Keleti Ujság, 1934. november (17. évfolyam, 250-275. szám)
1934-11-16 / 263. szám
XVII. ÉVFOLYAM. 2S3. SZÁM. I KELETIÜJS&& 5 Súlyosan elítéltéit: cyróf Bethlen István rágalmazóját Gróf BelhScn maga is megjelent a tárgyaláson és resale* lesen foglalkozol! az ellene koholt felelőtlen vádaskodások anyagával — A bíróság megállapította, hogy köztudomású tényekkel szemben nincs belye a bizonyításnak és négy hónapra Ítélte a notórius rágalmazót (Budapest, november 14.) A budapesti törvényszék Méhes-tanácsa, egy szenzációs pert tárgyalt szerdán délelőtt. A pert Bethlen István gróf, volt miniszterelnök indította sajtó utján elkövetett rágalmazásért dr. Dayka András nyug. rendőrkapitány ellen. Ugyanis dr. Dayka rüpiratot adott ki, amelyben'azt állította Bethlen Istvánról, hogy 1919-ben kész volt lemondani a Tisza Marosszögéről, csakhogy hatalmúra juthasson. Külpolitikai téren elhanyagolta a reviziót és ehelyett az optáns- pör érdekében dolgozott, mert ő maga is érdekelve volt az ügyben. A revizió céljaira fordi- tandó összegeket az optáns-iigyre használta fel. Akadályozta Rothermere munkáját. Az ország közéletében a korrupcióval és panamákkal balkáni állapotokat teremtett. Publicistának vette maga mellé Szegfű Gyulát, akit minden igaz magyar ember szívből gyűlöl. Bűnös kormányzatát bűnös eszközökkel tartotta fenn. Ilyen és ehhez hasonló vádakat tartalmazott a röpirat. Bethlen vallomása. A vádlott védő nélkül jelent meg a tárgyaláson. A valódiság bizonyitását kérte, az elnök több kérdésére nem adott kielégitő választ. A panaszos gróf Bethlen István szintén a valódiság bizonyitását kérte, annál is inkább, mert a vádak miniszterelnöki ténykedéseivel vannak kapcsolatban. A legtöbb vád csak általánosságban mozog s ezért érdemben nem nyilatkozhatik. Tiltakozik az ellen, hogy Rothcrmeret megakadályozta volna munkájában és hogy eladta volna földjeit akkor, amikor a földeknek magyar kézben való megtartását hirdette. Az optáns-pör. Nyilatkozatának legérdekesebb része az volt, amikor az optánsperről beszélt. Ezt a kérdést nagyon részletesen ismertette. Foglalkozott a röpirat ama vádjával, hogy a hatalmak elengedték volna Magyarország reparációs tartozásait, ha lemond az optáns követelésekről. Hangsúlyozza, hogy az egyéni érdekeit nem helyezte az ország érdekei elé. Ismerteti a hágai tárgyalásokat. A magyar kormány azon az állásponton volt, hogy a reparációs követeléseket és az optáns-pert nem lehet junktimba hozni. A magyar kormány nem mondathatta le a magyar állampolgárokat vagyonukról. Az úgynevezett optánsperhez nyolcezer per tartozott, amelyek azonban nemcsak nagybirtokokra vonatkoztak. Mindössze hatszáz per volt tulajdonképpeni optánsper, a többi vasutakra, bányákra, ipari és kereskedelmi vállalatokra, bankokra, alapítványokra és egyetemekre vonatkoztak. Az egész perkomplexum értéke más félmilliárd aranykorona volt és ebből csak hat- százmillió esett földekre, de nemcsak nagybirtokokra, hanem közép- és kisbirtokokra is. A magyar kormány nem mondathatta le állampolgárait arról a jogvédelemről, amely egyedüli vívmánya volt a trianoni békeszerződésnek. Ez azt jelentette volna, hogy megsértjük a teherviselés egyenlőségének elvét, mert az állam tartozásainak egyes állampolgároknak vagyonából való kifizetését jelentette volna. A magyar állam, mint jogállam, ezt nem tehette s ezért mindig a leghatározottabban visszautasította a reparáció kérdésének az optánsperrel való összekötését. Tárgyalások az antant hatalmakkal. Ezután elmondja, hogy a hágai tárgyalások előtt többizben tárgyalt Tardieu, francia miniszterelnökkel, Briand francia és Snowden angol külügyminiszterrel. A francia államférfiak kijelentették, hogy olyasmire ne is gondoljon a magyar kormány, hogy Magyarországnak 1943 után nem kell jóvátételt fizetnie. Ha ilyesmire gondolnak, akkor utazzanak azonnal vissza. Hágában el kell intézni az op- táns-ügyet is, mert a kisantant e nélkül nem hajlandó tárgyalni a reparációról. Snowden, aki Magyarország barátjának mutatkozott, szintén úgy nyilatkozott, hogy Magyarország nem úszhatja meg az ügyet anélkül, hogy ne fizessen 1943 után. Érdeklődtem náluk — mondotta Bethlen, — hogy körülbelül menynyit kell fizetnie Magyarországnak s a kilátásba helyezett összeg jóval nagyobb volt, mint amilyent később tényleg vállalnia kellett Magyarországnak. Háromhetes küzdelem következett s végül is Olaszország lépett közbe, azt hangoztatva, hogy a közjogi és magánjogi kérdéseket nem lehet összekapcsolni. A különben barátságos magatartásu Anglia is a franciák álláspontján volt s igy belementem a fizetésbe a trianoni békeszerződés, mintegy háromszáz paragrafusában elbújtatott cimeken. Tarieu és a francia diplomácia presszionálni próbálta a magyar kormányt, hogy necsak az optánskö- veteléseket, hanem a többieket is, igy a róm. kath. egyház, a budapesti tudományegyetem, (Kolozsvár, nov. 14.) A Drágán intermirár- bizottsági elnök és Nistor volt helyettes inte- rimárbizottsági elnök közötti viszály szerdán a kolozsvári törvényszék második szekciója előtt hozta össze a két ellenfelet annak a rágalma- zási pernek a tárgyalásán, amelyet Nistor Virgil indított a városvezető egyetemi tanár ellen. Az ügy előzményei, melyek a rágalmazás! per lolyamán ismét felelevenítésre kerülnek, ismertek a nyilvánosság előtt. Nistor Virgiltől augusztus végén megvonták megbízatását. Nistor Virgil lemondatása után először ő, majd Drágán interimárbizottsági elnök adott nyilatkozatot a lapoknak az eset körülményeiről. Nistor dr. bizonyos intrikákkal magyarázta esetet, mig Drágán azt a súlyos kijelentést tette, hogy‘'azért kellett az ügyvédnek otthagynia tisztségét, mert a város érdekei ellenére pártfogolta a Rapid autóbusztársaságot Nistor Virgil újabb nyilatkozatban utasította vissza ezt az állítást s egyben Drágán ellen rágalmazás címén bűnvádi feljelentést tett a kolozsvári törvényszéken. Az ügyet először szerdára tűzték ki tárgyalásra. Drágán interimárbizottsági elnök már 1) órakor megjelent a II. szekció tárgyalótermében, türelmesen várt egészen déli félegy óráig, amikor sor került az ügyre. Többen keresték itt fel a városi szolgák, hogy sürgős iratokat Írassanak alá vele. Drágán polgármester védelmét Ancusa dr. látja el. A per tárgyalásának megkezdése után. miután felvették a vádlott polgármester személyi adatait, a védőügyvéd pergátló kifogást emelt— Kérem a tárgyalás elhalasztását — mondotta az ügyvéd — és az ügyiratoknak a vizsgálóbíróhoz való áttételét, mivel a sajtótörvény értelmében sajtóvétségek ügyében kötelező az a főhercegek és bankok, ipari és kereskedelmi vállalatok követeléseit is húsz százalékára csökkentse. A magam és társaim követelését redukálhattam, de a másoké felett nem rendel kezhettem, habár ők is hozhattak volna áldozatot az országért. Önös érdek nem vezetett — folytatta Bethlen emelt hangon s mindent elkövettem, hogy az ország minél kevesebb áldozatot hozzon. Ez a tény — mondja mégin- kább felemelt hangon, — amely hondokegye- nest ellenkezik a vádlott állitásaival. Elutasítják a bizonyítást. A bíróság a valódiság bizonyítására irányuló kérést elutasítja, mert az állitások any- nyira általánosságban mozognak, hogy a bizonyításra nem alkalmasak. Konkrét tényeket nem tartalmaznak, csupán újságcikkekre támaszkodnak s a tanuk sincsenek megnevezve, hanem e tekintetben is csak általánosságokban való hivatkozások vannak. Dr. Ángyán Béla ügyész vádbeszédében .megállapítja, hogy a röpirat szomorú jelensége a magyar közéletnek. Megengedhetetlen, hogy valakit tízévi önzetlen munkája után felelőtlenül sértegethessenek és alaptalan vádakat emelhessenek ellene. A vádlottal szemben súlyosbító körülmény, hogy nyugalmazott rendőrkapitány. Röpiratával az ifjúság lelkét akarta megmérgezni. Súlyos Ítélet a rágalmazónak. A törvényszék dr. Dayka Andrást négyhónapi fogházra ítélte. Az indokolás elmondja, hogy ha a Maros Tisza-szögével kapcsolatos állítás bebizonyítható volna, Bethlen ellen hűtlenség címen eljárást lehetne indítani, a többi állitások pedig bebizonyításuk esetén közmegvetésnek tennék ki a volt miniszterelnököt. Ezekre nézve azonban semmiféle bizonyíték nincs és éppen ezért a sajtó utján elkövetett rágalmazás esete forog fenn. Súlyosbító körülmény, hogy a vádlottat már többször elítélték hasonló bűncselekményekért. előzetes vizsgálat. Nistor dr. feljelentésében is kifejezésre juttatta azt a véleményét, hogy a per tárgyalása folyamán esetleg mások ellen is vádat emel majd. Már csak azért is szükséges a vizsgálat, hogy a vizsgálóbíró még a főtárgyalás előtt megállapítsa, kiket lehet vád alá helyezni. Nistor dr. élesen tiltakozik az elhalasztás ellen: — Teljesen alaptalan a védelem kéréso, erről nem is lehet beszélni. Azok a törvény- szakaszok. amelyek alapján az előzetes vizsgálatot kéri a védelem, ma nincsenek érvényben. Azért adtam be feljelentésemet egyenesen a törvényszékhez, hogy elkerüljem a különböző igazságszolgáltatási fórumoknak ezzel az esettel való foglalkoztatását. A kérésnek szerintem az az indító oka, hogy lehetőleg elhúzza a tárgyalást. Ancusa dr. rendkívül heves hangon válaszol s azt vitatja, hogy el kell rendelni a vizsgálat lefolytatását. — Mi nem akarjuk elhúzni a tárgyalást, mi csupán jogainkkal kívánunk élni! — jelenti ki. Ciugudeanu ügyész is hozzászól a vitához s elismeri;, hogy a védelemnek van igaza, mert a perrendtartás szerint a sajtó utján elkövetett rágalmazási ügyekben kötelező az előzetes vizsgálat. Nistor dr. és Ancusa dr. vitatkoznak még egymással, majd a bíróság visszavonul dönteni afelől, hogy elrendeli a vizsgálat lefolytatását, vagy nem. Közel félórás tanácskozás után Muntean a elnök kihirdeti, hogy a védő előterjesztése fölött csak a jövő szerdán, november 21-én hirdetik ki a döntést. Törvényszék elé kerültek a kolozsvári városháza belső harcai Drágán polgármester reggeltől delii várt arra, h©«?y a rágalmazást pörben kihallgassák - A védelem halasztó indítványa fölött csak nov. 21-én döntenek
