy ugrás és a mozdony habozás és clfogódás nélkül teljesíti köteles­ségét. Idejön. Itt még mindent meg lehet gon­dolni, mindent vissza lehet csinálni. Csak egy villanó megvilágosodása az agyvelőnek s a sza­bad zuhanó ut helyett szépen le lehet sétálni a lépcsőházban s ha ideges és kérdőre vonja va­laki, hogy mit keresett a negyedik emeleten, nyugodtan mondhatja: egy emelet tévedés ... Nem itt lakik. Amikor zúgva, dörömbölve vág­tat a Halálsorompóhoz a gyorsvonat, lehet számítani rá, hogy felülkerekedik a félelem■ Vissza lehet húzódni, esetleg zsebkendővel in­tegetni a vonat ablakánál állóknak s azután bemenni egy közeli trafikba és cigarettafüst tel együtt ki lehet fújni a lélek egész mégha sonlott tragédiáját. Orbán Mariska és Mezei Antal nem gon­dolták meg. Egyiküknek sem jutott eszébe, hogy legalább egy vonatot szálasszanak el és zsebkendővel integessenek az ismeretleneknek Ha egy vonat elszalad, bizonyára utánaszalad a másik és Mariska, Antal szépen hazasétál­nak. Legfeljebb befutják fejüket a párnál; közé s könnyekben vezetik le meghasonlott életük birhatatlan kínjait, szenvedéseit. Ha egy vonatot elszalasztanak, legalább hagyják, hogy fusson szemük előtt vészesen horkoló mozdonnyal, csörömpölő és kíméletlen kere­kekkel, melyek nincsenek tekintettel fiatal­ságra, szépségre, álmokra és vágyakra, bizo­nyára elijednek tőle. Mariska rúzst kent volna ajkára, Antal olcsó cigarettát vásárolt volna. De Mariska behunyt szemekkel ment a Halál­sorompóhoz. Nem a vonatot várta, hanem a halált, Megírta levelét, aztán szépen átfeküdt a síneken, úgy fiatalos, hősies mozdulattal, Bi­zonyára haját, szoknyáját is kicsinosította, hogy mindez rendben legyen, hogy senki ne szólhassa meg még „akkor" sem, még „azután“ sem. A tizenötéves csitri összeveszett tizenki- lencéves szerelmesével s nekiment a mozdony­nak Antal néhány napot várt, aztán ő is ki­ment a Halál sorompóhoz. Először ugyanúgy levelet irt, mint Mariska. Azután percre be­várta azt az időt és vonatot, mint Mariska és 8 óra 30 perckor, mint négy nappal azelőtt Ma­riska, a gyorsvonat elé feküdt, A mozdony egy formán bánt el velük. Mariska véres feje hajá­nál fogva akadt fenn egy bokron, Antal feje szintén meglehetős messzire gurult. Az öngyilkosok, kolozsvári mithosza nem hagyta, hogy Mariska, a 15 éves varróleány szódaoldatot igyák, odahozta számtalan véres bűvöletével a Renner gyár mögé. Antal sem tudott egyebet választani. Ha ő megy előre, ta­lán más formát választ, mert ő más fából volt faragva, mint a többiek. De neki a Halálsorom póhoz kellett mennie- Odahuzta, szinte kény- szeritette oda 15 éves szerelmesének vére és el­gázolt élete. K-—íL I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom