Keleti Ujság, 1934. november (17. évfolyam, 250-275. szám)
1934-11-17 / 264. szám
Tan postaid plAtlti la numera: No. 24-256—1227. JÖlpvi sei öház BUDAPEST V. Szombat, 1934. november 17, — Arm 5 Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 300, egy hóra 70 lej. Magyarországon: egy évre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP. XVII. ÉVFOLYAM. - 264. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj Baron L. Fop ucca 5. szám. Telefon: 508. — Leveleim: Cluj, postaitok 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség. Lesz-e háború? A trónbeszéd megjelölte Románia magatartásának útját „Béke mindenütt, de elsősorban a határokon; — tökéletes béke, de mindenek fölött béke“ — A kisantant és a balkáni szövetség közötti párhuzam — A szocialista szovjetek békefcíz’ositéka — Sándor király és Barthou emléke Bukaresti öl Londonig, mintha csak összebeszéltek volna a politikusok és diplomaták, mindenki háborúról beszél. Tatarescu miniszterelnök épp olyan komolynak látja a nemzetközi helyzetet, mint az angol hadügyminiszter, aki a britt repülo- í'lctta olyan gr and ló; us kibővítését tartja legelső- rangú fontosságúnak, amit igazán csak a háború komoly veszélye indokolhat meg. A publicisták három főkérdést ragadnak ki a háborús veszélyt rejtegető problémáié tömkelegéből, egy bukaresti publicista a Saar-kérdésen kivül a középeurópai helyzetet és a marseillei merényletnek Népszövetség elé vitelét jelöli meg olyanoknak, amelyeknek elmérgesedése a háborús tüzcsóva fellobbanásához vezethet. És ha már éppen azok emlegetik a háborút, akik majdan a felelősséget viselni tartoznának, beszéljünk róla mi is, akiket még közelebbről érinf: mi egyszerű polgárok, akiket a világtörténelem itéJőszéke semmiesetre sem fog felelősségre vonni, de akiknek elsősorban lenne szó az egzisztenciájáról és a bőréről. Mi, az ágyutöltelékek. Ha rajtunk állna _ és ebben a „rajtunkéban Európának minden népe bennfoglaitatik, _ nemesakhogy nem fenyegetne háborús veszély, hanem ez a kérdés szóba sem kerülne. Akármennyire is súlyos problémának látszik a Saar-vidéki népszavazás, vagy a marseillei merénylet felelősségének vitája, sehogy sem fér a fejünkbe, hogy miért kell mindezekért a világkatasztrófa rémét idézgetni? Miért kell az eseményeket úgy csoportosítani, akárcsak egy minden lapon vérrel operáló ponyvaregényben, vagy az izgalmakat mesterségesen szitó, a közönség idegeire építő filmdrámában, hogy a meghökkent polgár csakugyan azt legyen kénytelen mondani, hogy itt már igazán nem lehet más kiút a háborúnak Annál kevésbé látjuk értelmét a baljóslatoknak és a háborús ördög falrafestésének, mert _ háború még sem lesz. Nem lehet háború, mert egyetlen európai állam sem bimá pénzzel. Nem lehet háború, mert a ma élő generáció még nem tudta elfelejteni a világháborút, annak rettenetes következményeit és tisztában van vele, hogy az uj háború világkatakiizmához vezetne. És az a szerencsénk, hogy mindezt pontosan tudják azok is, akiknek a háború kérdésében az utolsó szót kellene kimondöuiok. Nagyon okosan mondotta a magyar miniszterelnök, hogy háború már azért sem lehet, mert a .feifegyverzett és lefegyverzett népek hadi 'készültségének aránytalansága nem engedi. A világháború győztes hatalmai uj területet szerezni nem akarhatnak, mert megvalósították nemzéti álmaik maximumát. Akik pedig elégedetlenek, azok sem nyúlhatnak fegyverhez, mert jól tudják, hogy fegyvertelenül teljesen ki volnának szolgáltatva ellenfeleiknek. A józan ész tehát a leghatározottabban ellentmond a háborús veszély közelségéről szóló jóslatoknak. És a józan észnek győzelme annál inkább remélhető, mert a kockázat igen nagy. Akármennyire is csörtetik tehát a kardot, akármennyire is emlegetik Európa viharzónáit, a józan esz fog győzni, mert a világháború közelségének véres mementója ezt parancsolja Európára. (Bukarest, november 15.) A parlamentet megnyitó királyi trónbeszéd, amint várható volt, a külpolitikának szentelte legjelentősebb mondatait. A nemzetközi helyzet mai homályos és ködös feszültségei között, a marseillei merénylet hatásai alatt ? u belgrádi, ankarai és szófiai tárgyalások után az uralkodónak jutott a feladat, hogy Románia magatartását leszögezze a világ számára. A szövetségek és barátsági törekvések utjának a megjelölése után, kihangsulyozottan, de szinte szokatlanul erélyes hangon szögezi le a békeakaratot, a béke feletti őrködést, mint magatartást. A szavaknak a nyomtatott betűkön át is kiélezhető hangsúlya sokat mond és a béke szavának ilyen ismétlése, aminek fogalmazása kétségtelenül a Titulescu müve, mint ahogyan ez a feladat a külügyminiszterre is tartozik, emlékeztet Poincaré köztársasági elnöknek arra a pé- tervári beszédére, amit 1914-ben, a belgrádi ul. Ezalatt a székesegyházban Te Deumot tartottak, amelyen a kormány tagjai, a főpapság, a tábornoki kar és a világi főméltóságok vertek részt. Pontban 12 órakor a kamara ülésterme megtelt a szenátorokkal és képviselőkkel. A karzatok zsúfolva, ott van a tábornoki kar és megjelentek a diplomáciai képviseletek. Az elnöki emelvényen helyet foglal a kormány is Tatarescuval és Titulescuval az élén. öt perccel 12 óra után Bratescu-Voineşti háznagy harsány hangon jelenti a király érkezését. Szűnni nem akaró tapsvihar fogadja az uralkodót, aki a királyi testőrgárda tábornagyi egyenruhájában jön, mellén összes kitüntetései. Vele együtt lép az emelvényre Mihály vajda a Dealul Mănăstiri katonai iskola egyenruhájában. A Srónbeszéd A percekig tartó és meg-megujuló éljenzés után Tatarescu átnyújtotta a trónbeszédet a királynak, aki erős hangon olvasta azt fel ■» következőkben: . Szenátor Urak! Képviselő Urak! Boldog vagyok, hogy ismét az ország képviselőinek körében lehetek, akik ma a törvényhozó testületek jelenlegi időszakának második rendes ülésszakára gyűltek össze. Sándor király emlékéért — Ebben az ünnepélyes órában, amikor összehívtuk Önöket, hogy ismét megkezdjék timátum előtti órákban mondott. Különös érdekessége a trónbeszédnek a szocialista orosz szovjetekkel vaió diplomáciai kapcsolatról szóló rész. A kommunista államok szövetségével kezdődő kapcsolatban is a békebiztositékot látja. Belpolitikában törvényhozási munka számára csak szervezeti feladatokat állapit meg, legnagyobb feladat lesz az uj közigazgatási törvény. Ünnepi felvonulás Ma délben a szokásos formaságok között megnyílt a parlament rendes őszi ülésszaka. Háromnegyed 12 órakor indult el a királyi menet a kamara épületéhez. A katonai kordonok mögött óriási tömeg várta s nagy lelkesedéssel éljenezte a királyt és Mihály vajdát. Az udvari kocsik előtt és után a testőrgárda diszszázadai vonultak. működésüket, első gondolatunk Sándor király, Jugoszlávia egységesítő je emlékének kell, hogy szóljon, aki az egész világot felháborító merénylet áldozatául esett. — A román nép mély megindulással osztozik a jugoszláv nemzet végtelen fájdalmában, amely nemzet uralkodójának váratlan halálával a legsúlyosabb veszteséget szenvedte, ami egy nép lelkét és történelmét gyászba boríthatja. A román nép örökre meg fogja őrizni a Románia irányában szövetséges és barát királynak kegyeletes emlékét és háláját s hódolattal, fordul Mária jugoszláv királyné felé, tiszteletteljesen osztozva mély fájdalmában. Barthou emléke —Ugyanezt a mély részvétet éreztük ama veszteség felett, amely Franciaországot érte, kiváló fiának, Louis Barthounak elhunytával. Románia sohasem felejtheti el azt a szeretetet, amelyet nyilvánított és azokat a szolgálatokat, amelyeket teljesített díszpolgára, Louis Barthou, akinek utolsó tartózkodása a mi körünkben feledhetetlen emlékeket hagyott maga után. Legfontosabb: a béke és nyugalom — Az események, amelyeknek tanúi voltunk és a súlyos problémák, amelyek az államok életében jelentkeznek, ma parancsoléan követelik az ország minden lelkiismeretének Bevonul a király
